Nem piskóta – Spanyol mandulás vagy diós süti

Jó pár éve már, mikor a kedvenc ruhaüzletem csinált egy törzsvásárlói estet. A koncepció az volt, hogy francia kávéházi hangulatot szeretnének teremteni, voltak kis szendvicsek, italok, és desszertnek piskóta. Mivel napközis nem voltam, ezért a piskótáról, ahogyan a muffinról sok esetben egy fojtogató száraz tészta jut eszembe. Akkor se történt máshogy, de be kellett látni, hogy azok a hatalmas kockák mégis olyan hívogatóan néznek az emberre. És ha már ott vagyunk és megcsinálták nekünk miért is ne, elemeltem egyet. Egy egyszerű piskóta, benne meggybefőtt darabok, tetején porcukorral, és mégis annyira finom volt, és olyan desszertélmény, amire közel se számítottam. Olyan jól még nem esett piskóta mint akkor, de egyéb süti is ritkán. Azóta a piskóta visszajött a szívembe, de most mégse az lesz. Felbuzdulva ezen a pozitív piskótaélményen ez volt az a süti, amit kb. piskóta gyanánt sütöttem. Hihetetlenül egyszerű tészta, mégis döbbenetesen finom volt. Persze első alkalommal nem bíztam ebben, és felturbóztam egy kis mandulaaromával, amitől néhol műanyag íze lett, néhol kellemesen marcipános, de be kellett látni, hogy legjobb akkor lett volna, ha aroma nélkül sült volna.

blog_IMG_5029_2

Ha egy süti olajjal készül, (mint ez is) akkor a receptek javasolják, hogy kerüljük az olivaolajat és egy semleges ízű, növényi olajat válasszunk. Ez a recept pedig pont azt lovagolja meg, hogy az olivaolaj mennyire módosítja a sütemény ízét. Valójában nem drasztikusan, de ad neki egy olyan aromát, amitől a sütinek különlegesebb, egy kicsit frissebb, rétekre emlékeztető íze lesz.
Az olivaolaj bizonyos nézőpontból olyan mint pl. a csoki vagy a bor. Rengeteg típusa és ízvilága van, amivel teljesen más hatásokat lehet elérni. Bőven túlmutat az extra szűz vagy főző olaj kategórián. Van semlegesebb ízű, van olyan, aminek a gyümölcsös jegyei jönnek elő, találunk csonthéjasokra emlékeztetőt és kedvenceim az erősebbek, amik kesernyésebbek, de az ízük mégis a fű és a rétek hangulatát viszi az ételekbe és teljesen más szintre emelik a fogásokat. Hiába a finom ecetek, ha ilyet használok a salátámba, akkor nincs helye mellette semminek csak egy kis sónak és borsnak. De vissza a sütire. A sütikhez azok az olajok a legjobbak, amik nem túl erősek, nem a legkarakteresebbek, hanem a skála közepén helyezkednek el, és gyümölcsös, virágos jegyekkel jellemzik. Mi ehhez egy spanyol-görög koprodukciót a Koroneikit használtunk. (Spanyol olaj, görög fa.)

Ilyen olajokat sajnos nem lehet kapni a szupermarketekben, hanem kisebb delikáteszekben érdemes keresni, vagy lehet netről is rendelni. Ha még így se kerül a háztartásba, akkor egy átlagosabb mindenhol kapható olivaolajjal is el lehet készíteni, sőt talán első alkalommal én is étolajjal csináltam. Ez esetben a süti ízéből elvész valami, de ennek ellenére is finom lesz. Az eredeti recept mandulát használ, és azt írják a szerzők, hogy vad rozmaringból, kakukkfűből és domboldalon szedett rózsabimbókból főzött mártással ették. Hogy ezt, hogyan készítették arról nincs szó, így csináltam ahogy gondoltam. Bővebben lásd a megjegyzésnél. Én bátorkodtam kipróbálni mandula helyett dióval is. Hát ezt se bántuk meg.

spanyol süti

spanyol süti

Nehézségi fok: Egyszerű
Elkészítési idő: Kb. 20 perc előkészítés és 20 perc sütés
Mennyiség: Egy 23-26 centis tortaforma vagy ennek megfelelő szögletes tepsi

Hozzávalók a süteményhez:

  • 150 ml extra szűz olivaolaj
  • 165g világos barna cukor
  • 4 tojás
  • 200g darált mandula vagy dió*
  • 100g liszt átszitálva
  • Díszítésnek kb. 10 maréknyi aprított dió vagy mandulapehely

 Hozzávalók az öntethez:

  • Kb. 200-250ml víz
  • Kb. 30-35g cukor
  • Kb. 3 ág friss rozmaring
  • 8-10 ágacska kakukkfű
  • Esetleg szárított rózsaszirom, vagy egy kiskanál rózsavíz (elhagyható)*

1. lépés
A cukrot, a tojásokat és az olajat robotgéppel verjük levegős, habosra. Ez kb. 10-15 perc.

2. lépés
Ha kész, adjuk hozzá a darált mandulát vagy diót, szitáljuk hozzá a lisztet, és óvatosan keverjük össze a hozzávalókat.

3. lépés
Tegyük egy kivajazott (olajozott) formába vagy sütőpapírra és 180 fokon kb. 20 percig süssük. Tűpróbával ellenőrizzük.

4. lépés
Az öntethez főzzük össze a hozzávalókat. Rózsának a törököknél kapható szárított rózsaszirmokat (gyakorlatilag teát) használtam, de jó helyette rózsavíz is. Ez utóbbiakat a vége felé teszem be. Ha kész leszűröm, a fűszernövényeket nem, csak a levet használjuk fel.

blog_sütimontazs2

Megjegyzések:

  • Ahogy írtam az eredeti sütemény mandulás, de nagyon kíváncsi voltam a diós változatra. Hihetetlen finom lett. Most elfeleztem a tésztát, és két kis piteformában egy fél adag diósat és mandulásat csináltam.
  • Az öntet elhagyható. A tésztát nem pontosan feleztem el, így a mandulás szárazabb lett, ott nagyon jól jött az öntet. A diós viszont szaftos maradt, így öntet nélkül is nagyon finom volt.
  • Ha esetleg szárazabbra sikerül a tészta akkor nem csak ezzel az öntettel, hanem esetleg teával is feljavíthajuk.
  • A süti nem gejl, nem túl édes, ha valaki soványabbra szeretné legfeljebb 150g cukorig menjen le. (Szerintem.)
  • Ha megcsináljuk az öntetet és nem fogy el, akkor pl. fekete teába, ízesítőként felhasználhatjuk.
  • A recept Sam és Sam Clark, Casa Moro c. könyvéből.

IMG_k8286 copy

spanyol süti

Advertisements

Csicseriborsós karfiol curry

Eszem húst, de szívesebben eszem vegetáriánus ételeket a hét nagy részében. Sőt ezeket jobban is szeretem elkészíteni, mint nyers hússal dolgozni. Sok esetben, ha tetszik egy recept, már variálom, hogyan lehetne belőle egy normál fogást varázsolni állatok nélkül. Na erre most nem lesz szükség. Öt fontért kihagyhatatlan ajánlat volt az Amazonon Hugh Fearnley-Whittingstall VEG című, szó szerint hatalmas könyve. Nem mondom, hogy minden étel újdonság, de egy helyre rengeteg vega ötlet és recept van gyűjtve, sok esetben olyanok, amelyek teljes értékű étkezést lefednek.

csicseri karfiol

Ez az étel nem teljesen hozzá, hanem Angela Hartnet nevéhez fűződik, aki pedig Indiából importálta az ötletet. Ha valaki ódzkodik a fűszeres indiai konyhától, ezzel még bepróbálkozhat. Van íze az ételnek, fűszeres is, de messze nem annyira mint az igazi indiai fogások. Az összetevők pedig egészségesek. A konzervparadicsom, tényleg csak paradicsom. A karfiolban alig van kalória és tele van vitaminnal. A csicseriborsó szintén egészséges, ugyan nem olyan könnyű, mint a többi hozzávaló, de legalább van valami az ételben, amitől jól lakunk.
Ezt nem csak vegetáriánusok, hanem vegánok is fogyaszthatják.

karfiol és csicseri

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítési idő: szűk egy óra
Mennyiség: négy személyre

Hozzávalók:

  • 1 nagyobb karfiol (szűk egy kg.)
  • 2-3 evőkanál olaj
  • 3 közepes hagyma kis kockákra vágva
  • 4 duci gerezd fokhagyma préselve*
  • 2 teáskanál frissen reszelt gyömbér* (kb. egy ujjnyi gyömbérdarabból)
  • 2 teáskanál őrölt koriander*
  • 2 teáskanál őrölt édesköménymag*
  • Ízlés szerint egy csipetnyi chili vagy csípős paprika
  • 2 csillagánizs
  • 400g (1doboz) konzervparadicsom (ahol a paradicsomok egészben vannak)
  • 400g (1doboz) csicseriborsó
  • 2 teáskanál garam masala
  • Só és bors
  • A tetejére friss koriander esetleg petrezselyem

1. lépés
A karfiolt szedjük rózsáira, mossuk meg, és tegyük annyi vízbe amennyi ellepi. Főzzük meg olyan puhára amilyen puhán kedveljük. Én azt kedvelem, ha al-dente, azaz még nem teljesen főtt puhára. Ha készen van, tegyük félre, és ha lehet tartsuk melegen.

2. lépés
Míg fő a karfiol, egy nagyobb lábosban, sűrűn kevergetve pároljuk meg az olajon a feldarabolt hagymát, kb. 10-15 percig. Félidőnél adjuk hozzá a reszelt gyömbért és fokhagymát.

3. lépés
Ha a hagyma puha adjuk hozzá a édeskömény magot, koriandert, a chilit ha használunk, keverjük el, főzzük még pár percig.

4. lépés
Ez követően öntsük hozzá a konzervparadicsomot a levével és a keverjük el a garam masalát. Ezen a ponton akár pürésíthetjük is egy botmixerrel. Én nem tettem, a recept se írja, de szerintem egyenletesebb állaga lesz az ételnek. Ezt követően adjuk hozzá a csillagánizsokat és a csicseriborsót a leve nélkül. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd főzzük össze kb. 5 perc alatt a karfiollal. Ha úgy ítéljük, kb. fél deci vízzel lehet hígítani. (Ezt öntsük a paradicsomkonzerv dobozában, így a dobozban maradt kis paradicsom se vész kárba.)

5.lépés
Sajnos a fotózásra nem érkezett meg, de díszítések szórjuk meg az ételt friss korianderrel esetleg petrezselyemmel. Köretnek pedig rizs, naan vagy pita kenyér illik, esetleg árpagyöngy (gersli).

Megjegyzések:

  • A fokhagymagerezdeket préseltem, nekem így egyszerűbb volt, de az eredeti recept szeletelve írja.
  • Az édesköménymag, kis zöldes mag, nem összekeverendő a köménymaggal. Utóbbival teljesen más ízű étel lenne. Ha nincs édesköménymagunk, inkább római köménnyel helyettesítsük.
  • Nekem egyik fűszerből sem volt őrölt változatom, így mozsárban törtem össze. Ez mindig jobb, ajánlom ezt a módszert, pláne, hogy elképesztően finom illata van. Soknak tűnik ez a fűszer mennyiség, de a karfiol nagyon beissza, nekem nem volt durván fűszeres.
  • Folyamatosan kóstoltam, és garam masala nélkül is finom, de ha lehet, ne spóroljuk ki belőle. Ha igen, akkor több fűszert tegyünk a currybe.
  • Csicseriborsóból konzervet vettem, amit azonnal használhatunk, ehetünk. Ha kimért, száraz csicseriborsót veszünk, akkor a lencséhez hasonlóan egy éjszakán keresztül áztatni kell.
  • Hugh Fearnley-Whittingstall receptje alapján.

karfiol és csicseri

Farsangi hangulat minimálon

Egy blog élete nem csak a finom sütikről és vitaminokról szól, amik itt vigyorognak a posztokon, hanem néha a nehézségekről is amik jellemzően nem jelennek meg. Szerettem volna egy kis farsangi hangulatot, egy úgynevezett muffinfánkkal (igen, amerikai recept) aminek az lett volna a lényege, hogy nem kell sok olajban sütni, csak a sütőbe tenni és harminc perc alatt kész. Nem mondom, hogy ehetetlen lett, sőt a házi lekvárral és tejsznkrémmel kifejezetten finom volt, ennek ellenére nem igazán váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Így nem teszem fel a receptet, pláne, hogy ma egy igazi, puha nagymamásat ettünk, ami után ezt még közel se érzem a fánkhoz. Persze még egy kísérletet egyszer majd megér, de most inkább mást tesztelek.

blog_maszk

Csináltunk például joghurtból sajtkrémet, ami nagyon jó lett, pláne reggelire enyhén édes lekvárral kombinálva, de még lesznek próbálkozások néhány fűszeres változattal is. Ez utóbbi a sikeres projektből van. Aztán van középút is. Ma például a rengeteg tojásfehérjének köszönhetően amit anyutól kaptunk két dolgot próbáltam ki. Egy tojásfehérje alapból készült, és tejszínnel töltött roládot. Nagyon jól indult minden, a tojáshab se esett össze, csak miután megsült nem találtam meg azt a módszertant amivel elválaszthatnám a tojásalapot a sütőpapírtól, vagy a sütőpapírt a tojásfehérjétől. Nyolcvan százalékát megmentettem, a “tésztának” így lett egy finom pohárdesszertünk. És mivel az összes fehérjét egyszerre vertem fel, és később kiderült, hogy a tejszínből nem volt annyi amennyi kellett volna, így már minden arány és mennyiség megdőlt,  de csak megpróbáltam az új könyvemből a csoki mousse-t. Fura, de ahhoz képest, hogy a tálban lévő mennyiség köszönöviszonyban nem volt a könyvben definiáltakkal, nagyon finom lett.
És még nem beszéltünk a fotózás viszontagságairól. Nem elég, hogy a sötét miatt szinte semmi finomat nem tudok lefotózni, ha végre sikerülne akkor se egyszerű. Szemet vetnek a fotómodelleimre, majd szinte rávetik magukat. Pedig a nyuszók sokmindent nem ehetnek amit én. Erre besértődnek, amire a megoldás, hogy ugranak a textilek közé, ahonnan persze ki kell bányászni a kisállatot.
Ennyit a megpróbáltatásokról. Most vissza a blogra. A napokban jön egy vegetáriánus étel, ami munkaebédnek is jó, én holnap ezt viszem, majd később egy finom és egyszerű süti olivaolajjal. És most csakazértis farsang!

 

blog_montázs1

blog_nyuszu

 

blog_montázs2

blog_maszk2

Citromos gyömbéres limonádé

Ritkán iszom üdítőt, nem szoktattak rá a szüleim, és magamtól se szoktam rá. A hétköznapokban tea és víz megy, illetve két-háromnaponta egy kávé. Havonta egyszer, ha nagyon kába vagyok, (bár nem csak havonta egyszer vagyok kába…) lecsúszik egy kóla, és lényegében ez teszi ki az italfogyasztásom kb. 80%-t. De mi az a maradék 20%. Csípem például az osztrák apfelzaft gespritz-t ahol almalevet hígítanak szódával, a gyümölcsteákat nem igen kedvelem, de jeges teának, már szívesen iszom. És a limonádék vagy házi üdítők, gyümölcslevek bármikor lecsúsznak. A mostani egy nagyon egyszerű limonádé, amit egy ismerősünk akkor ajánlott mikor egy influenza elején jártunk mit hasznos vitaminbomba. Ha már egy influenza elején vagyunk, azt gondolom menjünk rajta végig, de mivel a gyömbér híres immunerősítő, ebben a hol túl meleg van, hol túl hideg van időjárásban megelőzésnek kiváló.

Ha valaki betegeskedik, melegen „teának” a legjobb, de én jobban kedvelem hidegen üdítőnek. Nemcsak télen, nyáron is sokat isszuk.

UPDATE 18 éven felüliekek:
Azért van még ismerős aki ellát engem ötletekkel, hogy mit lehet csinálni betegség esetén. Idézem, és felhívom a figyelmet, hogy mindenki saját felelősségre vágjon bele!
“Fazékba, de lehet lábas is, forralj fel 2 liter vizet. Ha már forr, rakj bele két evőkanál kamillát, két evőkanál csipkebogyót. Ezután csavard bele két citrom levét, majd a héját is dobd bele, és adj hozzá két evőkanál akácmézet. Hagyd állni 15 percig, majd öntsd ki az egészet a fenébe és igyál házi pálinkát. Két nap múlva kutya bajod. ;)”

Gyömbéres limo

Nehézségi fok: Egyszerű
Elkészítési idő: kb. 15-20 perc
Mennyiség: kb. 1liter

Hozzávalók:

  • egy nagyobb hüvelykujjnyi friss gyömbér megpucolva
  • egy vagy két citrom, vagy egy citrom, egy lime leve
  • szűk egy liter víz
  • ízlés szerint kb. 1-2 evőkanál méz vagy cukor

1. lépés
Forraljuk fel a vizet, közben reszeljünk le ízlés szerint egy vagy két kiskanálnyi gyömbért*, tegyük félre, a maradékot pedig karikázzuk fel.

2. lépés
Öntsük át a vizet egy kancsóba, adjuk hozzá a felszeletelt gyömbért és áztassuk kb. 10 percet. Ezt követően adjuk hozzá a citrom(ok) kifacsart levét, és ízlés szerint édesítsük. Ha mézet használunk akkor adjuk az italhoz, ha az kb. 70 fok alá hűlt.

Megjegyzések:

  • A gyömbér íze szerintem jobban kioldódik citrom nélkül, így egy darabig magában áztatom.
  • *A reszelt gyömbér azért kerül az italba, hogy még több vitamin jusson a szervezetükbe. A gyömbér elég erőteljes, így mennyisége ízlés kérdése. Ha nem szeretjük túl erősen, kevesebbet reszeljünk az italba.
  • A gyömbérkarikákat az italba hagyhatjuk, ettől erősebb lesz, így ha enyhébb üdítőt szeretnénk, halásszuk ki.

gyömbéres limo

Citromos, fahéjas édesköményleves

Greg és Lucy Malouf szakácskönyvei nem igazán ismertek itthon. Majdnem két éve egy bisztróban, aminek galériája egy kis szakácskönyvtárnak volt berendezve találkoztam először az egyik könyvükkel. Persze, hogy megtetszett, így utánanéztem neten miket alkottak, abból mi lehet érdekes számomra, majd az összegzés eredménye az lett, hogy az összes kiadványukat meg kell rendelni. Azonnal. Ez az akció pénzben kifejezve, szabad szemmel is jól látható összeggel ért volna fel, így több mint fél évvel az ismerkedésünk után karácsonyra kiválasztottam azt a kötetet, ami akkor épp a legolcsóbb volt. Ez a Moorish. Nagyon szépen fotózott és igényesen kialakított kiadás. Annak ellenére, hogy már több mint egy éve megvan, a mai napig imádom a kezembe venni, forgatni, olvasgatni. Viszont mikor elkezdtünk főzni belőle valahogy sose úgy sikerült ahogy elképzeltük, így a recept lényegét meghagyva többször kellett változtatnunk valamit, minidig át kellett hangolni egy kicsit a saját ízlésünkre. Ezzel a módszerrel viszont sztárételek keltek életre. Olyanok, amiknek az ízvilága nagyon megfogott minket, főleg engem. Sose hittem, hogy a tahinivel kombinált salátaöntet mennyire finom és kellemes lehet, vagy egy feta sajtos egytálétel miatt kell minden héten spenótot venni a piacon. Itt találtam rá az alap kenyérpuding receptemre és módszertanomra, ami ugyan eredetileg finom csokis, de azóta több kombinációban is megszületett, élen a kókuszossal. És itt ez a skizofrén leves, amit télen finom melengetőnek érzek, és nyáron pedig frissítőnek. Nem tudom, hogy tudja a kettőt együtt, de sikerült neki.

citromos fahéjas édesköményleves

A fahéjtól senki ne rémüljön meg, nem lesz a levesnek sütemény íze. Nem lehet nagyon erősen érezni, de hiba kihagyni, bármennyire is  a háttérben van, kell oda. Itt nagyon fontos a folyamatos kóstolás, a fokozatos, ízlés szerinti citromozás. Mi jóval kevesebbet használunk, mint az eredeti receptben szerepel. Persze több citrommal is finom, de számunkra már túl savanykás volt és nagyon ledominált minden ízt. Erről, és az egyéb tapasztalatokról érdemes elolvasni a megjegyzéseket.

édesköménygumó leves

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítési idő: kb. egy óra
Mennyiség: 4 személyre

Hozzávalók:

  • 60ml olivaolaj
  • 2 vöröshagyma, vékonyra felszeletelve
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 3-4 db újhagyma (a zöld része is, kivéve a legvége)
  • 2 nagy édesköménygumó (kb. 1 kg)
  • 2 közepes krumpli meghámozva, apróra felszeletelve
  • 1-1,5l alaplé*
  • 1 nagy rúd fahéj, eltörve
  • Fél teáskanál szegfűbors
  • 2 babérlevél
  • Só és bors
  • 2 tojás sárgája
  • 150ml tejszín
  • 1 citrom héja, és kb. két evőkanál a levéből

Tálaláshoz:

  • Extra szűz olivaolaj
  • őrölt fahéj
  • friss petrezselyem

1. lépés
Készítsük elő a zöldségeket. Szeleteljük fel egy tálba a vöröshagymát, az újhagymát, fokhagymát, az édeskömény gumót, és pároljuk nagyjából puhára az olivaolajon.

2. lépés
Adjuk hozzá az alaplevet, és a felszeletelt krumplit. Tegyük hozzá a citrom héját, és babérlevelet. Ez utóbbi két hozzávalót a végén ki kell halászni, így egyszerűbb egy teatojásba tenni vagy egy kis muszlin kendőbe csomagolni. Adjuk a leveshez a félbetört fahéjat, a szegfűborsot, forraljuk fel, majd gyöngyöztessük kb. 20 percet.

3. lépés
Egy nagyobb müzlis tálba tegyük a két tojás sárgáját és keverjük ki a tejszínnel. Szépen fokozatosan, adjuk hozzá a levest, mindig jól elkeverve. Azaz hőkiegyenlítést végzünk, hogy ne legyen rántotta a tojásból. Majd ezt visszaöntjük a levesbe és fokozatosan keverjük benne a már meleg tojásos tejszítnes  levet. Melegítsük fel a levest, majdnem a forráspontig, és főzzük még pár percig.

4. lépés
Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és óvatosan adjuk hozzá a citrom levét. Szedjük ki a levesből a citromhéjat, a fahéjat és a babérleveleket.

5. lépés
Tálaláshoz szórjunk a levesre egy kis őrölt fahéjat, locsoljuk meg olivaolajjal, és szórjunk rá friss petrezselymet.

citromos fahéjas édesköményleves montázs

Megjegyzések:

  • Az eredeti recept 2 citrom levét írja. Nekünk volt olyan próbálkozás, hogy majdnem egy citrom levét beletettük, finom volt, de számomra túl savanyú, nagyon erősen citromos. A kb. két, két és fél evőkanálnál lehet érezni a citromot, de még csak kellemesen.
  • *Ez esetben tényleg fontos, hogy alaplével dolgozzunk és ne sima vízzel. Ha ez nincs, akkor egy jobb minőségű ételízesítővel vagy leveskockával. Most mi is egy bio (már amennyire ez bio lehet…) zöldségalaplé porral csináltuk.
  • Megpróbáltuk krémlevesnek is, azaz egy botmixerrel pürésítve. Ezt pürésítés után praktikus átszűrni. Ugyan így is finom volt, de krémlevesként nekünk kevésbé ízlett.
  • Krumpli helyett próbáltuk csicsókával, de a krumpli semlegesebb, a csicsóka elvitte a leves ízét. Utóbbi egészségesebb, finom is, de krumplival sokkal jobb. Petrezselyem helyett próbáltam maradék korianderrel. Bár én nagy korianderrajongó vagyok, de ez petrezselyemmel tényleg finomabb.
  • Az eredeti recept 3 nagy édesköményt ír, de kettő is elég, mi mindig ennyit használtunk. Például, mert már olcsóbb, mint tavaly, de még mindig drága, és mert mindig az utolsó két hatalmas darabot hoztam el az üzletből.
  • Csillagánizst nem ír a recept. Az édeskömény a főzés során veszít az ánizsosságából, így egy kis darabbal vissza lehet hozni. De nagyon erős fűszer, egy felet, vagy egy kis darabot tegyünk bele, ha használunk. A végén ezt is halásszuk ki.

Jázminos forró csoki és Teázni Hongkongban

Nagyon hideg van. Ez hazafelé tartva arra ihletett, hogy csináljak egy forró csoki posztot, ugyanis ez az ítéletidő legalább négyféle változatot keringtetett az agyamban, ami nyáron biztosan nem jutott volna eszembe. Ebből egyet választottam. A jázmintea senkit ne riasszon el, ha nincs otthon akkor vagy érdemes venni egy jófajta (nem filteres) típust vagy kipróbálni valami más számunkra kedves, jó ízű teával. Pl. az egyik kedvenc teaházam juharszirupos diós változatával.

jázminteás forrócsoki

De több okból most ezt egy külön bejegyzésnek választottam.  Egyik az, hogy nagyon szeretem a jázmin teát. Minden idők nagy kedvence még annak ellenére is, hogy az itthon kaphatókat sokszor inkább hal, mint jázmin ízűnek érzem. Azt hiszem ennek a miértjére nemrég rájöttem. A másik az, hogy egy utazás kapcsán átértékelődött bennem a tea és a teázás fogalma. Persze még mindig szeretem, a fenn említett diós juharszirupos vagy fahéjas, karamellás változatot, de most igazán megéreztem egyszerűen A TEA, teafű különböző ízeit. Azaz nem azt az ízt, amit az ízesítők adnak a tealevélhez. A harmadik ok, pedig, hogy tegnap beléptünk a kínai újévbe, most épp a ló évébe. És ez azért fontos, mert ezek a teához kapcsolódó élmények Hongkonghoz kötnek. Ahol most az hiszem rádobtak egy kicsit a szokásos este nyolcórai fényjátékokra, a város pedig tele a szerencse, gazdagság színére festett piros lampionokkal.

Hong-Kong

Egy utazás alkalmával sok mindenek utána nézünk. Ugyan nem Kína volt a célpont, de ha már ott volt egy átszállás, becsempésztünk néhány hongkongi napot, megvolt a szállás, megvolt melyik éttermet akarjuk kipróbálni, de az fel se merült, hogy teaboltot nézzünk. Az volt az elképzelés, hogy szinte minden lépésnél egy tradicionális üzletbe fogunk botlani, ahol régi, piros alapon, fekete kínai írásjelekkel jelölt, fémládáktól fognak roskadozni a polcok, benne Kína számos ültetvényeiről hozott teafűvel, amit egy idős bácsi próbál majd több-kevesebb sikerrel bemutatni nekünk. Azt is elképzeltem, ahogy leülök egy régi fa székre, és míg várom a teámat, nedvesre izzadt tenyérrel izgulom végig, hogy milyen üzenetet rejt az általam kiválasztott a szerencsesüti. Hát a való életben ezekből a romantikus elképzelésekből nem sokminden jött össze. Se teabolt, se szerencsesüti, sőt még egy helyes kis pohárkát se tudtam venni. Szóval utána kellett nézni, hisz Kínából tea nélkül nem mehetünk haza!
Az egyik boltot a város egyik legmagasabb felhőkarcolójának a Financial Center aljában lévő illatosított luxusplázában találtuk meg.  A másikat pedig a közelében, de mivel az csak egy üzlet volt, kimetróztunk Hong-Kong sziget külvárosi részére, ahol teakóstolókat is szerveztek. Nem mondanám, hogy jól ki volt táblázva. Tulajdonképpen hamar meg is találtuk, csak ezt nem hittük el. Egy régi, de nem patinás épületben volt, ami egyszerre szolgált raktárépületként és irodaházként. A teherliftet hamarabb megtaláltuk mint azt amivel mi is feljuthatunk a 19. emeletre. MingCha elég modern volt, egy divatosra vágott hajú srác mesélt a teákról, akiről kiderült, hogy 15 percnyi metrózásra lakik Hong-Kong belvárosától, de valójában szinte semmit nem ismer a városból.

Hong-Kong MingCha

Kétteás kóstolóra fizettünk be, ahol azért a srácon kívül a teákról is tudtunk meg érdekes dolgokat. Például sose hallottam még arról, hogy a teákat két típusra osszák. A hideg és meleg tónusúra, és az emberek fizikai jellemzőjük alapján határozzák meg, hogy melyik az, amelyik jobban illik hozzá. Melyik energetizálja, vagy  melyik az a típus ami nyugtatja. Két teát választottunk a kóstolóba, az egyik a cég egy díjnyertes Oolong teája volt a Mandarin Orchid, aminek valójában se a mandarinhoz, se az orchideához nem volt köze, így a mandarin maximum a dialektusra utalhat. Az nem derült ki, vagy nem értettük, hogy miért ezt a nevet kapta. A másik tekintetében pedig kihasználtuk, hogy a befizetett pénzünkért bármit választhatunk, és egy drága Pu Erh tea került a kis kóstoló kannába. Tradicionálisan a teakóstolás első lépése a bögrék meleg vízzel történő átmosása. Ez nem csak a csésze tisztítására szolgál hanem arra is , hogy ne legyen nagy hőmérsékletbeli különbség a csésze és a víz között. Aztán jön az első leöntés, amit nem iszunk meg, és ahol szűk egy percig ázik a tea. Itt egy kicsit átmossuk a teát is, ezzel kimossák az esetleges szennyeződéseket, és melegen tartják vele a csészéket. Ezt követően pedig a tea minőségétől függően körülbelül négyszer-ötször érdemes leönteni a teát, néhány esetében még ennél is többször. És innen kezdődik a teakóstolás. Az, hogy a leöntések egymás utánja mennyire módosít a tea ízén. Érdekes volt, hogy a Pu Erh-nél volt két olyan leöntés ahol nem éreztünk különbséget a főzetek között és igazunk is lett. Az is meglepett, hogy második leöntés erősebb teát eredményezett, mint az első, holott rendszerint a gyakoribb leöntéssel veszít a tea az erősségéből. A teakóstolók mára már ott is átlépték a tradicionális határokat, nemcsak azzal, hogy egy nagyobb kaliberű kóstoló a négy-öt tea mellett rengeteg információt is nyújt, még újdonságokat is hoz. A mostani egyik tematikus program épp az, hogy teákhoz csokoládékat kóstolnak, és azokat elemzik.
Ezek után viszont furcsa volt, hogy az éttermekben, hogyan kezelik a teát. Tea mindig jár az ételhez. Ez az amit azonnal kihoznak, ha akarjuk, ha nem és mindig figyelnek arra, hogy folyamatosan újra legyen töltve a bögre vagy cserélve legyen a kanna. Valahol ingyen, valahol ráírjak az étlapra az árát, ami egyébként tényleg elhanyagolható összegű. Ez többnyire egy átlagosabb fehér, vagy jázmin tea. Ami szemet szúrt, hogy ahhoz képest, hogy egy teakóstolón milyen gonddal kezelik a teákat, itt csak be a füvet a kancsóba és ráöntik a vizet. Teaszűrőt nem használnak, így második pohárnál már keserű kezd lenni az ital. Persze ezt egész gyorsan cserélik, de számomra akkor is furcsa, hogy sok esetben fél kannányi teákat öntenek ki és hozzák az újat. Egy helyen volt, hogy bögrében kapunk tökéletesen elkészített teát, amit mindig újra töltöttek, így elkerülték a kesernyés ízeket.

És, hogy mindez mennyiért? Hát nem mondom, hogy fillérekért. Ezekben a boltokban a minőségitől a csúcsminőségű teákig lehet választani, igényesen csomagolva. Nem pont ott, de Hong-Kongban találkoztam először és szerettem bele Osmanthusba. Ez egy mézes illatú és ízvilágú virág, aminek a formája a kis bodzavirágéra hasonlít. Az oolong tea osmandtussal ízesített változatának 80 grammja kb. 7.500 Ft lett volna. A szívem szakadt meg, hogy ott kellett hagynom.

Jázminos forrócsoki

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítési idő: teától függ, de kb. 20-25 perc
Mennyiség: kb. 250 ml, 1 személyre

Hozzávalók:

  • 250ml zsíros tej
  • 30-35g fehér csoki (4 vagy 6 kocka egy átlagos 100g-os táblánál)
  • 1 púpozott evőkanál jázmin tea
  • Díszítésnek egy leheletnyi frissen reszelt szerecsendió (elhagyható)

1. lépés
Egy kis tálba öntjük a tejet, tegyük a tűzhelyre, hagyjuk megmelegedni és hozzáadjuk a teafüvet.

2. lépés
Közben felvágjuk a csokit apró darabokra, szinte szálakra.

3. lépés
A tejes teát kb. 90 fokig melegítjük. Nem fontos mérni, csak maradjunk a forráspont alatt. Főzzük kb. 5 percig, adjuk hozzá a csokit, kevergessük míg felolvad, hagyjuk kicsit kihűlni kb. (5-10 percig) és szűrjük át a levet egy pohárba.

4. lépés
Tálaláshoz ízlés szerint egy kevés szerecsendiót reszelhetünk. Nem sokat, mert erős fűszer, és nem cél, hogy elnyomja a tea ízét.

Megjegyzések:

  • Elvileg mindezt mikróba is meg lehet oldani, de nekem már voltak rossz tapasztalataim a mikrós csoki olvasztással, szóval kerülöm, sokkal szívesebben főzöm a tűzhelyen. Így jobban szemmel tarthatom, megkevergetem, szerintem biztonságosabb.
  • A zöld teánál vigyázni kell, mert 80 fok felett és hosszú áztatási idővel keserű lehet. Ezt a tej valamelyest meggátolja, de nem árt figyelni. Így inkább ha erősíteni akarunk az ízeken a teafű mennyiségét kell növelni. Egy jó zöld tea legalább négyszer felönthető, de ezt a műveletet követően már sajnos nem.
  • Ha fekete teával csináljuk annak többnyire karakteresebb íze van, elég később betenni a tejbe.

Hong-Kong

Hong-Kong MingCha

Hong-Kong Teamúzeum

Hong-Kong Teamúzeum

Hong-Kong piac yau ma tei

blog_piac HK2

Hong-Kong

Hong-Kong

Hong-Kong

Hong-Kong

Hong-Kong Central

Hong-Kong

Jázminos forró csoki