Sült paradicsomleves

Ez a leves nyilván finomabb lenne nyáron, mikor szezonja van a paradicsomnak. De ilyenkor is lehet kapni, ami ugyan egyen méretű, egyen ízű, azaz mondjuk így… nem túl izgalmas. Viszont azzal, hogy megsütjük, egy kicsit fűszerezzük, nagyot tudunk javítani ezen a helyzeten. Végeredményben egy egészséges, alacsony a kalória tartalmú, fogyókúrába is simán illeszthető levest kapunk. Pláne, hogy meglepően laktató is. Én most egy kis joghurttal ettem, betétként a paradicsomokkal egy időben egy kis céklát sütöttem, és gyakorlatilag ez elég is volt egy könnyed vacsorára.

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítési idő: kb. 60-70 perc
Mennyiség: kb. 600 ml

 

Hozzávalók:

• 1 kg paradicsom
• 3-4 duci gerezd fokhagyma
• 1 evőkanál olívaolaj
• 1 kisebb ág friss rozmaring
• 2-3 ág friss kakukkfű (vagy egy kiskanál szárított)
• só, bors
• 1-2dl víz
• szükség esetén 1 evőkanál cukor vagy méz*
• leves tetejére ízlés szerint tejföl vagy joghurt, akár fokhagymával, citromhéjjal ízesítve

1. lépés

A paradicsomokat félbe vágjuk, esetleg ha nagyobbak, akkor negyedbe. Betesszük a sütőbe, a fokhagymával együtt (ezt hagyjuk a héjában, hogy ne égjen meg) és 190 -200 fokon megsütjük. Ez kb. 40 perc.

2. lépés

Ha kicsit kihűl, turmix gépbe tesszük, hozzáadjuk a sült fokhagymát (héja nélkül), a rozmaringot és vagy a kakukkfüvet, sózzuk, borsozzuk és hozzáadjuk az olívaolajat. Majd annyi vízzel felöntjük (kb. 1-2 dl) attól függően mennyire sűrű levest szeretnénk.

Tetejét díszíthetjük joghurttal, adhatunk hozzá sajtot, sonkát, sült zöldségeket. Ld. alább.

Megjegyzések:

• Ha nem adunk hozzá vizet, vagy kevesebbet adunk, akkor mártásként is jól funkcionál.
• A fűszernövényeket el is hagyhatjuk, úgy is finom, vagy ha intenzívebb fokhagyma ízt szeretnénk, nyersen is a levesbe turmixolhatjuk.
• *A paradicsomlevesbe vagy mártásba sokan tesznek cukrot. Én is gondoltam rá, de nekem cukor nélkül is ízlett, így elhagytam.
• A leves magában is finom, de joghurttal, tejföllel tovább lehet ízesíteni és sült zöldséggel egy teljes értékű könnyed vacsora is lehet.
• Volt olyan változat, hogy a levesbetét egy kis sonka, és kecskesajt volt, ez a verzió is nagyon finom.

Diós süti

A tökéletes reggel nyomában

Egy átlagos reggel normális esetben úgy néz ki, hogy még mielőtt pitymallik felkelünk, megiszunk egy piros vagy zöld turmixot, ettől már hajnalban kirobbanó energiánk lesz, gyorsan magunkra kapunk egy fényvisszaverős sportnadrágot, és futunk egyet a környékünkön a friss levegőn, ahol csak néhány madár jár, de autó biztosan nem szennyezi a levegőt. Mert nyilván mindenki ilyen helyen lakik, ugye? Aztán zuhany, felkapjuk a csinos ruhát és a nap folyamán kirobbanó lendülettel oldunk meg minden problémát a munkahelyünkön és a magánéletünkben.

Az abnormális reggel pedig úgy néz ki, hogy x+? szundi után az utolsó pillanatban mikor még azt gondoljuk tuti megússzuk pusztán 5 (tíz) perc késéssel, kivánszorgunk az ágyból, épp csak azzal vagyunk tisztában, hogy a saját lakásunkban vagyunk, és máris lerogynánk a fotelre. De előtte még összeszedjük magunkat annyira, hogy egy kávét vagy teát főzünk, hogy ennek rituáléjára hivatkozva legyen valami ürügy, hogy a kanapén a semmibe bámulva tovább sajnáljuk magunkat, hogy mi a szöszért kell ilyen korán kelni. Aztán ha már tényleg nagy az idő nyomása, gyorsan magunkra kapunk bármilyen ruhát, ami vállalható.

Az én reggelem valahol a kettő között van (mondjuk inkább közelebb a második variánshoz) de képes vagyok a kontrollra, van akaraterőm, hogy legyőzzem az alvási vágyam, és van mellettem Valaki aki odafigyel rám, és szüntelenül figyelmeztet arra, hogy készüljek, aztán arra, hogy készüljek gyorsabban.

Na de ha végre sorra kerül egy nyugis szombat vagy vasárnap reggel, akkor néha tényleg olyan jó a szobába leülni egy teával és egy sütivel a kanapéra. Elolvasni a telefonon azokat a cikket, amiket a hét közben folyamatosan mentegettem, mert érdekeltek csak mondjuk túl hosszúak voltak. Mindezt jó csendben, és néha jobb zenével. Bliss-nek több számát ismertem egy ideje, de konkrétan a Calling-ot nem sokkal azt megelőzően fedeztem fel, hogy Belgiumba utaztunk. Nem tudom megbecsülni, hogy az utazást megelőző héten mennyit hallgattam, de a szám a végtelenhez közelít, így az út alatt szinte folyamatosan ez volt a fülemben, így azóta is némileg Brügge-re emlékeztet.

Ez a süti ebben a verzióban nem túl édes szóval tökéletes napkezdő, annak ellenére, hogy azért 1-2 darabbal nehezen húzzuk ebédig. De ennek a sütikének nem is ez a célja. Ez egy remek édesség, jó uzsi süti, vendégváró, és kirándulásra is tökéletes. Ha pedig tényleg édességet szeretnénk, egy kicsit növelhetjük a cukor mennyiségét. És ennek a keksznek a különlegessége, hogy vegán. Valahol azt olvastam, hogy a banán tökéletes tojás helyettesítő édességekben. Ugyan piskótán azért még nem esnék neki tesztelni, de ebben az édességben tényleg több mint tökéletesen működött.

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítése: kb. 15 perc összeállítás és kb. 15 perc sütés
Mennyiség: kb. 9-12 db attól függően mekkorára becsüljük egy ping-pong labda méretét

Hozzávalók:

• 60g vaj
• 35g fehércukor*
• 15g barna melaszos cukor*
• 1 banán
• 50g fehérliszt (vagy 25g fehér liszt és 25g zabpehelyliszt)**
• 10g+80g dió***
• ½ kiskanál sütőpor
• ½ kiskanál fahéj
• 40g aszalt szilva kis darabokra vágva**** (de lehet pl. mazsola)
• 15g-20 csoki apróra vágva****

1. lépés
A cukrot és a vajat habosra verjük robotgéppel kb. 5 perc alatt. A banánt villával összetörjük és a pépet folyamatosan a cukros vajhoz keverjük.

2. lépés
10g diót finomra, szinte liszt állagúra darálunk, majd hozzáadjuk a többi diót, de ezt már csak kisebb darabokban.

3. lépés
A vajas krémhez szitáljuk a lisztet, a sütőport, fahéjat, és a diót. Hozzáadjuk az asztalt szilvát, és a csokit, majd összeforgatjuk a tésztával. Kb. fél órára a hűtőbe tesszük.

4. lépés
Kb. ping pong labdányi golyókat formázunk és kekszsütő formába tesszük. (Ez olyan mint a muffin forma csak alacsonyabb. Így egy ponton nem folyik túl a keksz, hanem szépen egyben marad. Ha ilyen nincs, akkor jöhet a muffin forma. Nem kell megtölteni tésztával, de ez se fogja engedni, hogy szétfolyjon. Ha egyik sincs, akkor marad a szilikon lap vagy a sütőpapír.)

190 fokon kb. 12-15 percig sütjük.

Megjegyzések:

• *Használhatunk csak egyféle cukrot, gyakorlatilag bármelyiket. Ha édesebben kedveljük, maximum 60-70g cukrot tennék bele.
• ** A „zabpehelylisztet” úgy csináltam, hogy ledaráltam a sima, natúr zabpelyhet, ismertebben müzlit. Nem tudom mennyibe kerül az ilyen liszt, tudtommal kb. 500-600 Ft/kg. A natúr müzli pedig ennek töredéke. Amikor ezt a verziót csináltam egy kicsivel több cukrot tettem bele.
• ***Dió helyett megpróbálhatjuk mandulával vagy kesudióval. Ez esetben elhagynám a csokit vagy fehér csokit tennék bele, és aszalt szilva helyett pl. aszalt sárgabarackot, aranymazsolát vagy körtét.
• **** Az aszalt gyümölcs és / vagy a csoki akár el is hagyható. De az aszalt gyümölcstől egy kicsit ragacsos lesz a belseje, ami szerintem nagyon jó, szóval ha valamit elhagyunk, az inkább a csoki legyen.
• Frissen, langyosan a legfinomabb, de még két-három is tökéletes. A nyers tésztát akár egy éjszakára is a hűtőbe tehetjük, így finom langyos kekszet mártogathatunk a teába reggel.
• Többnyire ennek az adagnak a dupláját készítem.

 

 

Meggyes smoothie

Ha már unjuk a banánt

Van az a pont mikor melegszik az idő, egyre többet süt a nap, egyre kevesebb pulcsit veszünk a kabát alá… Idén persze csak annyi, hogy a naptár szerint (fehér) március van, hóval, és sokkal hidegebb napokkal és éjszakákkal mint januárban.  Akárhogyis, de ilyenkorra már tényleg megunjuk a banánt, és már valami mást kívánunk, mint az elmúlt hónapokban megszokott banán és citrus íz. De eper még bőven várat magára, szóval maradnak a fagyasztott gyümölcsök. Ezek egyébként nem ördögtől valóak, finomak, és hasonlóan a friss gyümölcsökhöz szintén jócskán van bennük vitamin, és tápanyag.  Azaz bátran lehet használni őket.

Ezt a turmixot idén több verzióban megcsináltam, (ld. megjegyzések), de pont ez a kombináció volt a nyerő. Banán persze ebben a turmixban is van, ettől laktatóbb, édesebb lesz, de inkább a meggy íze dominál.

Nehézségi fok: nagyon egyszerű
Elkészítési idő: kb. 3 perc
Mennyiség: kb. 400ml

Hozzávalók:

• 150g fagyasztott meggy (vagy friss ha van) vagy egyéb gyümölcs*
• 170 ml víz**
• 1 banán

(Avokádós, narancsos, stb. változatot ld. megjegyzések.)

Ha egy kicsit tartalmasabbá/laktatóbbá szeretnék tenni, adhatunk hozzá kb. 150g natúr joghurtot és / vagy egy evőkanál chia magot. Szerintem ez így elég édes, de ízlés szerint egy kis mézet vagy datolya szirupot is adhatunk hozzá.

A hozzávalókat turmixoljuk.

Megjegyzések:

• *Nekem a meggyes verzió lett a kedvencem, de nagyon jó szederrel, áfonyával, eperrel és vegyes erdei gyümölccsel is. Volt, hogy adtam hozzá egy narancsot, vagy mandarint. Próbáltam egy kis fahéjjal, és/vagy reszeltem bele egy kiskanálnyi friss gyömbért. Minden változatban jó volt, de ez most simán (meggy/banán/víz) ízlett a legjobban.
• Reggelinek az is tökéletes ha banán helyett / esetleg mellett egy érett avokádót turmixolunk a meggyhez. Ez szintén működik kb. 80g joghurttal és joghurt nélkül is. Illetve szintén finom akkor is ha adunk hozzá egy narancsot vagy mandarint. Az avokádós verzió esetében ha banán nélkül készítem, akkor adok hozzá kb. 1 evőkanál mézet is.

• **A legtöbb turmixgép a leírás szerint a jéggel is elbánik, de én szeretem kímélni a sajátomat, ezért a fagyott gyümölcshöz meleg vizet öntök. Illetve azért is, hogy ne legyen az ital borzalmasan hideg.

Sült édesburgonya snack

Egészséges

Jó ideje megcsináltam a képeket, de nem volt ihletem bármi informatívat hozzátenni az édesburgonyához. Aztán megjött az ihlet, meg is írtam a hasonlóan édesburi-fan Kolléganőnek, hogy azzal az egzotikus felütéssel tudnám blogosítani, hogy „Együk azt, amit az indonéz malacok!” Vagy gondolkodjak még? Szerintem azt sugallta, hogy gondolkodjak még egy kicsit. Így a kis gondolkodás eredménye lett az “egészséges” szó.

Indonéziában Sulawasi, más néven Celebes szigetén találkoztam édesburgonyával, azaz a szigetország egyéb helyein még sose. Sőt visszagondolva egyéb Délkelet-ázsiai utazásaimra, sok ételre emlékszem, megvolt már a jam gyökér, jackfruit minden verzióban, manióka (más néven cassava), de a batáta nem rémlik. Talán thaiföldön curryben találkoztam vele. Sulawasin egy szállás volt ahol snack-ként sörtésztában kisütötték, és nagyon jól esett a helyi Bintang sör mellé két fürdőzés között. Sulawasi és az édesburgonya kapcsolatáról viszont pár nappal korábban, északabbra, Tana Toraja régióban tudtam meg többet. Két napos túra vége felé jártunk, mikor az egyik kis faluban sétáltunk, és épp alábbhagyott a beszélgetés. Ekkor kérdezte meg a guide, hogy szerintem mi az a zöld növény, ami mellett megyünk. Persze fogalmam nem volt. Ekkor mesélte, hogy ez az édesburgonya, amiből elég sokat termesztenek a szigeten, ugyanis a malacok imádják ennek a levelét, és itt ez az egyik fő táplálékuk. Ebből egyébként senki ne vonja le azt a következtetést, hogy ezeket az állatokat kényeztetik, de még azt se, hogy jól tartják. A burgonyát (ami növénytani besorolás szerint nem burgonya, és a disznó kedvencének a gyökere) pedig kiviszik a piacra. Azt mesélte, hogy nagyon olcsón adják, hisz ott nem igazán szeretik az emberek, mindig ez az egyik utolsó portéka, amit elvisznek a piacról, ha egyáltalán elviszik, így sokszor a helyi árusok nyakán marad. Ő és a felesége viszont kedveli, így mivel szerintük finom is, és még olcsó is, sokszor van náluk. Rendszerint olajban sütik ki, és nyilván valami egész csípős szósszal öntik nyakon.

Ez az étel nálunk egy kicsit régebbi időkre tekint vissza. Leginkább snack-ként szoktuk enni, mondjuk így chips helyett, csak épp maszatosabb verzióban. De nekem többnyire elég egy vacsinak is. Két hasonló verziót írok le. Az első az a változat, amit nagyjából meg lehet csinálni különösebben megtervezett vásárlás nélkül. A másik pedig Yotam Ottolenghi receptje egy kicsit átformálva.

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítési idő: kb. 40 perc
Mennyiség: 2 személyre

Hozzávalók a batátához:

• 2-3 édesburgonya (kb. 800-900g)
• 2-3 evőkanál olívaolaj
• csapott teáskanál füstös pirospaprika
• Kevés só, bors
• Ízlés szerint chili pehely

Hozzávalók a mártáshoz:

• 200g görög joghurt esetleg tejföl
• 1 evőkanál olívaolaj
• 1-2 gerezd áttört fokhagyma
• 1 kiskanál lime vagy citrom leve
• 1 evőkanál friss kakukkfű vagy 2 evőkanálnyi aprított petrezselyem vagy korianderzöld
• só, bors

Hozzávalók az Ottoleghi ihlette batátához:

• 2-3 édesburgonya (kb. 800-900g)
• 2-3 evőkanál olívaolaj
• 1 teáskanál őrölt koriander (legjobb ha mi zúzzuk meg frissen)
• fél teáskanál őrölt édesköménymag (legjobb ha mi zúzzuk meg frissen)
• Kevés só, bors
• 2 centinyi friss chili

Hozzávalók az Ottoleghi ihlette mártáshoz:

• 200g görög joghurt esetleg tejföl (Ő creme fraiche-sel készíti)
• fél thai citromfű apróra szinte péppé vágva, vagy 1 kiskanál szárított thai citromfű
• 1 evőkanál lime lé, és egy lime héja
• 1 evőkanálnyi aprított petrezselyem vagy korianderzöld elhagyható
• 1 gerezd áttört fokhagyma (elhagyható)
• 20-25g friss gyömbér reszelve (kb. 3×1 cm)

1. lépés

Ha a batátának szép a héja, akkor csak jól megmosom, és nem pucolom meg. Ha nem így ítéljük meg, akkor pucoljuk meg. Sokszor csak negyedekbe vágom, azaz viszonylag nagy darabokban hagyom, sokszor pedig majdnem mint hasáb vagy steak burgonya. (Ízlés és kedv szerint.)

2. lépés

Az olívaolajat összekeverem a fűszerekkel, (az is jól működik ha csak olajba forgatom, és megszórom a fűszerekkel) és megforgatom benne a burgonyadarabokat, majd magas hőfokon (200-210 fok) mérettől függően kb. 20-30 perc alatt megsütöm. A friss chilit vagy a pelyhet a tálaláskor szórom az édesburgonyára.

3. lépés

A mártás hozzávalóit összekeverem.

 

Padlizsán csicseriborsóval

Pont mint a rántott hús krumplival

Van egy barátom, akivel alapvetően egy hullámhosszon vagyunk, úgy erkölcsileg, politikailag, bírjuk egymás humorát, szóval az élet nagy kérdéseiben elég nagy az egyetértés. De van két dolog, ami… egyszerűen nem megy. Amit jobb csírájában elfojtani, és ha felmerül a témának már lehetősége is, azonnal terelni kell. Ha ez nem megoldható, akkor énekelni, kiabálni, zenét hallgatni, bármit csinálni, csak ne kelljen beszélni róla. Az egyik, hogy gyalogosként, hogyan közlekedjünk, mondjuk a XIII. kerületben. Mindezt népnevelés célzattal, azaz annak okán, hogy (szerinte) motiváljuk az autósokat arra, ami neki autósként természetes a gyalogosokkal szemben. Csak zárójelben mondom, hogy ez mind dicséretes, de engem konkrétan az a módszertan autósként másra motiválna. Az elmélet esetleges követőinek jó hír, hogy eddig még nem kellett mentőt hívni, azaz igazán komoly baleset nem történt az akció során. A másik dolog a vegetáriánus étkezés, ami szélsőségesen negatív érzelmeket vált ki belőle. Ami a leginkább bírja a nyomdafestéket – ez esetben a biteket – az a sztori volt, hogy odáig fajult egy eszmefuttatás, hogy a vegetáriánusok miért esznek kenyeret, amihez élesztőt használnak, és az élesztő (gomba) nem növény. (Nem is állat, de ami fontosabb, hogy nem növény.)

Bár én magam eszem húst, de ha tehetem nagyon szívesen (egyre szívesebben) eszem vega ételeket. Ennek ellenére látom a buktatóit néha magamon, de leginkább másokon. Ha nagyon éhesek vagyunk, előfordul, hogy olyan érzésünk van, hogy a büdös életbe nem lakunk jól. Ha jól lakunk, akkor sok esetben hamarabb éhesek leszünk mintha húsos ételt (azaz több fehérjét) ettünk volna. Illetve valahogy belénk rögzülhetett, hogy az étel úgy néz ki, hogy egy szelet hús, és van hozzá egy-két köret. A vegetáriánus ételek pedig sok esetben egytálételek, és tényleg úgy néznek ki a rántott hús krumplihoz képest, mintha csak egy saláta vagy egy köret lenne. Ezt látom akkor is mikor a kedvenc vega könyveimet bújom, hogy okés jó ez, de én egy komplett ebédet szeretnék, nem csak egy tartalmas mártogatóst. Ha valaki sportol, fogyókúrázik, és hatékonyabban szeretne izmot építeni, egy vegetáriánus vagy vegán étrenddel sokkal nehezebb elég fehérjét a szervezetbe vinni. Ezzel az étellel ezekez a problémákat próbáltam áthidalni egy kicsit. A csicseriborsó egészséges, laktató és viszonylag jó fehérje forrás. Bár ugyanezt el lehet készíteni egytálétel formában, de itt mégis úgy néz ki az étel, mint egy klasszikus  ebéd, egy nagy szelet padlizsán, körettel, amit felváltva lehet enni pont mint a rántott húst krumplival.

Hozzávalók:

• 2 közepes padlizsán (kb. 600-620g)
• 3-4 evőkanál olívaolaj
• 2 kiskanál zatar fűszerkeverék
• só, bors

Hozzávalók a csicseri salátához:

• 800g konzerv csicseriborsó (Ha kimérve vesszük, akkor áztatni kell)
• 1 nagyobb vörös vagy lila hagyma (kb.150g)
• fél póréhagyma (kb. 15-20cm, 150g)
• 1 jó marék spenót vagy bébispenót (kb. 30-40g)
• 1-2 gerezd fokhagyma átzúzva (elhagyható)
• fél csokor korianderzöld vagy petrezselyem
• 1-2 evőkanál olívaolaj
• só, bors

1. lépés
A padlizsánokat hosszában kb. 1 centis szeletekre vágjuk. Megsózzuk és hagyjuk állni kb. 10-15 percet. (Ettől nem lesz kesernyés. Bár sok esetben ezt a lépést elhagyom, és úgyse igazán kesernyés. Esetleg második nap, ha elviszem a munkahelyemre ebédnek.)

Összekeverjük az olívaolajat, zarart, kevés sót és borsot.  A padlizsánokról lemossuk vagy inkább leitatjuk a sót, és megkenjük a fűszeres olajjal. Tepsibe sütőpapírt vagy többször használható szilikon lapot teszünk, ráfektetjük a padlizsánokat, és magas hőfokon (kb. 200-210 fok) puhára sütjük. Ez kb. 25-35 perc.

2. lépés
A csicseriborsót lemossuk, a vörös vagy lilahagymát meg egy kicsit megpirítjuk, később hozzáadjuk a pórét, majd a végén hozzáforgatjuk a spenótot. Sózzuk, borsozzuk és meglocsoljuk olajjal. Friss petrezselymet és vagy korianderzöldet szórunk rá.

Tálaláshoz a saláta mellé fektetünk néhány padlizsánt. Kínálhatjuk fűszeres vagy natúr joghurttal, tejföllel vagy egyéb mártással is, amit kedvelünk.