Édesköménysaláta túróval – Fogyókúra naplóm 1.

1. rész – Az életmódváltásról és a TV műsorokról

Ezt a legegyszerűbb mondani, és felhozni mint a sikeres fogyókúra titka és alapja. És persze való igaz, hogy ez az, ami működik. De én nem akartam életmódot váltani. Nem gondoltam, és nem gondolom, hogy az én életmódom annyira rossz lenne. Persze ehetnék csipegethetnék csak bio ételeket, lakhatnék nagyváros helyett magas hegyekben, vagy mindentől távoli tengerpart mellett, lehetne olyan napi négy órás munkám, ami mellett csak este hallanék a stresszről, például sport után, mikor épp egy erről szóló cikk jön velem szemben a neten. De ez most nem a realitás. Illetve úgy gondolom ha nagyot váltok, hirtelen eszem sokkal kevesebbet és nem tudom hosszútávon tartani, akkor jön a 360 fokos fordulat, elterjedtebb nevén jo-jo hatás. Azaz hurrá lefogyok, majd vissza az előző életemhez, aztán megint nem jön fel a farmer. Így arra jutottam, ha nagyot változtatni nem is, de azért egy kicsit mégiscsak csiszolni kell az életmódomon. Úgy, hogy ezt két hétnél tovább tartani is bírjam.

Advertisements

Az én fogyókúra naplóm 0.

0. rész – Bevezetés

Az elmúlt éveket a témában úgy lehet leginkább jellemezni, hogy több-kevesebb siker. Ennek talán az az oka, hogy valójában nem vagyok duci, sose voltam. Többek szerint nem is kéne fogynom, és tény, hogy tudtam és a mai napig tudok csinos lenni úgy, ahogy vagyok… mondjuk egy kellő odafigyeléssel kiválasztott ruhában. Szóval ilyen háttérrel azért a motiváció se szökik az egekbe. A probléma inkább az, hogy magamhoz képest híztam. A szekrényemben kategóriák szerint pakolom a ruháimat, sportosabb, csinosabb, rövid ujjú, mellény, stb., de egyszercsak megjelent a „még mindig nagyon tetszik, de már nem túl előnyös” részleg is. Így a feszes felsők helyett inkább ingeket hordtam, teljesen beleszerettem egy csinos topba madarakkal, és fantasztikus színkombinációval, de hiába a design körítés, ez tulajdonképpen egy bő szabású felső, ami eltakar ezt-azt. És igen, elég sok nadrágot nem hordtam, mert idő előtt elakadt, vagy ha nem, még az otthon biztonságában se mertem volna leülni benne. Ami meg feljött, annak a tetején megjelent – ha már a gasztronómiánál tartunk – egy kis „muffin-top”. Így viselkedik a kelleténél egy kicsit nagyobb poci az öv fölött. Annak ellenére, hogy még mindig nem számítok igazán túlsúlyosnak, azt gondolom ez az a fázis mikor már el kéne kezdeni valami hatékony lépéssorozatot. Nem csak a külsőségek miatt,  hanem annak okán is, hogy az éves szűréseknél továbbra is azt szeretném hallani a háziorvostól miután egyenként végignézi az értékeket, hogy minden tökéletes. Nem gondolom azt, hogy mindenkinek eszeveszett fogyókúrába kell kezdeni amint a BMI indexe a normál érték felső tartományba kerül. Sőt, elég idétlennek érzem mikor görnyedve áll az XS-es és ebben a pózban mutogatja az M-esnek, meg az L-esnek, hogy mekkora husit tud felmarkolni összecsípni deréktájon. Ugyanakkor sose értettem egyet azzal, amivel szinte nap mint nap találkozni, hogy nézd milyen nádszál vékony voltam fiatalabb koromban, na de most…. Rengetegen azt követően kapnak észbe, hogy már a harmadik szett ruhát vásárolják (nem trend-érzékenység okán) vagy már  „ki is nőtték”. Ezzel párhuzamosan pedig sokasodnak az egészségügyi problémák, orvosról orvosra járnak, majd közlik, hogy nem tudnak ezek semmit, de azért még visszakérdeznek, hogy minek nekem fogyni, mikor hozzájuk képest mennyire vékony vagyok. Nyilván nem minden egészségügyi probléma mögött az elhízás áll, sőt van olyan egészségügyi probléma, ami sajnos garantálja az elhízást. És igen, a normál súlyúak se mind egészségesek, ez fontos. Viszont optimális súllyal nagyobb az esélyünk az egészségünk megőrzésére, és egy jobb életminőségre, mint túlsúllyal.

Ubi leves 2.0

Rekord melegre hangolva…

Régen volt már egy frissítő, nyári uborkaleves, amit azóta többször elkészítettünk, rengeteg verzióban. A variálás leginkább abban merült ki, hogy épp milyen fűszernövényeket használtunk. Most egy kicsit jobban hozzányúltam. Annak érdekében, hogy egy kicsit laktatóbb legyen, avokádóval dúsítottam, és annak okán, hogy egy kicsit lágyítsak az ízeken egy édes golden almát turmixoltam a levesbe. Szerintem jól sikerült, és tényleg jobban eltelít ez a változat, mint az avokádó nélküli. Volt, hogy a munkaidő végén ezt ettem vacsorára, elmentem tornázni, és este otthon már csak néhány koktélparadicsomot nassoltam.