Paradicsomos bazsalikomos tészta – A vacsora

Az előző tésztaétel, ami bazsalikommal és barackkal készült, lehet, hogy nem volt túl e világi, de a mai napig tartom, hogy igazán finom és izgalmas étel. A mostani verzió is hasonlóan finom, és azt gondolom, hamarabb vesszük rá magunkat egy ilyen ételre mint egy brie sajtos, gyümölcsös ebédre. Így most a Bazsalikom Projekt keretében jön egy nagyon egyszerű tésztaétel melynek ötletét két ismert olasz fogás adta. Az egyik a spagetti aglio, olio, azaz spagetti fokhagymával, és olívaolajjal egy kis chilivel kombinálva, a másik a caprese saláta, paradicsommal mozzarellával és  bazsalikommal. Most mondhatni egybe keltek.

blog_tészta1
Continue reading

Karfioltorta

A valódi ok más volt, de mondhatnám, hogy azért nem raktam fel ezt a bejegyzést, mert kell hozzá sütni, főzni, párolni, amit így egyszerre nem szívesen teszünk olyan időjárásban mikor a hőmérő higanyszála már felső harmadon is túlvan. 38, azaz harmincnyolc fok. Viszont tény, hogy nem mindennapi látvány az a hőmérő, ami ezt mutatja és nem mindennapi élmény annak, aki át is éli. Én magam leginkább a médiából értesültem róla. Néha mikor egy kicsit elbambultam két feladat között hosszú nadrágban és kardigánban, kezemben a meleg teával a légkondis irodában, komolyan elgondolkodtam rajta, hogy tényleg olyan meleg van, mint amilyennek írják, vagy ezt most valóban felfújják az újságírók? Aztán jön a telefonomra a családtól az üzenet, hogy „hogy bírod ezt a nagy meleget??”  Bírom… Hazafelé levetkőzve a kardigánt és a kendőt, pedig elég jól éreztem magam a külvilágban, és minden eszembe jutott csak az elviselhetetlen kánikula nem. Mondjuk nem is kora délután indultam haza.

karfioltorta

Continue reading

Burrata saláta

És akkor utoljára még egy kicsit a Gourmet Fesztivál margójára. Anyukám Mondta étteremnél mindig hatalmas sor áll. Idén nem szálltak be a paprikás csirke buliba, sőt ahogy látom, ők sose viszik ezt a dedikált étel vonulatot, ellenben minden évben hoznak egy aktualitást. Mint az első cikkből kiderült, ezt nem feltétlen bánom. Tavaly lassan sült bárányhús volt, tahinivel, idén pedig az ázsiai ihletésű banh mi-vel rukkoltak elő. És minden évben ott a focaccia, amit évről évre ugyanúgy készítenek. Vasárnap velük kezdtük a sort, de ezt megelőzően útközben még azon vitatkoztunk, hogy vegyünk a foccaciából vagy ne. Mondván ezt már ismerjük, és annyi újdonság van a fesztiválon, hogy inkább azokra kéne koncentrálni. De a fene vinné el, annyira finom. Az lett a vége, hogy veszünk, és az lett a legvége, hogy vasárnap egyáltalán nem volt már banh mi, így csak ezt ehettük.

Burrata

Gourmet Fesztivál 2015 - Anyukám Mondta burrata focaccia

Gourmet Fesztivál 2015 – Anyukám Mondta burrata focaccia

Egy riportban a szakácsok úgy mutatták be az ételt, hogy két és fél perc alatt kemencében (magas hőfokon) megsütik a tésztát, ekkor még nem szárad ki, de már finom ropogós, és ráteszik a sztracsatellát. Ez a sztracsatella nem fagyi csokidarabokkal, hanem a burrata sajt. Ez a sajt két részből áll, a külső réteg állaga hasonlít a mozzarellához, és ha ezt kibontjuk, kibuggyan a friss krémes, tejszínes és elképesztően finom lágy sajt. Ők csak ezt a lágy részt használják a foccaciájukhoz, és ezt hívták sztracsatellának.

Ilyen sajtot itthon sajnos nagyon ritkán lehet kapni, és szerencsére még senki nem próbálkozott azzal, hogy megcsinálja és kereskedelmi forgalomba dobja, ennek a butított változatát. Mikor a Culinarisban elcsíptem, akkor mesélte a Kedvenc Sajtos Srác, hogy a helyzet ugyanaz mint a mont d’or-nál, hogy mire megérkezik, ott csücsül nála néhány telefonszám, amire riasztást kell adni, hogy megjött a sajt. Egy pillanatig elgondolkodtam, hogy én is megadnám a számomat, de az a helyzet, hogy olvasván az elmúlt pár hét cikkeit, olcsóbban bedrogozhatnék, mint amennyiből ezzel igazán jól lakhatnék. (Ezek a cikkek persze ha nem is szó szerint, de folyamatosan azt nyomták, hogy inkább burratára költsük a pénzünket mint könnyűdrogra!) Ez is egy olasz recept, és hasonlóan ahhoz, amit a panzanella salátánál írtam, csak akkor az igazi, ha tényleg jó alapanyagokból készül. Viszont jó alapanyagból csak kevés kell. Épp egy kis paradicsom, rukkola, olívaolaj, egy kevés só, bors, és ennyi. Ha nem eszünk húst, a sonkát hagyjuk el nyugodtan, a nélkül is nagyon finom.

Burrata

Continue reading

Quinoa egytál étel

Folytatva a superfood projektet, az első új recept jön. Ez az étel lehetne egy jó kis köret hús, hal, sőt egy zöldség-pogácsa mellé. Viszont nem véletlen, annyi mindent pakoltam bele, hogy egy könnyed, ám teljes értékű ebédnek vagy vacsorának is megfeleljen. Nálam így funkcionált.

blog_quinoa3

A recept szerintem jó úgy ahogy van, ugyanakkor azt is állítom, hogy nem kell szó szerint követni. Adhatunk hozzá más zöldségeket, brokkoli helyett például karfiolt, így május közepén kombinálhatjuk spárgával és tojással, használhatunk zsenge zöldbabot, és nemsokára a piacról, de most akár a mélyhűtőből, kombinálhatjuk egy kis zöldborsóval. Sőt, tipikusan az az ötlet, ami minden maradék zöldséget képes „elnyelni”, így ha valami a hűtőben szomorkodik, akkor nyugodtan mehet az ételbe. A képen mini mozzarellával készült, de ha kaptam volna kecskesajtot akkor az került volna bele, vagy ha nincs hatalmas sor a sajtpultnál akkor feta vagy feta jellegű sajtot adtam volna hozzá.

Continue reading

Szuperleves – Quinoaval és brokkolival

Értem ez alatt, hogy szuperegészséges. No és persze laktató is, annyira amennyire egy vegetáriánus zöldségleves laktató lehet.

quiona leves

Mostanában próbálok néhány kilót vagy inkább centit leadni, így elvesztegettem némi időt azzal, hogy megnéztem néhány aktuálisan futó fogyókúrás étkezési trendet. Volt olyan, amivel még a maga hendikepjeivel együtt is sokáig szimpatizáltam, és úgy gondoltam, majd ha majd elmúlik annak a sokmindennek a szezonja, aminek épp akkor volt, és ami egytől egyik tiltólistán szerepelt, akkor belekezdek. De számomra érthetetlen módon annyi egészséges és finom ételt zártak ki a kúrából, hogy valójában alig tudtam volna mit enni. Persze ha nem tud mit enni az ember, nyilván örült tempóban tud fogyni. Szóval megvan a siker kulcsa. Végeredményben minden módszerben találtam olyan ideológiát, ami távolabb áll tőlem, mint az univerzum a legközelebbi féregjárata. Sok esetben taszított, hogy tényként kezeltek olyan dolgokat, melyek nincsenek bizonyítva, vagy épp az ellenkezője a reálisabb. Szerintem.

Hosszú idő óta, egész a mai napig egyetlen egy fogyókúrás módszer tartja magát sziklaszilárdan, amit még senki nem döntött meg. Mégpedig az, hogy éld túl a napot a megszokottnál kevesebb kalóriával. Azaz vagy vigyél be az eddiginél kevesebbet, vagy szabadulj meg az eddiginél többtől, magyarán sportolj. A leghatékonyabb és legkellemesebb a két lehetőség kombinációja. A kevesebb étkezés vonalán elindulva, azt se tartom jónak, sőt egészségesnek se, ha sanyargatni kezdjük a testünket, és mindent megvonunk tőle. Nem csak a kalóriákat, hanem a vitaminokat, tápanyagokat, és az ízeket is. Éhezünk, nem tudunk gondolkodni, nevetni, mindössze az évés kontra nem evés foglalja le az agyunk kapacitásának zömét, aminek az lesz a vége, hogy egy ideig fogunkat összeszorítva tartjuk magunkat, majd rövidesen – jellemzően az éjszaka közeledtével – feltépjük a frizsider ajtaját és még ott álltában kitakarítjuk a hűtőből fél malacot, a hideg krumplipürével és a megmaradt süteménnyel együtt. Azaz egy teljes nap koplalás után zabálunk, mintha nem lenne holnap, majd fogat mosunk és elmegyünk aludni.

quiona leves

Continue reading

Mázas sonka

Ami az angoloknak a karácsonyi menü, nálunk húsvéti. Mondhatni. Ha megnézzük szinte bármelyik sztárszakács műsorát vagy belelapozunk a könyveikbe, szinte biztosan találkozunk az egyben sült sonkával, amit sütés közben egy finom mázzal meg-meg locsolnak, és a karácsonyi menü egyik főszereplője. Később, mikor tippeket adnak a maradék felhasználására, a sonka szintén többször felbukkan a receptekben. Tavaly Gordon Ramsay távsegítségével mi is kipróbáltuk, és nem csodálkoztunk azon, hogy ez annyira népszerű.

Sonka

Continue reading