Édesköménysaláta túróval – Fogyókúra naplóm 1.

1. rész – Az életmódváltásról és a TV műsorokról

Ezt a legegyszerűbb mondani, és felhozni mint a sikeres fogyókúra titka és alapja. És persze való igaz, hogy ez az, ami működik. De én nem akartam életmódot váltani. Nem gondoltam, és nem gondolom, hogy az én életmódom annyira rossz lenne. Persze ehetnék csipegethetnék csak bio ételeket, lakhatnék nagyváros helyett magas hegyekben, vagy mindentől távoli tengerpart mellett, lehetne olyan napi négy órás munkám, ami mellett csak este hallanék a stresszről, például sport után, mikor épp egy erről szóló cikk jön velem szemben a neten. De ez most nem a realitás. Illetve úgy gondolom ha nagyot váltok, hirtelen eszem sokkal kevesebbet és nem tudom hosszútávon tartani, akkor jön a 360 fokos fordulat, elterjedtebb nevén jo-jo hatás. Azaz hurrá lefogyok, majd vissza az előző életemhez, aztán megint nem jön fel a farmer. Így arra jutottam, ha nagyot változtatni nem is, de azért egy kicsit mégiscsak csiszolni kell az életmódomon. Úgy, hogy ezt két hétnél tovább tartani is bírjam.

blog_IMG_1530_2.jpg

Ennek a váltásnak az étkezés oldalára minden cinizmus nélkül mondva, remek műsorokat sugároznak különböző tévécsatornákon, mikor dietetikus vagy profi szakács látogat el elkeseredett emberekhez. Jellemzően első alkalommal elborzad a hűtőjük tartalmán, kicikizi azt, majd megtanítja az életmódváltásra vállalkozókat egyszerű, finom és egészséges ételek elkészítésére. Sok esetben hasonlóakra, amiket eddig is evett, csak most egy kicsit soványabb, tápanyagdúsabb verzióban. Ez elég jól hangzik. Ugyanakkor azt is látom ezekben a műsorokban, hogy ezek az emberek szélsőségesen rosszul táplálkoznak. Semmi gyümölcs, zéró zöldség, sőt!!! az egyik komolyan megrémült egy brokkoli láttán. A bemutatkozó rész szerint ezek az emberek rengeteg kétes minőségű édességet esznek, melyekben szerintem a cukor a legkisebb rossz. Jönnek az előre elkészített palacsinták, mű ételek, semmi víz vagy tea, kizárólag bolti üdítő italok, gigantikus adagok, és egymaguk felfalnak két nap alatt egy tortát amibe több mint fél kiló csokit sütöttek és annyi cukrot, hogy azt még a szerkesztők is alig merik publikálni. A felsoroltak nem túlzások, és egy-egy szereplő viszonylatában a vesszők helyett többször írhattam volna és-t mint vagy-ot. Innen indulva baromira könnyű egy normális táplálkozás mellett, valójában egy átlagos életmód bevezetésével látványos eredményeket elérni.

De mi van akkor ha az ember nem fakír módon ugyan, de normálisan táplálkozik, nem pedig szélsőségesen idiótán? (Ahogy a fenn említett műsorok szereplői.)

Reggelre néha péksütit eszem, de legtöbbször gyümölcsöt natúr joghurttal. Többnyire egy fogást eszem ebédre vagy két fogásos menüt, ahol mint tudjuk, kisebbek az adagokat szervíroznak, hogy kb. megérje annyiért adni. Vacsorára ugyan jellemzőbb a péksütemény mint reggelire, de messze nem mindennapos, hanem többnyire valami könnyedebb saláta étel, sajt és zöldség, amit eszem, és abból sem kerül túl sok a tányérba. A „bedobom a mikróba 6 percre és jó lesz kajákat” szerintem sose ettem. Csipsz fél évben egyszer csúszik, mikor elém rakják valami összejövetelen, de otthonra sose veszünk. Kólát, dobozos üdítőket, gyümölcslevelet iszunk, de igen ritkán. Szóval a hagyd el a kólát tanácsra többnyire visszakérdezek, hogy milyen eredményt vársz attól ha elhagyom a két hó / fél liter kóla adagom?
Blog_1Persze van, hogy lecsúszik egy csoki, egy süti, nem hagytam el se a cukrot (bár viszonylag keveset eszem), se a lisztet. Van, hogy kevés volt a reggeli és valahonnan előkerül némi keksz. Ha nem otthon készül az ebéd, akkor olyan helyeken eszem ahol normális ételeket főznek. Szóval, igen nem táplálkozom fakír módon, nem úgy étkezem mint aki konstans diétán van, de ennek alapján nem érzem azt, hogy ez olyan mennyiség vagy életmód amiből drasztikusan vissza kéne venni, vagy egyáltalán, drasztikusan vissza tudnék venni. De muszáj. Szóval egy kicsit azért visszaveszünk és sport!
Insta fogyóA mostani recept viszont a visszaveszünk az ételből jegyében született. Egy finom és laktató saláta, aminek az ötletét a Drizzle and Dip blog adta.

Hozzávalók 2 személyre:

  • 1-1 maréknyi saláta. Lehet rukkola, madársaláta, bébispenót, petrezselyem, vagy amit kedvelünk.
  • 2-3 evőkanál olívaolaj
  • 250g túró
  • 100g tejföl (vagy kicsit soványabban joghurt vagy kefir)
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 8 retek vékonyra vágva (kb.160-200g)
  • 1 kisebb édesköménygumó (szintén kb. 160-200g)*
  • só, bors, 1 kiskanál citromlé (elhagyható)
  1. lépés
    A salátát keverjük össze egy evőkanál olívaolajjal, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és osszuk el a tálak alján.
  2. lépés
    A retket szeleteljük olyan vékonyra amilyenre tudjuk, és az édesköménygumót is vágjuk kis darabokra.
  1. lépés
    A túrót keverjük viszonylag simára a tejföllel (vagy joghurttal) és az olívaolajjal. Ízesítsük kevés sóval, borssal és citromlével.
  1. lépés
    A saláta ágyra tegyünk egy kevés túrót, majd a tetejére a zöldségeket, és a végén locsoljuk meg kb. 2 evőkanál olívaolajjal.

Blog_2

Megjegyzések:

IMG_1546

 

 

Advertisements

Az én fogyókúra naplóm 0.

0. rész – Bevezetés

Az elmúlt éveket a témában úgy lehet leginkább jellemezni, hogy több-kevesebb siker. Ennek talán az az oka, hogy valójában nem vagyok duci, sose voltam. Többek szerint nem is kéne fogynom, és tény, hogy tudtam és a mai napig tudok csinos lenni úgy, ahogy vagyok… mondjuk egy kellő odafigyeléssel kiválasztott ruhában. Szóval ilyen háttérrel azért a motiváció se szökik az egekbe. A probléma inkább az, hogy magamhoz képest híztam. A szekrényemben kategóriák szerint pakolom a ruháimat, sportosabb, csinosabb, rövid ujjú, mellény, stb., de egyszercsak megjelent a „még mindig nagyon tetszik, de már nem túl előnyös” részleg is. Így a feszes felsők helyett inkább ingeket hordtam, teljesen beleszerettem egy csinos topba madarakkal, és fantasztikus színkombinációval, de hiába a design körítés, ez tulajdonképpen egy bő szabású felső, ami eltakar ezt-azt. És igen, elég sok nadrágot nem hordtam, mert idő előtt elakadt, vagy ha nem, még az otthon biztonságában se mertem volna leülni benne. Ami meg feljött, annak a tetején megjelent – ha már a gasztronómiánál tartunk – egy kis „muffin-top”. Így viselkedik a kelleténél egy kicsit nagyobb poci az öv fölött. Annak ellenére, hogy még mindig nem számítok igazán túlsúlyosnak, azt gondolom ez az a fázis mikor már el kéne kezdeni valami hatékony lépéssorozatot. Nem csak a külsőségek miatt,  hanem annak okán is, hogy az éves szűréseknél továbbra is azt szeretném hallani a háziorvostól miután egyenként végignézi az értékeket, hogy minden tökéletes. Nem gondolom azt, hogy mindenkinek eszeveszett fogyókúrába kell kezdeni amint a BMI indexe a normál érték felső tartományba kerül. Sőt, elég idétlennek érzem mikor görnyedve áll az XS-es és ebben a pózban mutogatja az M-esnek, meg az L-esnek, hogy mekkora husit tud felmarkolni összecsípni deréktájon. Ugyanakkor sose értettem egyet azzal, amivel szinte nap mint nap találkozni, hogy nézd milyen nádszál vékony voltam fiatalabb koromban, na de most…. Rengetegen azt követően kapnak észbe, hogy már a harmadik szett ruhát vásárolják (nem trend-érzékenység okán) vagy már  „ki is nőtték”. Ezzel párhuzamosan pedig sokasodnak az egészségügyi problémák, orvosról orvosra járnak, majd közlik, hogy nem tudnak ezek semmit, de azért még visszakérdeznek, hogy minek nekem fogyni, mikor hozzájuk képest mennyire vékony vagyok. Nyilván nem minden egészségügyi probléma mögött az elhízás áll, sőt van olyan egészségügyi probléma, ami sajnos garantálja az elhízást. És igen, a normál súlyúak se mind egészségesek, ez fontos. Viszont optimális súllyal nagyobb az esélyünk az egészségünk megőrzésére, és egy jobb életminőségre, mint túlsúllyal.

Ha nem most akkor mikor

69,8
A szám, ami szállóigévé vált. Egy konditermi edzés után mértem ezt a súlyt, és ez volt az, amitől igazán magam alá estem. Nem azért mert ez a szám hatalmas, vagy innen már nincs visszaút, egyszerűen csak azért, mert ezzel rekordot döntöttem, és nem két dekával ugrottam meg az előzőleg mért súlyomat. Majd ezt a fekete szerdát követte az optimista hétfő, ami egész addig tartott még a mérlegen meg nem láttam a 71,0-t. Ugyanaz a tornatermi mérleg, kb. ugyanaz az edző cipő és ruha, közben pedig semmi hatalmas zabálás. Szóval ez volt az a pont,  mikor úgy éreztem, hogy mostmár nem halogatom, nem bő póló alá rejtem a takargatnivalókat, hanem nekiesek, és összeszedem magam.

superfood

Ennek az „összeszedésnek” a naplója indul most. Továbbra se lesz fogyókúrás blog a Homebisztro, jönnek sütik is, viszont lesz egy új fejezet ami, időnként megjelenik és ideális esetben a sikeres fogyásról fog szólni, és arról az útról, ahogy próbálok leadni néhány kilót vagy inkább centit. Nyilván nem egy csodamódszerről lesz szó, nem tudományos alapokra helyezett fogyókúráról, mindent elsöprő új étrendről, és nem arról, hogy mindenki pont így váltson életmódot. Ellenben sokakkal, akik úgy gondolják, hogy tuják a tutit és ebben a hitben osszák a kétes forrású módszereiket. Ez egy személyes napló lesz. Amiben biztos lesz olyan dolog amitől egy dietetikus vagy edző aki szerint minden nap csirkét kell enni rizzsel, máshogy gondolkodik. Ugyanakkor azt gondolom, olyan dolgok is lesznek benne melyek sokaknak ötletet adhatnak, elgondolkodtatnak és átkonvertálva a saját magunk életére, időbeosztására, hozzáállására segíthetnek vagy a kellemetlenebb ponton átlendítenek. Mit ne tovább meghozza a kedvünket ahhoz, hogy egy kicsit csiszoljunk az életmódunkon. Úgy, hogy ne csak azt lássuk, hogy mindenkinek működik, mindenki egy kicsit kevesebbet eszik, futkározik és olvadnak le róla a centik, ellenben velünk.  Akit nem érint a téma, annak meg remélem így is hozunk valami finomat.

Addig is egy régi bejegyzés, hasonló témában a superfoodokról. (Nyugi, messze nem arról szól, hogy holnaptól ezt edd, különben jövőre meghalsz, vagy ha túléled meghízol.) A végén pedig néhány egészséges recepttel.

IMG_8310.jpg

Fejezetek:

blog_face_IMG_3332

IMG_8294

 

Téli vitaminturmix

Bár közel vagyunk az új évhez, de azt gondolom, hogy nem ez inspirálta a női kollektívát. Talán valami olyasmi, hogy egyikünk (én) szinte minden reggel valami hasonlót eszik, a másik gyereke amazt szereti, van aki konditerembe jár, van aki mozgás nélkül fogyókúrázik, na meg amúgy is szokták mondani, hogy az egy munkahelyen lévő csajok úgymond szinkronizálódnak. Hát azt a részt pont nem tárgyaltuk ki, de ami egyre látványosabb, hogy reggeli szintjén már biztosan megtörtént a szinkronizálódás. Ilyen elképesztő ütemben még sose fogyott chiamag és natúr zabpehely mint mostanság. Illetve egész jó lett a tornaterembe járási mutatónk is, így tényleg elmondható, hogy valamit teszünk azért, hogy még egészségesebben éljünk.

k_IMG_6910.jpg

Continue reading

Halloumi sajt karamellizált almával

Egy csoportban Bake-Ann megosztott egy beszámolót arról, hogy milyen tapasztalatai voltak egy cukormentes könyvvel kapcsolatban. A gondolatvilág hasonló volt az enyémhez. Lényegében annyi, hogy nem célja száműzni a cukrot az életéből, ugyanakkor mégiscsak jó, ha van a tarsolyban néhány mentes recept. Végignézve a listát, hogy miket készített el, megakadt a szemem a karamellizált alma címen, és lévén cukormentes könyvről van szó, itt azért kérdeznem kellett. Annyi volt a trükk, hogy az alma a saját cukortartalmától karamellizálódik. Én ugyan nem kerestem tudatosan alacsony cukortartalmú almát, sőt fel se merült ennek létezése, de az a helyzet, hogy valószínű mégis találtam, mert magától az atyaúristennek se akart karamellizálódni, ellenben ha nem avatkozom közbe, akkor a szenesedés felé indult volna meg a folyamat.

blogsajt_img_7985

Continue reading

Quinoa egytál étel

Folytatva a superfood projektet, az első új recept jön. Ez az étel lehetne egy jó kis köret hús, hal, sőt egy zöldség-pogácsa mellé. Viszont nem véletlen, annyi mindent pakoltam bele, hogy egy könnyed, ám teljes értékű ebédnek vagy vacsorának is megfeleljen. Nálam így funkcionált.

blog_quinoa3

A recept szerintem jó úgy ahogy van, ugyanakkor azt is állítom, hogy nem kell szó szerint követni. Adhatunk hozzá más zöldségeket, brokkoli helyett például karfiolt, így május közepén kombinálhatjuk spárgával és tojással, használhatunk zsenge zöldbabot, és nemsokára a piacról, de most akár a mélyhűtőből, kombinálhatjuk egy kis zöldborsóval. Sőt, tipikusan az az ötlet, ami minden maradék zöldséget képes „elnyelni”, így ha valami a hűtőben szomorkodik, akkor nyugodtan mehet az ételbe. A képen mini mozzarellával készült, de ha kaptam volna kecskesajtot akkor az került volna bele, vagy ha nincs hatalmas sor a sajtpultnál akkor feta vagy feta jellegű sajtot adtam volna hozzá.

Continue reading

Superfood – azaz szuper élelmiszerek

Mi az a superfood, azon felül, hogy egy remek marketingelem, amivel elég sok ételt el lehet adni? A nagyjából hivatalos formula szerint, azok az élelmiszerek, melyeknek kiváló élettani hatásuk van, magas tápértékkel és vitamintartalommal bírnak, ezen felül nem túl hizlalóak.

superfood

Continue reading

Szuperleves – Quinoaval és brokkolival

Értem ez alatt, hogy szuperegészséges. No és persze laktató is, annyira amennyire egy vegetáriánus zöldségleves laktató lehet.

quiona leves

Mostanában próbálok néhány kilót vagy inkább centit leadni, így elvesztegettem némi időt azzal, hogy megnéztem néhány aktuálisan futó fogyókúrás étkezési trendet. Volt olyan, amivel még a maga hendikepjeivel együtt is sokáig szimpatizáltam, és úgy gondoltam, majd ha majd elmúlik annak a sokmindennek a szezonja, aminek épp akkor volt, és ami egytől egyik tiltólistán szerepelt, akkor belekezdek. De számomra érthetetlen módon annyi egészséges és finom ételt zártak ki a kúrából, hogy valójában alig tudtam volna mit enni. Persze ha nem tud mit enni az ember, nyilván örült tempóban tud fogyni. Szóval megvan a siker kulcsa. Végeredményben minden módszerben találtam olyan ideológiát, ami távolabb áll tőlem, mint az univerzum a legközelebbi féregjárata. Sok esetben taszított, hogy tényként kezeltek olyan dolgokat, melyek nincsenek bizonyítva, vagy épp az ellenkezője a reálisabb. Szerintem.

Hosszú idő óta, egész a mai napig egyetlen egy fogyókúrás módszer tartja magát sziklaszilárdan, amit még senki nem döntött meg. Mégpedig az, hogy éld túl a napot a megszokottnál kevesebb kalóriával. Azaz vagy vigyél be az eddiginél kevesebbet, vagy szabadulj meg az eddiginél többtől, magyarán sportolj. A leghatékonyabb és legkellemesebb a két lehetőség kombinációja. A kevesebb étkezés vonalán elindulva, azt se tartom jónak, sőt egészségesnek se, ha sanyargatni kezdjük a testünket, és mindent megvonunk tőle. Nem csak a kalóriákat, hanem a vitaminokat, tápanyagokat, és az ízeket is. Éhezünk, nem tudunk gondolkodni, nevetni, mindössze az évés kontra nem evés foglalja le az agyunk kapacitásának zömét, aminek az lesz a vége, hogy egy ideig fogunkat összeszorítva tartjuk magunkat, majd rövidesen – jellemzően az éjszaka közeledtével – feltépjük a frizsider ajtaját és még ott álltában kitakarítjuk a hűtőből fél malacot, a hideg krumplipürével és a megmaradt süteménnyel együtt. Azaz egy teljes nap koplalás után zabálunk, mintha nem lenne holnap, majd fogat mosunk és elmegyünk aludni.

quiona leves

Continue reading