Sült édesburgonya snack

Egészséges

Jó ideje megcsináltam a képeket, de nem volt ihletem bármi informatívat hozzátenni az édesburgonyához. Aztán megjött az ihlet, meg is írtam a hasonlóan édesburi-fan Kolléganőnek, hogy azzal az egzotikus felütéssel tudnám blogosítani, hogy „Együk azt, amit az indonéz malacok!” Vagy gondolkodjak még? Szerintem azt sugallta, hogy gondolkodjak még egy kicsit. Így a kis gondolkodás eredménye lett az “egészséges” szó.

blog_IMG_5523_1500

Indonéziában Sulawasi, más néven Celebes szigetén találkoztam édesburgonyával, azaz a szigetország egyéb helyein még sose. Sőt visszagondolva egyéb Délkelet-ázsiai utazásaimra, sok ételre emlékszem, megvolt már a jam gyökér, jackfruit minden verzióban, manióka (más néven cassava), de a batáta nem rémlik. Talán thaiföldön curryben találkoztam vele. Sulawasin egy szállás volt ahol snack-ként sörtésztában kisütötték, és nagyon jól esett a helyi Bintang sör mellé két fürdőzés között. Sulawasi és az édesburgonya kapcsolatáról viszont pár nappal korábban, északabbra, Tana Toraja régióban tudtam meg többet. Két napos túra vége felé jártunk, mikor az egyik kis faluban sétáltunk, és épp alábbhagyott a beszélgetés. Ekkor kérdezte meg a guide, hogy szerintem mi az a zöld növény, ami mellett megyünk. Persze fogalmam nem volt. Ekkor mesélte, hogy ez az édesburgonya, amiből elég sokat termesztenek a szigeten, ugyanis a malacok imádják ennek a levelét, és itt ez az egyik fő táplálékuk. Ebből egyébként senki ne vonja le azt a következtetést, hogy ezeket az állatokat kényeztetik, de még azt se, hogy jól tartják. A burgonyát (ami növénytani besorolás szerint nem burgonya, és a disznó kedvencének a gyökere) pedig kiviszik a piacra. Azt mesélte, hogy nagyon olcsón adják, hisz ott nem igazán szeretik az emberek, mindig ez az egyik utolsó portéka, amit elvisznek a piacról, ha egyáltalán elviszik, így sokszor a helyi árusok nyakán marad. Ő és a felesége viszont kedveli, így mivel szerintük finom is, és még olcsó is, sokszor van náluk. Rendszerint olajban sütik ki, és nyilván valami egész csípős szósszal öntik nyakon.

blog_1Ez az étel nálunk egy kicsit régebbi időkre tekint vissza. Leginkább snack-ként szoktuk enni, mondjuk így chips helyett, csak épp maszatosabb verzióban. De nekem többnyire elég egy vacsinak is. Két hasonló verziót írok le. Az első az a változat, amit nagyjából meg lehet csinálni különösebben megtervezett vásárlás nélkül. A másik pedig Yotam Ottolenghi receptje egy kicsit átformálva.

blog_IMG_5548

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítési idő: kb. 40 perc
Mennyiség: 2 személyre

Hozzávalók a batátához:

  • 2-3 édesburgonya (kb. 800-900g)
  • 2-3 evőkanál olívaolaj
  • csapott teáskanál füstös pirospaprika
  • Kevés só, bors
  • Ízlés szerint chili pehely

Hozzávalók a mártáshoz:

  • 200g görög joghurt esetleg tejföl
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 1-2 gerezd áttört fokhagyma
  • 1 kiskanál lime vagy citrom leve
  • 1 evőkanál friss kakukkfű vagy 2 evőkanálnyi aprított petrezselyem vagy korianderzöld
  • só, bors

Hozzávalók az Ottoleghi ihlette batátához:

  • 2-3 édesburgonya (kb. 800-900g)
  • 2-3 evőkanál olívaolaj
  • 1 teáskanál őrölt koriander (legjobb ha mi zúzzuk meg frissen)
  • fél teáskanál őrölt édesköménymag (legjobb ha mi zúzzuk meg frissen)
  • Kevés só, bors
  • 2 centinyi friss chili

Hozzávalók az Ottoleghi ihlette mártáshoz:

  • 200g görög joghurt esetleg tejföl (Ő creme fraiche-sel készíti)
  • fél thai citromfű apróra szinte péppé vágva, vagy 1 kiskanál szárított thai citromfű
  • 1 evőkanál lime lé, és egy lime héja
  • 1 evőkanálnyi aprított petrezselyem vagy korianderzöld elhagyható
  • 1 gerezd áttört fokhagyma (elhagyható)
  • 20-25g friss gyömbér reszelve (kb. 3×1 cm)
  1. lépés

Ha a batátának szép a héja, akkor csak jól megmosom, és nem pucolom meg. Ha nem így ítéljük meg, akkor pucoljuk meg. Sokszor csak negyedekbe vágom, azaz viszonylag nagy darabokban hagyom, sokszor pedig majdnem mint hasáb vagy steak burgonya. (Ízlés és kedv szerint.)

  1. lépés

Az olívaolajat összekeverem a fűszerekkel, (az is jól működik ha csak olajba forgatom, és megszórom a fűszerekkel) és megforgatom benne a burgonyadarabokat, majd magas hőfokon (200-210 fok) mérettől függően kb. 20-30 perc alatt megsütöm. A friss chilit vagy a pelyhet a tálaláskor szórom az édesburgonyára.

  1. lépés

A mártás hozzávalóit összekeverem.

blog_4blog_IMG_5550blog_2blog_IMG_5509blog_3

 

Karfioltorta

A valódi ok más volt, de mondhatnám, hogy azért nem raktam fel ezt a bejegyzést, mert kell hozzá sütni, főzni, párolni, amit így egyszerre nem szívesen teszünk olyan időjárásban mikor a hőmérő higanyszála már felső harmadon is túlvan. 38, azaz harmincnyolc fok. Viszont tény, hogy nem mindennapi látvány az a hőmérő, ami ezt mutatja és nem mindennapi élmény annak, aki át is éli. Én magam leginkább a médiából értesültem róla. Néha mikor egy kicsit elbambultam két feladat között hosszú nadrágban és kardigánban, kezemben a meleg teával a légkondis irodában, komolyan elgondolkodtam rajta, hogy tényleg olyan meleg van, mint amilyennek írják, vagy ezt most valóban felfújják az újságírók? Aztán jön a telefonomra a családtól az üzenet, hogy „hogy bírod ezt a nagy meleget??”  Bírom… Hazafelé levetkőzve a kardigánt és a kendőt, pedig elég jól éreztem magam a külvilágban, és minden eszembe jutott csak az elviselhetetlen kánikula nem. Mondjuk nem is kora délután indultam haza.

karfioltorta

Continue reading

Joghurtos tészta borsóval és chilis fenyőmaggal

Szerintem ez egy döbbenetesen finom recept. Anno mikor megvettük Yotham Ottolenghi és Sami Tamimi Jerusalem című könyvét ez az egyik olyan étel volt amit azonnal ki szerettem volna próbálni, (a többit csak közvetlen az azonnal után). De mikor kezembe tartottam a könyvet ebből a receptből épp semminek nem volt szezonja. Értem ez alatt elsősorban a bazsalikomot, majd a borsót. Ugyan borsóból lehet fagyasztottat is használni, de most olyanom volt, hogy használjuk ki a frisset, így vettem egy adaggal. Leültem a kanapéra két tállal, és nekiestem a pucolásnak. Tipikus konyhai kulimunka, amit praktikus a gyerekekre sózni, így nekem is kiskoromból van némi rutinom. Ment a zene, beszélgettem a párommal, néha lepakoltam magam mellől a torkos kis nyuszit, mert ő sajnos csak a héját eheti, szóval inkább éreztem a kellemes mint a kulimunka részét. Az eredeti recepten, most semmit nem változtattam, mindössze azért kellett rugalmasan hozzáállnom a mennyiségekhez, mert túl finom borsót kaptam a piacon, így két nap alatt még nálunk volt, jóval többet nassoltam el nyersen, mint amennyit lehetett volna. Illetve valami design tésztával készült, ami pont nem volt praktikus erre a receptre, de szépnek szép.

Joghurtos tészta

Continue reading

Sült padlizsánleves – munkaebéd otthonról

Ezzel a recepttel régóta szemezek. Gyakorlatilag onnantól, mikortól a padlizsán szinte aranyárban volt, keresztül azokon az időkön át mikor nem akartuk bekapcsolni a sütőt, egészen mostanáig. És ezt pedig most kell megcsinálni. Tipikus őszi-téli étel, finom, meleg, tartalmas, és ha valaki nem akarja használni a melengető étel kifejezést amit az angol comfort food-ról fordítottuk, akkor ez lehet ennek a tökéletes szinonima.
Ez egy olyan leves, ami némi túlzással akár lehetne főzelék is. Nagyon laktató, selymes, és mindez tejszín nélkül. Egy szervezési hiba van benne, hogy télen, mikor igazán jól esik nagyon drága a padlizsán, így most kell megcsinálni, mikor még bőven lehet kapni és jó árban van. Lehet egy könnyű munkaebéd esetleg egy péksüteménnyel, vagy egy esti vacsi a kanapén ülve egy pléd alatt.
A receptet Yotham Ottolenghi és Sami Tamimi Jerusalem c. könyvéből vadásztam. Van benne egy hozzávaló, amire nem találtam magyar megfelelőt. Mondhatni lefordíthatatlan, vagy inkább fogalmam nincs micsoda. Ez a moghrabieh. Ezt hívják libanoni couscousnak is, de valójában nem couscous (búzadara), hanem egy más fajta tészta, ami jóval nagyobb és közel-keleten szárított verzióban is lehet kapni. Ahogy a levesben főzzük, egy kissé megdagad, és nagyon jól átveszi az ételek ízét, ezért igen népszerűnek tűnik a térségben. Ha az itthoni éléskamrában kutatunk, akkor azt gondolom, leginkább a tarhonya hasonlíthat rá. Nekünk még maradt egy adag csipetke a múltkori bableves után, így mi ezzel oldottuk meg a tészta jelenlétét a levesben. Szerintem jó volt így is, de ha legközelebb a szír boltban járok, megkérdem mit tudnak mutatni vagy mondani a témában.

blog padli2

Elkészítés: Kb. másfél óra
Mennyiség: 4 személyre
Nehézségi fok: Kicsit bonyolult

Hozzávalók:

  • 5-6db kisebb azaz kb. 1,4kg padlizsán
  • A sütéshez egy kis olaj
  • 1 db vörös vagy lila hagyma (kb. 125g) felszeletelve
  • 2 teáskanál frissen őrölt római kömény
  • 1 doboz hámozott paradicsom konzerv *
  • 350ml csirke vagy alaplé*
  • 400ml víz
  • 4 fokhagymagerezd összetörve vagy fokhagymaprésen átnyomva
  • 2-4 teáskanál cukor
  • 2 evőkanál citromlé
  • 100g mograbieh, vagy csipetke, tarhonya vagy egyéb tészta
  • 3-4 evőkanál petrezselyem vagy bazsalikom, esetleg koriander vagy amit kedvelünk
  • Só, bors
      1. 3-4 padlizsánt egyben hagyunk, hosszában négyrét bevágjuk, és 190-200 fokon bő egy órát sütjük addig, amíg krémes állaga nem lesz, és a héja megég.
      2. A maradék padlizsánokat kis kockákra (kb. 1-1,5 cm) vágjuk, és egy serpenyőben kb. 2-3 evőkanál olajjal sűrűn kevergetve 10-15 percig sütjük, míg mindenhol megbarnul. Szükség esetén kevergetés közben adjunk hozzá egy kis olajat. Tegyük félre, kissé sózzuk borsozzuk, és hagyjuk az oljat lecsöpögni. Másik variáció, hogy egy másik tálban egy kicsit később a felkockázott padlizsánt szintén a sütőbe tesszük egy másik polcra a egész padlizsánok alá.
      3. Ha a padlizsánkockákat a tűzhelyen sütöttük, miután kivettük a maradék olajban (legalább egy evőkanálnyi legyen benne, ha nincs, pótoljuk ki) közepes lángon dinszteljük az apróra vágott hagymát és a római köménnyel együtt, kb. 7 percig. Adjuk hozzá a paradicsomkonzervet és főzzük pár percig.
      4. Ezt követően adjuk hozzá a vizet, az alaplevet, fokhagymát, a cukrot, a citromot, másfél teáskanál sót, és borsot. Főzzük kb. 15 percet.
      5. Egy külön lábasban főzzük meg a vízben a tésztát vagy a mograbieh-t, al dente-re a csomagoláson lévő utasítás szerint, de valószínű kb. 15 percig. Ha kész, öblítsük le hideg vízzel.
      6. A leveshez adjuk hozzá az egész padlizsánok kikapart (krémes) belsejét, és egy botmixerrel pürésítsük, majd adjuk hozzá a tésztát és főzzük tovább pár percig.
      7. Tálaláskor szórjuk a levesbe a padlizsánkockákat és szórjuk meg fűszernövényekkel.

blog padli

Megjegyzések:

  •  * Az eredeti recept szerint 2 paradicsom (kb. 350g) és másfél kiskanál paradicsompüré.  Nekünk püré most nem volt, így egy teljes paradicsom konzev ment a levesbe. Ha paradicsomot és pürét használunk, akkor a pürét a 3. lépés végén adjuk hozzá, és a felkockázott paradicsomot a 4. lépésnél. A miénkben most inkább a paradicsomot lehetett érezni, de így is nagyon finom volt.
  • Az alaplé helyett most bio zöldségleves kockát használtunk.
  • Yotham Ottolenghi és Sami Tamimi Jerusalem c. könyve alapján.

blog_padlizsánleves

Egy másik finom padlizsános recept: