Jázminos forró csoki és Teázni Hongkongban

Nagyon hideg van. Ez hazafelé tartva arra ihletett, hogy csináljak egy forró csoki posztot, ugyanis ez az ítéletidő legalább négyféle változatot keringtetett az agyamban, ami nyáron biztosan nem jutott volna eszembe. Ebből egyet választottam. A jázmintea senkit ne riasszon el, ha nincs otthon akkor vagy érdemes venni egy jófajta (nem filteres) típust vagy kipróbálni valami más számunkra kedves, jó ízű teával. Pl. az egyik kedvenc teaházam juharszirupos diós változatával.

jázminteás forrócsoki

De több okból most ezt egy külön bejegyzésnek választottam.  Egyik az, hogy nagyon szeretem a jázmin teát. Minden idők nagy kedvence még annak ellenére is, hogy az itthon kaphatókat sokszor inkább hal, mint jázmin ízűnek érzem. Azt hiszem ennek a miértjére nemrég rájöttem. A másik az, hogy egy utazás kapcsán átértékelődött bennem a tea és a teázás fogalma. Persze még mindig szeretem, a fenn említett diós juharszirupos vagy fahéjas, karamellás változatot, de most igazán megéreztem egyszerűen A TEA, teafű különböző ízeit. Azaz nem azt az ízt, amit az ízesítők adnak a tealevélhez. A harmadik ok, pedig, hogy tegnap beléptünk a kínai újévbe, most épp a ló évébe. És ez azért fontos, mert ezek a teához kapcsolódó élmények Hongkonghoz kötnek. Ahol most az hiszem rádobtak egy kicsit a szokásos este nyolcórai fényjátékokra, a város pedig tele a szerencse, gazdagság színére festett piros lampionokkal.

Hong-Kong

Egy utazás alkalmával sok mindenek utána nézünk. Ugyan nem Kína volt a célpont, de ha már ott volt egy átszállás, becsempésztünk néhány hongkongi napot, megvolt a szállás, megvolt melyik éttermet akarjuk kipróbálni, de az fel se merült, hogy teaboltot nézzünk. Az volt az elképzelés, hogy szinte minden lépésnél egy tradicionális üzletbe fogunk botlani, ahol régi, piros alapon, fekete kínai írásjelekkel jelölt, fémládáktól fognak roskadozni a polcok, benne Kína számos ültetvényeiről hozott teafűvel, amit egy idős bácsi próbál majd több-kevesebb sikerrel bemutatni nekünk. Azt is elképzeltem, ahogy leülök egy régi fa székre, és míg várom a teámat, nedvesre izzadt tenyérrel izgulom végig, hogy milyen üzenetet rejt az általam kiválasztott a szerencsesüti. Hát a való életben ezekből a romantikus elképzelésekből nem sokminden jött össze. Se teabolt, se szerencsesüti, sőt még egy helyes kis pohárkát se tudtam venni. Szóval utána kellett nézni, hisz Kínából tea nélkül nem mehetünk haza!
Az egyik boltot a város egyik legmagasabb felhőkarcolójának a Financial Center aljában lévő illatosított luxusplázában találtuk meg.  A másikat pedig a közelében, de mivel az csak egy üzlet volt, kimetróztunk Hong-Kong sziget külvárosi részére, ahol teakóstolókat is szerveztek. Nem mondanám, hogy jól ki volt táblázva. Tulajdonképpen hamar meg is találtuk, csak ezt nem hittük el. Egy régi, de nem patinás épületben volt, ami egyszerre szolgált raktárépületként és irodaházként. A teherliftet hamarabb megtaláltuk mint azt amivel mi is feljuthatunk a 19. emeletre. MingCha elég modern volt, egy divatosra vágott hajú srác mesélt a teákról, akiről kiderült, hogy 15 percnyi metrózásra lakik Hong-Kong belvárosától, de valójában szinte semmit nem ismer a városból.

Hong-Kong MingCha

Kétteás kóstolóra fizettünk be, ahol azért a srácon kívül a teákról is tudtunk meg érdekes dolgokat. Például sose hallottam még arról, hogy a teákat két típusra osszák. A hideg és meleg tónusúra, és az emberek fizikai jellemzőjük alapján határozzák meg, hogy melyik az, amelyik jobban illik hozzá. Melyik energetizálja, vagy  melyik az a típus ami nyugtatja. Két teát választottunk a kóstolóba, az egyik a cég egy díjnyertes Oolong teája volt a Mandarin Orchid, aminek valójában se a mandarinhoz, se az orchideához nem volt köze, így a mandarin maximum a dialektusra utalhat. Az nem derült ki, vagy nem értettük, hogy miért ezt a nevet kapta. A másik tekintetében pedig kihasználtuk, hogy a befizetett pénzünkért bármit választhatunk, és egy drága Pu Erh tea került a kis kóstoló kannába. Tradicionálisan a teakóstolás első lépése a bögrék meleg vízzel történő átmosása. Ez nem csak a csésze tisztítására szolgál hanem arra is , hogy ne legyen nagy hőmérsékletbeli különbség a csésze és a víz között. Aztán jön az első leöntés, amit nem iszunk meg, és ahol szűk egy percig ázik a tea. Itt egy kicsit átmossuk a teát is, ezzel kimossák az esetleges szennyeződéseket, és melegen tartják vele a csészéket. Ezt követően pedig a tea minőségétől függően körülbelül négyszer-ötször érdemes leönteni a teát, néhány esetében még ennél is többször. És innen kezdődik a teakóstolás. Az, hogy a leöntések egymás utánja mennyire módosít a tea ízén. Érdekes volt, hogy a Pu Erh-nél volt két olyan leöntés ahol nem éreztünk különbséget a főzetek között és igazunk is lett. Az is meglepett, hogy második leöntés erősebb teát eredményezett, mint az első, holott rendszerint a gyakoribb leöntéssel veszít a tea az erősségéből. A teakóstolók mára már ott is átlépték a tradicionális határokat, nemcsak azzal, hogy egy nagyobb kaliberű kóstoló a négy-öt tea mellett rengeteg információt is nyújt, még újdonságokat is hoz. A mostani egyik tematikus program épp az, hogy teákhoz csokoládékat kóstolnak, és azokat elemzik.
Ezek után viszont furcsa volt, hogy az éttermekben, hogyan kezelik a teát. Tea mindig jár az ételhez. Ez az amit azonnal kihoznak, ha akarjuk, ha nem és mindig figyelnek arra, hogy folyamatosan újra legyen töltve a bögre vagy cserélve legyen a kanna. Valahol ingyen, valahol ráírjak az étlapra az árát, ami egyébként tényleg elhanyagolható összegű. Ez többnyire egy átlagosabb fehér, vagy jázmin tea. Ami szemet szúrt, hogy ahhoz képest, hogy egy teakóstolón milyen gonddal kezelik a teákat, itt csak be a füvet a kancsóba és ráöntik a vizet. Teaszűrőt nem használnak, így második pohárnál már keserű kezd lenni az ital. Persze ezt egész gyorsan cserélik, de számomra akkor is furcsa, hogy sok esetben fél kannányi teákat öntenek ki és hozzák az újat. Egy helyen volt, hogy bögrében kapunk tökéletesen elkészített teát, amit mindig újra töltöttek, így elkerülték a kesernyés ízeket.

És, hogy mindez mennyiért? Hát nem mondom, hogy fillérekért. Ezekben a boltokban a minőségitől a csúcsminőségű teákig lehet választani, igényesen csomagolva. Nem pont ott, de Hong-Kongban találkoztam először és szerettem bele Osmanthusba. Ez egy mézes illatú és ízvilágú virág, aminek a formája a kis bodzavirágéra hasonlít. Az oolong tea osmandtussal ízesített változatának 80 grammja kb. 7.500 Ft lett volna. A szívem szakadt meg, hogy ott kellett hagynom.

Jázminos forrócsoki

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítési idő: teától függ, de kb. 20-25 perc
Mennyiség: kb. 250 ml, 1 személyre

Hozzávalók:

  • 250ml zsíros tej
  • 30-35g fehér csoki (4 vagy 6 kocka egy átlagos 100g-os táblánál)
  • 1 púpozott evőkanál jázmin tea
  • Díszítésnek egy leheletnyi frissen reszelt szerecsendió (elhagyható)

1. lépés
Egy kis tálba öntjük a tejet, tegyük a tűzhelyre, hagyjuk megmelegedni és hozzáadjuk a teafüvet.

2. lépés
Közben felvágjuk a csokit apró darabokra, szinte szálakra.

3. lépés
A tejes teát kb. 90 fokig melegítjük. Nem fontos mérni, csak maradjunk a forráspont alatt. Főzzük kb. 5 percig, adjuk hozzá a csokit, kevergessük míg felolvad, hagyjuk kicsit kihűlni kb. (5-10 percig) és szűrjük át a levet egy pohárba.

4. lépés
Tálaláshoz ízlés szerint egy kevés szerecsendiót reszelhetünk. Nem sokat, mert erős fűszer, és nem cél, hogy elnyomja a tea ízét.

Megjegyzések:

  • Elvileg mindezt mikróba is meg lehet oldani, de nekem már voltak rossz tapasztalataim a mikrós csoki olvasztással, szóval kerülöm, sokkal szívesebben főzöm a tűzhelyen. Így jobban szemmel tarthatom, megkevergetem, szerintem biztonságosabb.
  • A zöld teánál vigyázni kell, mert 80 fok felett és hosszú áztatási idővel keserű lehet. Ezt a tej valamelyest meggátolja, de nem árt figyelni. Így inkább ha erősíteni akarunk az ízeken a teafű mennyiségét kell növelni. Egy jó zöld tea legalább négyszer felönthető, de ezt a műveletet követően már sajnos nem.
  • Ha fekete teával csináljuk annak többnyire karakteresebb íze van, elég később betenni a tejbe.

Hong-Kong

Hong-Kong MingCha

Hong-Kong Teamúzeum

Hong-Kong Teamúzeum

Hong-Kong piac yau ma tei

blog_piac HK2

Hong-Kong

Hong-Kong

Hong-Kong

Hong-Kong

Hong-Kong Central

Hong-Kong

Jázminos forró csoki

Advertisements

Karácsonyi csokis keksz

Bár a bejegyzést egyértelműen karácsonyinak szánom, de tény, így le kell írnom, hogy ez egy orvosság. Elsősorban kóros csokoládé hiányra javallott, de tesztek bizonyítják, ha a patikában kapható gyógyszereknek nem elég hatékonyak ahhoz, hogy teljesen elmulasszák a fejfájást, ez mint kiegészítő kezelés a fájdalmak utolsó 10%-t is meglepően rövid időn belül, maradéktalanul felemészti. Kit érdekel ez a kis kalória ha egyszer az ember végre jól érezheti magát!!!????

Karácsonyi csokis keksz

Ez a keksz sajnos nem az én fejemből pattant ki, nem én kísérleteztem ki az alapreceptet, nem az én hátam mögött áll a sok „elrontott” sütike. Akár könyvekben, akár neten rengeteg ilyen és hasonló receptet találunk. Ugyan első körben Nigella útmutatásaiból indultam ki, de ahhoz megfizethetetlen mennyiségű csoki majd, fitnessbérlet kell, így még nézelődtem, variáltam és ennél kötöttem ki. Annyival tettem egy kicsit egyedivé, hogy karácsonyi ruhába öltöztettem, gondolok itt arra, hogy karácsonyi hangulatban fűszereztem. Persze a csoki magában is finom, de most a fahéj és szegfűszeg adott egy kellemes kis pikantériát. Szerintünk igen finom lett.  A tészta nem is keksz, szinte puding állagú ami olvad szánkban, csak a dió ad némi ropogósságot.

Ui.: Megfázásra sajnos nem jó. De…. lehet közben enni.

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítési idő: kb. 25 perc + 8-12 perc sütés
Mennyiség: kb. 24 darab

Hozzávalók:

 Az alaptészta:

  • 2 tojás
  • 100g barnacukor (melaszos ha van)
  • 35-40g fehér cukor
  • 200 keserű csoki olvasztva
  • 60g keserű csoki feldarabolva
  • 80g tejcsoki feldarabolva
  • 50g vaj
  • 60g liszt
  • Egy csipet só
  • Késhegynyi sütőpor
  • 1tk vanília kivonat

 A karácsonyi kiegészítés:

  • 60g pirított dió*
  • 2 evőkanál reszelt narancshéj
  • 3tk fahéj
  • 2tk frissen őrölt szegfűszeg
  • 1tk gyömbérpor
  • Fél teáskanál szerecsendió
  • Egy- két evőkanál rum, vagy narancslikőr (elhagyható)

Díszítés:

  • 1 csomag M&M cukorka, a karácsonyi verzióhoz csak a pirosak és zöldek

karácsonyi csokis keksz

  1. Daraboljunk fel 200g feketecsokit és vízgőz fölött lassú tűzön melegítsük össze a vajjal. Ha használunk, a legvégén keverjük hozzá az alkoholt.* Nagyjából hűtsük ki, Közben vágjuk fel kisebb darabokra a többi csokit és tegyük félre.
  2. Száraz serpenyőben bő 5 perc alatt pirítsuk meg a negyedekre vágott diót.
  3. A tojásokat tegyük egy tálba a cukorral és verjük addig habverővel míg ki nem fehéredik (azaz a barna cukor miatt világosbarna nem lesz) és krémes enyhén habos állagot nem kap. Ez kb. 8 perc.
  4. Ha készen van, adjuk hozzá a karácsonyi fűszereket (kivéve a diót), szitáljuk hozzá a lisztet, sót, sütőport, keverjük el, majd a végén öntsük rá a csokit, és keverjük hozzá a diót és és a feldarabolt csokoládét.
  5. Tegyük hűtőbe 10 percre, majd helyezzük kekszformába vagy sütőpapirra pingponglabdányi falatokat és 170 fokon süssük 8-10 percig.

Megjegyzések:

  • A vízgőz feletti olvasztáshoz egy lábasba tegyünk egy kis vizet, és abba egy másik tálat úgy, hogy ne érjen a vízbe. Alacsony lángon olvasszuk a csokit a vajjal, és mielőtt teljegyen megolvadna, azaz már lágyulnak a csokidarabok vegyük le a gázról és keverjük el. Azaz vigyázzunk meg ne égjen a csoki.

karácsonyi csokis keksz2

Szilvalekvár – Körtelekvár – Csokis körtelekvár

Nem mondom, hogy el voltunk zárkózva a lekvár főzéstől, de azt hiszem ott indult be igazán a dolog, hogy nem fogyott el a szilva. Így vettünk még hozzá egy kicsit, valahogy kipróbáltuk, megettük, elosztottuk, majd hiányoltuk. Így kellett egy másik adag is. Valójában ennyi főzési idő mellett lehet, hogy nem is hívhatnám lekvárnak. A piacon is megszólt minket a zöldséges, hogy 1 kilót akarunk három órán keresztül főzni, de valójában fel nem merült bennem, hogy akár az egy óra főzési időt átüssem. Mégis, számomra az egyik legfinomabb lekvár, amit valaha ettem. A körte dolog onnan jött, hogy kereskedelmi mennyiségű körtét kaptunk. Ennyit valóban nem lehet megenni, így lett a frissítő ital, süti, és ez a lekvár és kompót között ingadozó krém. Jól működik kalácsra, sütibe töltelékként, joghurtba keverve a müzlihez. De még mindig maradt körte, így jött, hogy csináljunk csokis változatot. Ezt a Párom fedezte fel valahol a neten, a csoki ötletét megtartva és az Ő ízlése szerint fűszerezve (ami egy kicsi más kombináció mint az enyém lett volna, de sebaj) így is tökéletes lett. A színe elsőre egy kicsit hátborzongató, így hogy nem egy pulcsiról hanem egy ételről van szó. Az íze elsőre friss, gyümölcsös, és a végén jön ki a csoki kesernyés, csokis ánizsos íze. Szerintem hihetetlen érdekes, és finom. Ez utóbbiról a fotók készítésében ugyan tevékenyen részt vettem, de messze nem egyedül az én munkámat és kamerámat dicséri, hanem egy profi fotós barátunkét. Erről bővebben majd a sajttortánál.

Lekvárok

Szilvalekvár

  • 1,5kg szilva
  • 75g melaszos világosbarna cukor
  • 75g kristálycukor
  • 1 púpozott kiskanál fahéj
  • 1 rúd vanília
  • 2-3db kardamom magjai egy mozsárban egy kissé megtörve
  • 1 csillagánizs
  • 30ml (2 evőkanál rum)
    1. A szilvákat mossuk meg, magozzuk ki, vágjuk félbe vagy negyedbe és tegyük a gáz fölé, fazékba.
    2. Adjuk hozzá a cukrokat, a fahéjat, a vanília kikapart magjait és héját, a megtört kardamomokat és a csillagánizst.
    3. Főzzük addig amíg a szilva levet eresztett, megpuhult és már körülbelül homogén lesz az állaga. Ez kb. 35-40 perc. ***
    4. Az utolsó kb. 5 percben adjuk hozzá a rumot, és a végén halásszuk ki a csillagánizst és a vanília héját.
    5. Megjegyzések* és **

Lekvárok

Körtelekvár

  • 1,5kg körte
  • 75g melaszos világosbarna cukor
  • 75g kristálycukor
  • 1 lime leve és héja
  • Kb. 2-3 cm gyömbér reszelve (előtte meghámozva)
  • 1 darab fahéj kettétörve esetleg + 1 kiskanál őrölt fahéj
  • 1 thai citromfű (elhagyható)
  • 2-3 nagy kardamom  vagy 5-6 zöld kardamom
  •  1 rúd vanília
    1. A körtéket megmossuk, meghámozzuk és a gáz fölé fazékba tesszük.
    2. Hozzáadjuk a cukrokat, a lime levét és héját, a reszelt gyömbért, vaníliát, fahéjat, és a kardamom magjait egy kicsit megtörve mozsárban. Ha használunk thai citromfüvet, akkor megtörjük a kés lapjával beletesszük.
    3. Kb. 1 órán át főzzük. Addig amíg egy kicsi besűrűsödik és levet enged.
    4. Ezt követően kivesszük a fűszereket (vanília héja, citromfű, fahéjdarab)
    5. Botmixerrel pépesítjük, és még kb. 10 percig főzzük.
    6. Megjegyzések* és **

szilvalekvár és körtelekvár

Csokis körtelekvár

  • 1,5kg körte
  • 75g melaszos világosbarna cukor
  • 75g kristálycukor
  • 1 citrom leve és héja (vagy narancshéj)
  • Kb. 2-3 cm gyömbér apróra kockázva (előtte meghámozva)
  • 1 csillagánizs
  • 1 rúd vanília
  • 30 ml (2 evőkanál) konyak
  • 100g keserű csoki
    1. A körtéket megmossuk, meghámozzuk és a gáz fölé fazékba tesszük.
    2. Hozzáadjuk a cukrokat, a citrom levét és héját, (nálunk volt narancshéj, mi most ezt használtuk) a kis kockákra vágott gyömbért, vaníliát, csillagánizst. ****
    3. Kb. 1 órán át főzzük. Addig amíg egy kicsi besűrűsödik és levet enged.
    4. Ezt követően kivesszük a vanília héját
    5. Botmixerrel pépesítjük, hozzáadjuk a darabokra vágott csokit, konyakot és még kb. 10 percig főzzük.
    6. Megjegyzések* és **

csokis körtelekvár

Megjegyzések:

  • *Ha kész a lekvár, akkor egy steril üvegbe tegyük. Jól mosogassuk el az üveget, majd 100 fokos sütőbe kb. 10 percre. A forró üvegbe kanalazzuk a lekvárt, jól zárjuk le a tetejét és fordítsuk fejjel lefelé, kb. fél órára.
  • **Ha nem esszük meg kb. két hét alatt, szerintem érdemes üvegenként egy kis tartósítószert (esetünkben késhegynyi nátrium-benzoátot)  tenni a lekvárba.
  • *** Ez a 35-40 perc talán rövidnek tűnik. Lehet tovább is főzni, de ennyitől is gyönyörű állaga lesz. Én nagyon szeretem, ha nincs a szilva túl főve. Szívem szerint 10 perc múlva végeztem volna vele, mikor már elolvadt a cukor, de a szilvák még felismerhető darabokban voltak, és nem főttek meg teljesen. Hihetetlen finom volt, annyira, hogy ebben a fázisban történő intenzív kóstolástól igencsak csökkent a mennyisége.
  • A csokis lekvárból volt egy kis konfliktus. Ugyan nagyon örültem mikor hazaértem és készen volt, de valójában én a csillagánizst kihagytam volna és a helyette egy kiskanál fahéjat és/vagy 2-3 szem kardamomot raktam volna a csokis verzióhoz. A csillagánizs mennyiségét lehet csökkenteni, elég intenzíven lehet érezni. (Ez számomra finom, de ha valaki kevésbé kedveli akkor óvatosabban bánjon vele.)