Krémes ricotta torta

Azt hiszem hétfő reggel elég álmos volt minden beszélgetésben részt vevő fél, így azóta gondolkodom, hogy milyen arányban volt a poén és a komolyság a kérdésben. Kávénál miután túlestünk a szakmai részen, gondoltam lazuljunk egy kicsit és megmutattam micsoda képeket csináltam, arról a sütiről, ami nekik már nem jutott. És ekkor jött az ominózus kérdés, hogy akkor ez most milyen süti. Mikor még a fejtegetés a krémesnél tartott bólogattam rendesen, de mikor úgy folytatódott, hogy puding van benne és zselével le van öntve, mint amit régen mindenki csinált már visszafogtam magam. Pedig azt a fajta sütit is meg lehet igen jól csinálni, de ez most máshogy készült.

k_img_7296

Continue reading

Paradicsom Salsa

A salsa eredeti jelentése (spanyolról fordítva) mindössze mártás, szósz. Ami igen, lehetne csokoládé szósz is. És egyben jelent egy klasszikus mexikói ételt is. Ezt jellemzően nem magában fogyasszák könnyed salátaként, hanem köretként húsok mellé, illetve mártogatósként is használják, pl. tortilla chipshez, zöldségekhez. És az egyik fő alkotóeleme a Mexikó egyik híres utcai ételének, a Carnitasnak is, melynek a másik fele a következő bejegyzésben lesz.

blog_img_8897

Continue reading

Flying Culinary Circus

A 2016-os év 19. hete a finom ételek heteként vonult be a naptárunkba. Ezen a héten kóstolgattunk a Gourmet Fesztiválon, részt vettem a Maki Food Keleti gombócok kurzusán, a hét legnagyobb híre, hogy Széll Tamás és Csapata nyerte a Bocuse d’Or európai döntőjét, ezek után ezt a hetet mi mással, mint egy jó cukrászdával illet zárnunk. Ugyanakkor számomra a hét kezdete volt a legnagyobb élmény.

FCC_6085-2

Continue reading

Sajtos falatkák

A boltokban kapható pékáruk zömét nem annyira kedvelem, ennek okán, és annak, hogy fogyogatni is kéne, viszonylag keveset is veszek magamnak. Van úgy, hogy egy hét alatt semmi péksütemény. Pont egy ilyen hét valamelyik estéjén tíz óra után bevillant, hogy nekem most ez kell, és azonnal. Nyilván ebben az időpontban egy munkanapon Nigella bármire képes, de én biztos, hogy semminek nem állok neki. Mindössze a tárolóban lévő fél kifli csücskében találtam egy kis vigaszt, de következő este végigrágtam magam kismillió blogon, hogy vajon hol láttam ezeket a kis tésztalabdákat.

blog_sajt2

Continue reading

Meyer citrom puding

Az elmúlt évek sztár-citrusa kétségtelenül a meyer citrom volt. A pomelo vagy a sweetie alig érdemelt biteket vagy nyomdafestéket a blogok vagy a szakácskönyvek világában, annak ellenére, hogy ezek legalább hoznak egy kis frissességet az évtizedek alatt változatlan narancs-mandarin-grapefruit trilógiába, sőt még annak ellenére se nagyon esett róluk szó, hogy ezeket a gyümölcsöket a maguk valójában, minden átalakítás nélkül meg tudnánk enni, vagy valamibe be tudnánk kombinálni. Ahogy itt a sütőtök mellé. Nem úgy, mint a meyer citromot, ami a citromhoz hasonlóan leginkább ízesítésre alkalmas. A meyer citrom beszerzése igényel némi kihívást, és jó megfigyelési képességet. Vagy ritkán lehet kapni, olyannyira, hogy tavaly sehol nem tudtam beszerezni (ahol tudtam volna odáig eszem ágában nem volt eltúrázni érte), vagy simán lehet kapni, csak épp nincs kiírva a keresztneve csak annyi, hogy citrom. Pont mintha egyre menne, hogy golden almát vagy gránátalmát veszek.

blog_meyer 3

Idén megláttam, és azonnal megvettem, de ekkor már csak halvány elképzelésem volt, hogy mit akartam belőle olyan nagyon nem egész egy évvel ezelőtt. Aztán a sors vagy nem a legtökéletesebb rend, pont a legjobb szakácskönyvemet sodorta a kezembe, és lett ez a pohárkrém, a maradékból pedig egy kis üdítőt csináltam.

A konklúzió: A meyer citrom valóban más, mint a „normál” citrom, tényleg van ízbeli különbség, ahogy zöld (lime) és a sárga citrom között is van különbség. Az, hogy bizonyos ételekben ez a különbség kijön, és más eredményt kapunk a kétfélé citrommal, az is igaz. Mondjuk abban nem vagyok biztos, hogy konkrétan e desszert tekintetében egy vakteszten ordítana, hogy melyik változathoz melyik citrusfélét használtuk, de azért lehet érezni egy kis különbséget. Ebből következik, hogy ezt a desszertet simán meg lehet csinálni normál citrommal, sőt naranccsal is, és az én fejemben is járkál egy új verzió egy kis ázsiai beütéssel. De ha ragaszkodunk a meyer citrom íz világhoz, viszont nem jutunk hozzá, akkor a citromlé egy részét cseréljük narancslére*. Nem lesz pont olyan, de hasonlítani fog.

A képeken helyes kis befőttes üvegekbe pakoltam az anyagot. E helyett nagyon jól működik a szokásos kerámia ramekin forma, vagy egyedi szilikon is, amit az pl. az IKEA-ban lehet kapni kevésbé elegáns formában, ámde nagyon vidám színekben. Pusztán e miatt üveget nem vennék. Nem néztem utána az aktuális álláspontnak, de mikor tanultam erről akkor még az volt a mondás, hogy nem tudják megmondani, hogy az üveg mennyi idő alatt bomlik le. Bármi is legyen az aktuális kutatások eredménye, ez azért erősen jelzi azt, hogy sajnos igen sokára. (Hacsak nem soha…) Így ha valamit hasonló üvegcsékben veszünk (pl. mustár, szószok, krémek, joghurtok) ne dobjuk ki azonnal az üveget, hanem ezzel a módszerrel felhasználhatjuk csinos tálalásra, vagy ezekben hordozhatóvá és ajándékozhatóvá válik a desszert. És nem utolsó sorban legalább egy cseppet tettünk azért, hogy minél később váljon az üveg hulladékká így egy kicsit segítsünk a környezetünkön.

blog_meyer 4

blog_meyer 2

Continue reading

Narancsos répaleves

Aki régebb óta követi a blogot, esélyesen találkozott társszerzőnkkel, Macival, A Nyúllal, aki a saját példáján keresztül mesélt arról, hogy miért fontos az, hogy ha nem is szuper-egészségesen, de legalább normálisan étkezzünk. Írt a kajakunyerálási szokásairól, és van egy be nem fejezett projekje is. Nem volt tabutéma, de mégse volt erőm írni arról, hogy Maci több mint fél éve elment tőlünk. Nem fogadtam meg semmit, de valójában úgy gondoltam nem lesz több állat nálunk. Igaz, míg velünk volt extrém módon szerettük, és nagyon sokat adott a közel 8 év alatt, de az elválás szörnyen nehéz volt, és a mai napig nem múlt el nyomtalanul. Aztán idővel kezdtem nyitogatni abba az irányba, hogy segítsünk a Nyúlmentésnek és legalább ideiglenesen fogadjunk be egy nyuszit, sőt volt olyan menthető nyuszi, akibe egy kicsit bele is szerettem, de addigra őt már megmentette valaki más. A történet vége így-vagy úgy, de mindig az lett, hogy inkább ne.

blog_répa1

Macika

Continue reading