Reggeli egyedül – Gyümölcsös pirítós

Tulajdonképpen nem is egyedül, hanem A Nyúllal és Bodza Kutyával.

Nyuszu Egyik ismerősünk elutazott és erre az időre kölcsönadta a The River Cottage sorozat egyetlen itthon megjelent könyvét. Nagyon tüzetesen még nem néztem át, de belenéztem, beleolvastam, és semmi meglepetés. Pont olyan jó, pont olyan tartalmas illetve informatív, és néha a rajzaival pont olyan kedvesen idétlen, mint amire Hugh-tól számítottam. A műsorai alapján természetesen nem minden ételét enném meg, pláne nem mindegyiket csinálnám meg, de a nagy része azért lecsúszna.
Szeretem azt, amit képvisel. Szeretem, ahogy viszi az embereket a természetesebb, jobb minőségű alapanyagok felé. Illetve próbálja azt elérni, hogy az üzletek polcain is inkább ezeket kínálják. Próbálja megmutatni, hogy ezek hogyan érhetőek ezek el vidéken, és a nagyvárosokban akár még a szupermarketekben. Szeretem, hogy egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a zöldségeknek és bizonyos szempontból a húsmentes vagy kevésbé húshangsúlyos étkezésnek. A húst nem hagyja el, és ez nem is baj, de megvan az a tisztelet az állatok iránt, hogy ameddig élnek, minél jobb életük legyen, és ha már levágják őket, akkor azt emberségesen tegyék, majd szinte minden részüket hasznosítsák. Azaz lehetőleg semmi ne vesszen kárba. Ehhez is kapcsolódóan jut eszembe az a cikk amit pár éve olvastam. Egy interjút készítettek vele, a túlhalászásról. Sokkoló információkkal és adatokkal arról, hogy miből mennyit fognak ki, és mi történik azokkal a halakkal, melyeket nem “rendelésre”, hanem szerencsétlenségükre kerültek a hálóba. Teljesen azonosulni tudok a felfogásával (illetve a többiekével akik szintén hasonló értékek mentén küzdenek). Persze elgondolkodtató, ha csak az Ő módszerével működne a világban az élelmezés, vajon meg tudnánk etetni 7 milliárd embert? Mindenki meg tudná fizetni ezeket az élelmiszereket? Félek, hogy nem. Látom azokat a pontokat, mikor olcsón jó alapanyagokat vehetünk, de sajnos többnyire az a tendencia, hogy az egészséges étkezés a legtöbb esetben jóval drágább mint mint a műkaják. És persze szeretem a receptjeit, aminek íze van, ami valódi élelmiszerekre épül, és nem is egyen ízű reform. A TV-ben most épp a mesés csirke reklám megy, ahol elhitetjük a gyerekekkel, hogy a zacskóból kiborított és csirkére szórt portól lesz tökéletes az ebéd.  Szerintem perceken belül jönni fog az a verzió mikor bemutatják, hogy a „Knorr séfje” kisgyerek korában rohangált a paradicsomok között és előadja, hogy pont ezt a természetességet főzte a nagyüzemben előállított szószba, amibe mozsárral törik gerezdenként a fokhagymát. Hát erről van szó.

Nem mintha nem lenne elég szakácskönyvünk, de míg ez nálunk van, szerintem sok receptet ki fogunk próbálni. A mostani inkább egy ötlet, ami miért nem nekem jutott eszembe? A könyv szerint a kenyérre szilvát sütünk egy kis vaníliával. Ennyi. Mintha lekváros kenyér lenne, csak egy kicsit lightabb verzióban. Így töltöttem a reggelt míg párom az autópályán utazott. Mivel már rég elfogyott a bodzaszörp, elővettem Bortársaság által forgalmazott kézműves szörpöt, a Bodzakutyát, és kihasználtam a jó időt, hogy még az erkélyen lehet reggelizni. A Nyúllal. Tökéletes reggeli az egyszemélyes klubban.

Barack BLOG

Előkészítés: kb. 5 perc Sütés: kb. 20 perc. Mennyiség: 2 személyre

  • 4 szelet kenyér, vagy kalács
  • Kb. 40-50g sózatlan vaj
  • Kb. 3-4 szilva
  • 1 barack
  • Fahéj
  • Cukor
  • Levendula
  • Vagy amihez kedvünk van

 1. Vajazzunk ki egy serpenyőt, és vajazzuk meg a kenyerek mindkét felét.

      1. változat az eredeti: tegyünk a kenyérre szilvát és vanília rudat vagy vanília kivonatot a tetejére. (Nem aromát.)
      2. változat: a szilvára tegyünk egy kis fahéjas barnacukrot
      3. változat: szeleteljünk barackot a kenyérre, szórjuk meg kevés barnacukorral, és egy kis levendulával.

2. A kenyerek tetejére daraboljunk egy kis vajat és 190 fokon 20-30 percig süssük. szilvás BLOG

 Megjegyzések:

  • Az eredeti recept ehhez a mennyiséghez 75g vajat ír. Gyakorlatilag ami megmarad a serpenyő és a kenyerek vajazása után, az kerül a gyümölcsre. Én a vajat konzervatívabban használtam, és így is finom, szaftos volt.
Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s