Gourmet fesztivál VOL. 2

Gourmet ÉS eső Napsütés

Folytatva az előző bejegyzést, volt az a lista a telefonban, hogy miket kéne még kipróbálni, így csak visszamentünk. Le kell szögezni mission impossible mindent végigenni, még a szűrt listából is. Ha vidéki lennék, akkor még nagyobb bajban lennék, hisz akkor még a street food részlegből is bőven kéne kóstolni. Az volt az elmélet, hogy mivel pesti vagyok, ezektől a kiállítóktól nap mint nap 20 perc séta, két-három metró megálló, vagy 15 perc autózás választ el. Ezen kívül a street food mégis lényegesen megfizethetőbb, mint mondjuk egy Bábel, vagy Aranykaviár. Nem beszélve néhány vidéki étteremről, akik az ország olyan pontján találhatóak, amerre nem járok, de most adott a lehetőség, hogy belekóstoljak, mit főznek.

Gourmet Fesztivál 2015 - Gourmet ÉS napsütés, kacsatekercs

Gourmet Fesztivál 2015 – Gourmet ÉS napsütés, kacsatekercs

Anyukám Mondta féle banh mi-ről lecsúsztunk, csütörtökön már nem fért, vasárnap már nem volt. De, hogy maradjon a vidéki – ázsiai vonal a JANKOVICS KÚRIA almás kimchis kacsa pastramiját kóstoltuk. Ők még beállhattak volna abba a sorba, akik házi péksüteménnyel kínálják az ételt vagy valami izgalmasabb kiflivel, de ezen azért nem akadtunk fenn. Grillen megpirították a kiflit, és valami döbbenetesen finom volt a kacsa és a kimchi töltelék külön is és együtt is. És bár Koreában sajnos még nem jártam, gyanítom ott se a kiflit tolták volna túl, esélyesen egy zacsiból vették volna elő, így még autentikusnak is mondható. Ezt az ételt imádtuk.

Gourmet Fesztivál 2015 - IKON Debreceni, Jankovics Kúria almás kimcsis kacsa

Gourmet Fesztivál 2015 – IKON Debreceni, Jankovics Kúria almás kimcsis kacsa

IKON volt a következő, mondván debreceniek, ahol semmi dolgunk, így kevés az esély, hogy ott vacsorázzunk. Sajnos a zuzától mindketten idegenkedünk, így maradt a debreceni kolbász, ha már úgyis olyan jókat írtak róla. Valóban jó volt, és még jobb lenne, ha minden debreceni legalább megközelítőleg ilyen lenne, de valójában nem egy grill debreceniért jövünk egy ilyen fesztiválra. A fehér csokis – epres – bodzahabos desszertért később visszamentünk. Brutál bodza íze volt a habnak, és olyan finom volt, hogy azóta is hiányzik. Continue reading