Jázminos forró csoki és Teázni Hongkongban

Nagyon hideg van. Ez hazafelé tartva arra ihletett, hogy csináljak egy forró csoki posztot, ugyanis ez az ítéletidő legalább négyféle változatot keringtetett az agyamban, ami nyáron biztosan nem jutott volna eszembe. Ebből egyet választottam. A jázmintea senkit ne riasszon el, ha nincs otthon akkor vagy érdemes venni egy jófajta (nem filteres) típust vagy kipróbálni valami más számunkra kedves, jó ízű teával. Pl. az egyik kedvenc teaházam juharszirupos diós változatával.

jázminteás forrócsoki

De több okból most ezt egy külön bejegyzésnek választottam.  Egyik az, hogy nagyon szeretem a jázmin teát. Minden idők nagy kedvence még annak ellenére is, hogy az itthon kaphatókat sokszor inkább hal, mint jázmin ízűnek érzem. Azt hiszem ennek a miértjére nemrég rájöttem. A másik az, hogy egy utazás kapcsán átértékelődött bennem a tea és a teázás fogalma. Persze még mindig szeretem, a fenn említett diós juharszirupos vagy fahéjas, karamellás változatot, de most igazán megéreztem egyszerűen A TEA, teafű különböző ízeit. Azaz nem azt az ízt, amit az ízesítők adnak a tealevélhez. A harmadik ok, pedig, hogy tegnap beléptünk a kínai újévbe, most épp a ló évébe. És ez azért fontos, mert ezek a teához kapcsolódó élmények Hongkonghoz kötnek. Ahol most az hiszem rádobtak egy kicsit a szokásos este nyolcórai fényjátékokra, a város pedig tele a szerencse, gazdagság színére festett piros lampionokkal.

Hong-Kong

Egy utazás alkalmával sok mindenek utána nézünk. Ugyan nem Kína volt a célpont, de ha már ott volt egy átszállás, becsempésztünk néhány hongkongi napot, megvolt a szállás, megvolt melyik éttermet akarjuk kipróbálni, de az fel se merült, hogy teaboltot nézzünk. Az volt az elképzelés, hogy szinte minden lépésnél egy tradicionális üzletbe fogunk botlani, ahol régi, piros alapon, fekete kínai írásjelekkel jelölt, fémládáktól fognak roskadozni a polcok, benne Kína számos ültetvényeiről hozott teafűvel, amit egy idős bácsi próbál majd több-kevesebb sikerrel bemutatni nekünk. Azt is elképzeltem, ahogy leülök egy régi fa székre, és míg várom a teámat, nedvesre izzadt tenyérrel izgulom végig, hogy milyen üzenetet rejt az általam kiválasztott a szerencsesüti. Hát a való életben ezekből a romantikus elképzelésekből nem sokminden jött össze. Se teabolt, se szerencsesüti, sőt még egy helyes kis pohárkát se tudtam venni. Szóval utána kellett nézni, hisz Kínából tea nélkül nem mehetünk haza!
Az egyik boltot a város egyik legmagasabb felhőkarcolójának a Financial Center aljában lévő illatosított luxusplázában találtuk meg.  A másikat pedig a közelében, de mivel az csak egy üzlet volt, kimetróztunk Hong-Kong sziget külvárosi részére, ahol teakóstolókat is szerveztek. Nem mondanám, hogy jól ki volt táblázva. Tulajdonképpen hamar meg is találtuk, csak ezt nem hittük el. Egy régi, de nem patinás épületben volt, ami egyszerre szolgált raktárépületként és irodaházként. A teherliftet hamarabb megtaláltuk mint azt amivel mi is feljuthatunk a 19. emeletre. MingCha elég modern volt, egy divatosra vágott hajú srác mesélt a teákról, akiről kiderült, hogy 15 percnyi metrózásra lakik Hong-Kong belvárosától, de valójában szinte semmit nem ismer a városból.

Hong-Kong MingCha

Kétteás kóstolóra fizettünk be, ahol azért a srácon kívül a teákról is tudtunk meg érdekes dolgokat. Például sose hallottam még arról, hogy a teákat két típusra osszák. A hideg és meleg tónusúra, és az emberek fizikai jellemzőjük alapján határozzák meg, hogy melyik az, amelyik jobban illik hozzá. Melyik energetizálja, vagy  melyik az a típus ami nyugtatja. Két teát választottunk a kóstolóba, az egyik a cég egy díjnyertes Oolong teája volt a Mandarin Orchid, aminek valójában se a mandarinhoz, se az orchideához nem volt köze, így a mandarin maximum a dialektusra utalhat. Az nem derült ki, vagy nem értettük, hogy miért ezt a nevet kapta. A másik tekintetében pedig kihasználtuk, hogy a befizetett pénzünkért bármit választhatunk, és egy drága Pu Erh tea került a kis kóstoló kannába. Tradicionálisan a teakóstolás első lépése a bögrék meleg vízzel történő átmosása. Ez nem csak a csésze tisztítására szolgál hanem arra is , hogy ne legyen nagy hőmérsékletbeli különbség a csésze és a víz között. Aztán jön az első leöntés, amit nem iszunk meg, és ahol szűk egy percig ázik a tea. Itt egy kicsit átmossuk a teát is, ezzel kimossák az esetleges szennyeződéseket, és melegen tartják vele a csészéket. Ezt követően pedig a tea minőségétől függően körülbelül négyszer-ötször érdemes leönteni a teát, néhány esetében még ennél is többször. És innen kezdődik a teakóstolás. Az, hogy a leöntések egymás utánja mennyire módosít a tea ízén. Érdekes volt, hogy a Pu Erh-nél volt két olyan leöntés ahol nem éreztünk különbséget a főzetek között és igazunk is lett. Az is meglepett, hogy második leöntés erősebb teát eredményezett, mint az első, holott rendszerint a gyakoribb leöntéssel veszít a tea az erősségéből. A teakóstolók mára már ott is átlépték a tradicionális határokat, nemcsak azzal, hogy egy nagyobb kaliberű kóstoló a négy-öt tea mellett rengeteg információt is nyújt, még újdonságokat is hoz. A mostani egyik tematikus program épp az, hogy teákhoz csokoládékat kóstolnak, és azokat elemzik.
Ezek után viszont furcsa volt, hogy az éttermekben, hogyan kezelik a teát. Tea mindig jár az ételhez. Ez az amit azonnal kihoznak, ha akarjuk, ha nem és mindig figyelnek arra, hogy folyamatosan újra legyen töltve a bögre vagy cserélve legyen a kanna. Valahol ingyen, valahol ráírjak az étlapra az árát, ami egyébként tényleg elhanyagolható összegű. Ez többnyire egy átlagosabb fehér, vagy jázmin tea. Ami szemet szúrt, hogy ahhoz képest, hogy egy teakóstolón milyen gonddal kezelik a teákat, itt csak be a füvet a kancsóba és ráöntik a vizet. Teaszűrőt nem használnak, így második pohárnál már keserű kezd lenni az ital. Persze ezt egész gyorsan cserélik, de számomra akkor is furcsa, hogy sok esetben fél kannányi teákat öntenek ki és hozzák az újat. Egy helyen volt, hogy bögrében kapunk tökéletesen elkészített teát, amit mindig újra töltöttek, így elkerülték a kesernyés ízeket.

És, hogy mindez mennyiért? Hát nem mondom, hogy fillérekért. Ezekben a boltokban a minőségitől a csúcsminőségű teákig lehet választani, igényesen csomagolva. Nem pont ott, de Hong-Kongban találkoztam először és szerettem bele Osmanthusba. Ez egy mézes illatú és ízvilágú virág, aminek a formája a kis bodzavirágéra hasonlít. Az oolong tea osmandtussal ízesített változatának 80 grammja kb. 7.500 Ft lett volna. A szívem szakadt meg, hogy ott kellett hagynom.

Jázminos forrócsoki

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítési idő: teától függ, de kb. 20-25 perc
Mennyiség: kb. 250 ml, 1 személyre

Hozzávalók:

  • 250ml zsíros tej
  • 30-35g fehér csoki (4 vagy 6 kocka egy átlagos 100g-os táblánál)
  • 1 púpozott evőkanál jázmin tea
  • Díszítésnek egy leheletnyi frissen reszelt szerecsendió (elhagyható)

1. lépés
Egy kis tálba öntjük a tejet, tegyük a tűzhelyre, hagyjuk megmelegedni és hozzáadjuk a teafüvet.

2. lépés
Közben felvágjuk a csokit apró darabokra, szinte szálakra.

3. lépés
A tejes teát kb. 90 fokig melegítjük. Nem fontos mérni, csak maradjunk a forráspont alatt. Főzzük kb. 5 percig, adjuk hozzá a csokit, kevergessük míg felolvad, hagyjuk kicsit kihűlni kb. (5-10 percig) és szűrjük át a levet egy pohárba.

4. lépés
Tálaláshoz ízlés szerint egy kevés szerecsendiót reszelhetünk. Nem sokat, mert erős fűszer, és nem cél, hogy elnyomja a tea ízét.

Megjegyzések:

  • Elvileg mindezt mikróba is meg lehet oldani, de nekem már voltak rossz tapasztalataim a mikrós csoki olvasztással, szóval kerülöm, sokkal szívesebben főzöm a tűzhelyen. Így jobban szemmel tarthatom, megkevergetem, szerintem biztonságosabb.
  • A zöld teánál vigyázni kell, mert 80 fok felett és hosszú áztatási idővel keserű lehet. Ezt a tej valamelyest meggátolja, de nem árt figyelni. Így inkább ha erősíteni akarunk az ízeken a teafű mennyiségét kell növelni. Egy jó zöld tea legalább négyszer felönthető, de ezt a műveletet követően már sajnos nem.
  • Ha fekete teával csináljuk annak többnyire karakteresebb íze van, elég később betenni a tejbe.

Hong-Kong

Hong-Kong MingCha

Hong-Kong Teamúzeum

Hong-Kong Teamúzeum

Hong-Kong piac yau ma tei

blog_piac HK2

Hong-Kong

Hong-Kong

Hong-Kong

Hong-Kong

Hong-Kong Central

Hong-Kong

Jázminos forró csoki

Advertisements

6 thoughts on “Jázminos forró csoki és Teázni Hongkongban

  1. Szuper képek, érdekes infók! Az állatos fotók különösen tetszettek, de én elfogult vagyok. :) Mi az a zöld izé, ami kicsit hasonlít a paprikára?

    • Nagyon köszönöm! :)
      NEM TUDOM!! Szerintem is valami paprika féle. Tele volt a piac olyan dolgokkal amiket nem tudok megnevezni az anyanyelvemen. Pl. volt olyan kukorica aminek fehér és bordó szemei voltak. :)

  2. Pingback: Orgona torta – Ehető virágok | Home Bisztro

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s