Kókusztejes édes leves és szederturmix

Ez az a szituáció, mikor a kókusztej és a szeder együtt van a hűtőben.

Külföldön, például itt Európában tőlünk nyugatabbra a kereskedelemben létezik egy olyan szokás, ha egy termékből többet csomagolnak össze, akkor az adott termék fajlagosan olcsóbb. Pl. ha egy db joghurt mondjuk 50 cent, de ha hatos csomagban vesszük meg, akkor nem 3 eurót fizetünk érte, hanem mondjuk 2,70-et, így az egységcsomagban 45 cent a joghurtunk darabára. Itthon több helyen (konkrétan joghurtoknál is) nem egyszer találkoztam olyannal, hogy olcsóbban jönnék ki, ha egyenként vennék hatot, mintha a hatos csomagolást teszem a kosaramba. Találkoztam karácsonykor olyan margarin akcióval, ahol duplázták a kocka méretét, jól bemarketingelték, de mégis drágább volt így, mintha kettőt vettem volna a megszokott alap-mennyiségből. Ennek ellenére mindenkinek a kosarában ezt láttam. Hasonló észleléseim – ugyan nem joghurt és margarin ügyben – drogériákban is előfordultak. Persze ez nem mindig van így, és nem is minden tábla csoki 90g-os, de érdemes erre odafigyelni. Valójában ezzel most arra akarok kilyukadni, hogy bárhogy is számoltam, vagy bármilyen cédulát is néztem, a kókusztej esetében eddig mindig tartották, hogy a nagyobb kiszereléssel anyagilag jobban járok. Ezért fordul elő, hogy az ételek, melyek a konyhákban születnek, nem feltétlen igazodnak a 400g-os kiszereléshez, és többször előfordul, hogy a maradékkal kezdeni kell valamit.

szedres kókusztejes

Valahogy így született ennek a levesnek is a receptje. Amit nőiesen bevallok, hogy a tervezés első fázisában messze nem levesnek, hanem pohárdesszertnek indítottam, amit jó habosan-gyümölcsösen képzeltem el. Aztán jött a könyörtelen valóság, mikor észleltem, hogy annyi tejszínből, ami maradt, abból nem lesz szabad szemmel érzékelhető hab, így ha akartam, ha nem, változott a terv. De a cél, hogy a maradék tejszínt elhasználjam, maradék (nagy kiszerelésű) joghurtot elhasználjam, és a megbontott kókusztej és rendelkezésre álló gyümölcs mennyiségét csökkentsem, teljesült.

Az itthon klasszikus gyümölcsleves, vagy meggyleves szintén tejszínes és cukros, szóval annyira nem extrém a recept. Ezeket a leveseket nagyon szeretem, de nem az étkezés első fogásaként. Sokszor zavart, hogy eszem az egyébként finom, de édes gyümölcsös levest, aztán ezt követően jön rántott hús, vagy a rakott kel, amit az édes után már nem igazán kívántam, és az első 3-4 falat igencsak ímmel-ámmal csúszott le. Az elmúlt években pedig akár otthon, akár étkezdékben feladtam a hosszú éveken át tartó szégyellős magatartást, hagyomány-őrzést, miszerint a leves fixen az első fogás, és manapság az édes jellegű leveseket mindig utolsó fogásként eszem, kvázi desszertként. És ebben a felállásban jobban is esik. Ezt a levest is leginkább így ajánlom. Most nyáron akár jéghidegen, télen pedig langyosan. Igazodva a szezonálisan gyümölcsökhöz, barack, szeder és áfonya volt a levesbetét, amit kombinálhattam volna még sárgadinnyével. Télen viszont banánnal és/vagy mangóval fogom készíteni, hogy becserkésszek némi trópusi hangulatot a kötött pulcsi alá.

Köszönhetően a literes kiszerelésnek, kókusztej még mindig maradt, gyümölcs még mindig maradt, így következő napi reggelin se kellett gondolkodni.

szedres kókusztejes

Continue reading

Advertisements

Blogünnep – Joghurtos Panna Cotta torta

Ma gondoltam megnézem, mi a helyzet a Goldenblogon, és láttam, hogy két már napja van eredmény, de akkor még számomra úgy tűnt, hogy szegény Hombisztro fel se került a listára. Aztán hátulról ismét nekiálltam, hátha mégis, és rátaláltam. A kategóriában a 323 induló blogból a 145. helyen végzett. Egy friss blog, minimális facebook like-kal, nem egy gerilla marketinggel, a középmezőnyben, elvileg nagyon jó eredmény. Ugyanakkor valahol furcsa is. Hisz olyan, több éve működő, rengeteg követővel rendelkező, és szerintem szép és tartalmas blogot találtam a 230. hely mögött, aminek igencsak az élmezőnyben lett volna a helye.

 KÖSZÖNÖK SZÉPEN MINDEN SZAVAZATOT!

Joghurtos Panna Cotta torta

Continue reading

Ricottás erdei gyümölcsös muffin

Mondhatni süti rendelésre. Egyik barátnőm kifejtette, hogy rendben van a blogom. Ő nagyon jó kritikus, sose tartja magában ha valami amit csinálok tetszik neki, és ha lát olyat ami félresikerült, vagy javítani lehet rajta ugyanúgy elmondja. Mint ahogy elmondta az első bejegyzések kapcsán, és ha már blogot írok, simán kijavítja, hogy a paprikás krumplit a bográcsban a nem bloggereknél főzni szokás nem pedig sütni. Ő kérte, hogy a kislányának tegyek fel egy csokis muffin receptet, mert azért teljesen oda van. De ilyet mostanában nem csináltam, szóval az még várat magára. Jó akkor legyen valami rózsaszín. Ez már alakul. Muffint valójában ritkán csinálok. Ha igen, és gyümölcsöset változatban, arra az esetre is megvan a bevált Donna Hay féle tésztám. De pár hete a „A Thought For Food” oldalán megláttam egy rikottás változatot, ami megmozgatta a fantáziámat, így most szinte ugyanúgy ahogy a receptben van, megcsináltam.

Rikottás muffin Continue reading

Frissítő bejegyzés 5. / Doha, Katar – Gyümölcsös jeges tea

Máshogy is alakulhatott volna, de próbáltuk úgy szervezni a hazajövetelt, hogy egy éjszakát Dohában töltsünk. Persze sok időnk így sem volt, és a tervezettnél jóval fáradtabbak is voltunk, ennek ellenére egy élmény volt az a délután.

Doha kávéházi hangulat

Continue reading

Házi granola

Magyarán házi müzli keverék, egy kis átvágással. Hisz azért mégsem nem olyan soványka mintha kiszednénk egy kanállal a joghurtunkba a sima zabpehelyből. Egy barátnőmnek volt a névnapja, és az utolsó pillanatban beszéltünk meg egy randit, pontosabban, hogy két óra múlva itt van értem. Ez idő alatt kellett egy kis névnapi figyelmességet előteremtenem. Mivel minden nő mindig fogyókúrázik – így pont akkor, pont ő is – kekszet vagy valami hasonló finomságot nem süthettem.

Granola reggeli

Continue reading