Céklás szilvasaláta

Több mint egy éve voltam Grúziában, így több mint egy éve tervezek egy informatívabb bejegyzést az útról. Leginkább annak a gasztro részéről.

Rengeteg tipp utazásra pakolás témában

Nemrég belefutottam egy Lonley Planet cikkbe, ami (egy rakás másik mellett) arról szólt, hogy a világot látott alkalmazottaik felsoroltak egy-egy tárgyat, vagy praktikát, ami szerintük igen fontos egy utazás alkalmával. Voltak benne praktikus dolgok, amiket nem próbáltam, és jó néhány amit, vagy amihez hasonlót én is évek óta alkalmazok. Persze utazás és utazás között van különbség, hisz nem mindegy, hogy az ember egy várost látogat meg 3-4 napra, más a prioritás, ha két hétig ugyanazon a szálláson lesz és akkor is, ha ez idő alatt bejár egy fél kontinenst vagy legalábbis térségen belül sokat változtat helyet. Lesz e túra, lesznek e olyan programok ahová jobb elegánsabban megjelenni, hideg lesz, vagy meleg, vagy mindkettőben lehet részünk, sokat utazunk míg elérjük a célpontot vagy csak pár órát, fejlett vagy fejlődő országban leszünk, mi magunk szervezünk mindent, vagy szervezett útra fizetünk be. Én elsősorban most a saját, igen aktív útjaimból indulok ki, ahol meleg lesz, saját szervezésben sok helyváltoztatás, és olyan hosszú út, aminek végén akár le is térünk a térképről, de ha onnan nem is, akkor a tömegturizmus által kitaposott ösvényről biztosan. Az itt leírtak közül én se használok minden útnál minden egyes tárgyat, de szerintem bármilyen útra is indulunk érdemes szemezgetni az ötletekből.

Perzsa ihletésű rántotta

Utazás helyett

Idén elég sokat vártunk arra, még szembe jött velünk az a repülőjegy, amire azt mondjuk ez az, jó az ár, jó az időpont és maximális a lelkesedésünk a célpont iránt. De egy jó ideig annyira nem jött szembe semmi, hogy már ott tartottunk, hogy magunk találjuk ki hova menjünk. Így esett, hogy a nagy ötletelés közepette, kimondtuk, hogy Perzsia, azaz a mai Irán. Annyira megtetszett, hogy nem tudtunk szabadulni az ötlettől, és elkezdtünk utána nézni. Nagyjából megvolt, hogyan lehet oda utazni, merre érdemes menni, milyen a hangulat az országban. Néhány neten fellelhető beszámoló szerint nem tombol a turizmus, így a helyiek alig találkoznak külföldiekkel. Ebből is következően olyan extrém kedvességről számoltak be, hogy döbbenetes. Volt olyan, aki azt írta, hogy az egyik helyi elvitte őt ingyen az autójával, pusztán azért, hogy beszélgessen vele, – igen, a jelenség létezik, nekünk is volt már hasonló élményünk – mindenki mosolyog, segít, nem beszélve arról, hogy bárhol bárhová nyúlt, olyan érzése volt, hogy csak Michelin csillagos ételt tud megfogni. Aztán mégis szembe jött velünk az a repjegy amit minden szempontból jónak ítéltünk, így a perzsa élmények most redukálódtak egy rántottára.

Kora őszi curry

Állok a piacon a tökös bácsinál (aki leginkább különböző tökféléket árul, úgy mint cukkinit, átlag tököt, patiszont, sütőtököt, dísztököt..) és épp azt meséli, hogy a patiszont tegnap este szedte le. Ekkor a néni mellettem mondja, hogy vesz néhányat, mert nagyon kedveli, és ebédre kirántja. Én is kirántom, kérdi. Nem. Nem azért mert úgy gondolom manapság ciki bármit is kirántani, tulajdonképpen Nigella még a Mars csokit is kirántotta. Egyszerűen csak azért mert úgy érzem, hogy a prézli teljesen elveszi a zöldség ízét, ami olyan szempontból persze irreleváns, hogy gyakorlatilag egy, max. két darabban le is csúszik róla, és ezt követően külön életet él a tányéron. A néni azt mondta, hogy ebbe még sose gondolt bele, de való igaz, és akkor most ő is megpróbálja a kevés olajon a sütést. Persze a curry se kifejezetten az az étel, ami elsősorban a tök természetes ízére épül.

Carnitas Taco

Ami a görögöknek vagy a törököknek a gyros, illetve az amerikaiaknak, esetleg az angoloknak a pulled pork szendvics, az a mexikóiaknak a Carnitas. Tipikus utcai étel, alapja az apróra vágott vagy inkább tépett fűszeres disznóhús, melyből egy jó adagot tacora fektetnek, megküldenek egy kis salsával, sajttal, egy hanyag mozdulattal félbe hajtják, aztán már lehet is lazán a piros vagy sárga falnak dőlni, és csöpögtetni a farmerre és a mintás ingre.