Lusta Bakewell torta

Kösz Rachel

Rachel Allen a Sütinaplójában ezt a tortát Bakewell-nek hívja, bár szerintem nem igazán az. Az eredeti angol bakewell tortának az alapja az édes omlós tészta, és ezt kenik meg a lekvárral (klasszikusan málnát vagy cseresznyét használnak), esetleg lekvár helyett gyümölccsel gazdagítják, majd jön a masszív mandulás frangipane krém. Ez utóbbinak még mindig menthetetlenül rabja vagyok. Volt már itt mandulával, kesuval, és dióval is. Ennek a tortának viszont nincs linzertészta alapja, hanem az egész egy kevert tészta. Így kissé könnyedebb, de a vajtól és mandulától mégis megtart valamit a torta jellegzetességéből pláne szaftosságából. Hasonlóan ehhez a mogyorós tortához.

Nem mondom, hogy egy linzer tészta elkészítését nem lehet térben és időben optimalizálni, de van az az élethelyzet mikor a készítés is és az evés is jobb nélküle, mint vele. Nekem most pont ez az élethelyzet áll fenn, szóval igazán hálás vagyok az ötletért. Alább az én verzióm, megjegyzésben pedig az eredeti és még néhány ötlet.

Gyümölcsös ricotta torta

Ugye mindenki tudja, ha vendégségbe megyünk, vagy vendégeket várunk, akkor olyan étellel és süteménnyel kell készülni, amit már ismerünk, begyakoroltunk, így jó eséllyel mikor Helyzet van, nem hasalunk el, és mindenki megelégedésére valami jól kinéző finomsággal tudunk előrukkolni.

Abban a bizonyos Helyzetben mikor ez a torta készült, épp mi mentünk vendégségbe. És úgy hozta a sors, vagy épp az itthon található élelmiszerek listája, hogy erre a Helyzetre nekikezdjek kísérletezni egy új süteménnyel. Ennek felfedezőkedvnek, pedig nem az irigylésre méltó magabiztosságom az oka, hanem a hűtő tartalmán kívül egyszerűen csak az, hogy kettőnknek szinte sose csinálok tortát, így akkor van lehetőségem próbálkozni, ha vendégségbe megyünk.

Sületlen sajttorta málnával és ribizlivel – 100.

Buli van!!!

De tényleg. A 100. bejegyzést ünnepeljük. Szerintem egy blog születésnapját illik megünnepelni. Ennek is jó lenne egy saját szülinap, de egyenlőre még nem tökéletesítettem a képletet ami alapján meg tudnám határozni ezt a napot. Mikor „megnyitott” a Homebiszto, valójában szinte üresen állt az „üzlethelyiség”. Aztán jött az első bejegyzés, amit nagyon lassan és nehézkesen követett a többi. Lelkesedésből volt bőven, de időből és energiából akkoriban semmi, így szinte pangott a „bolt” közel egy évig. Az idő és energiagondok azóta kezelhető szintre estek, így bő egy éve a Homebisztro is normál üzemben kezdett működni.

Körülbelül heti egy bejegyzés érkezik rá, néha egy kicsivel több, néha egy kicsivel kevesebb, valamikor a blogon nem, de a facebookon egy megosztás erejéig egy addicionális gondolat is megjelenik. Már vannak projektek, mint a Heti Turmix, és az Autentikus Ázsia, amik szépen lassan bővülni fognak, sőt új ötletek is beugranak amiket meg kéne valósítanom. Társat is találtam a bejegyzések írására, azaz én Maci nevű Nyuszim is klaviatúrát ragad néha, hogy bölcs gondolatokkal árassza el a nagyvilágot. És ami még fontosabb, hogy már új, nagyon kedves blogbarátok is vannak, akik mindenféle akcióra invitálnak. Aminek a látszat ellenére nagyon örülök, és foglalkozom is a témával, csak kissé lassan tudom őket blogosítani.

Sült sajttorta

Furcsa, de beindult nálunk a Cheesecake Factory. (Igen, ezt a Big Bang Theory-ból szedtem.) Azért furcsa, mert nem vagyok nagy sajttorta fan. Persze szeretem, de jellemzően nem ezt emelem le a süteményes polcról, ha valahol elcsábulok. De most némi unszolásra nekiestem és kipróbáltam Gordon Ramsay egy egyszerű, vízfürdő-mentes receptjét. Én ezt egy alap receptnek tartom, hisz rengeteg ízzel, kiegészítővel lehet kombinálni. Épp ezért kettészedtem a hozzávalókat, első részben az alapra azaz az eredeti receptre, aztán egy kicsit kiegészítve, ötleteket adva a kombinálásra. Én első alkalommal spanyolosra vettem a figurát és kecskesajtot kevertem az alapba, és miután kihűlt a tetejét pedig karamellizált körével díszítettem. Ami a fotókon szerepel azt pedig a gránátalma ihlette egy kicsit közel keletiesre. És itt már tényleg nem bírtam magammal, le kellett fotózni. De hogyan, ha hétköznap csinálom, egy hétköznap megrendezett vacsira, mikor már hétköznap esélyem nincs, hogy világosban itthon legyek és lefotózzam. A kulcs a szomszéd fotós barátunk, akihez vacsorázni mentünk, és megkértem, hogy mielőtt felfaljuk a tortát csináljunk róla egy két képet. Szép tányérba vittem át a sütit, és nyakamba vettem az isztambuli bazárba két körön keresztül lealkudott sálam. Ennyi díszletünk volt, meg egy tálka, amit Nála kutattunk fel.

Mivel a bejegyzés szerint ez egy alap torta, szerettem volna róla egy csupasz képet, mondván mégis ez lesz az egyik lényege a bejegyzésnek. De hihetetlen volt, hogy életre keltek a képek miután a magokat elhelyeztük, és a tortát bevilágítottuk. Egy kicsit más volt, mint a mi kis szobánkban ahol szinte csak felülről fotózhatok, hogy ne lógjon a képbe egy kanapé, egy erkélyajtó, egy Nyuszi, és csak olyan időpontban, ha van kellő mennyiségű természetes fény. Itt az nem volt, helyette minden oldalról megvilágítás, lágyító üvegek, és egy olyan kamera amit képtelen voltam kezelni. Lényegesen nagyobb a váz, mint az enyém, így alig estek kezemre a gombok, és mikor nem állványon volt, képtelen voltam megtartani, így sose azt fotóztam amit valójában szerettem volna, hanem azt ahová a gép súlya húzott. És minden színben játszottam mikor megláttam, hogy nagyítva is milyen élesek és szépek a képek. Persze ellenben az eddigiekkel, valahol ezek a fotók nem igazán az én gyermekeim, ugyanakkor mégis nagyon örülök nekik, hogy szépítik a blogom. Köszönöm. A vacsiról persze elkéstünk egy kicsit, hiszen nekem is tetszett, hogy szupermodell lett a tortámból és a barátunknak is tetszett az ételfotózás. Kérdeztem, hogy akkor mért nem csinál ételfotókat. A rövid válasz úgy hangzott, hogy mert nincs kaja amit fotózni lehetne. És valójában ez volt élete első olyan fotómodellje amit megevett. Lehet, hogy ez a jövőben már megszokottabb lesz….

Elkészítési idő: 15-20 perc + 30-40 perc sütés
Nehézségi fok: nagyon egyszerű
Mennyiség: kb. 8 személyre egy 23cm kapcsos tortaforma

Hozzávalók:

• 600g krémsajt
• 150g kristálycukor
• 3 tojás
• 30g (2 evőkanál) liszt
• 1 citrom héja

Változatok:

• Az eredeti recept 200g málnát ír, amit a nyers tésztába kell keverni.
• Nagyon finom ha a tésztába 1 kiskanál rózsavizet keverünk, és a tetejére gránátalma magokat szórunk, esetleg naranccsal, mandarinnal vagy pomelóval vegyítjük.
• Ha a sajthoz 50g lágy kecskesajtot keverünk.
• Tetejére finom a karamellizált körte, azaz kb. 40-50g cukrot karamellizálunk és egy evőkanálnyi vajat adunk hozzá, ebbe forgatjuk meg a körtedarabokat. A karamellhez egy csipet sót is adhatunk. A körtét akkor helyezzük el a tortán, ha készre sült. Ez jól ment a kecskesajtos verzióhoz.
• A tetejére finomak még egy kis creme fresh, vagy cukros tejföl, amit összekeverünk, és kb. 25 perc sülés után a tortára tesszük, majd 10 percre még visszatesszük sülni.
• Finom még ha olvasztott csokit és/vagy egy kis lekvárt csorgatunk a tetejére.
• Vagy az olvasztott csokit két kis darabka kandírozott, vagy fél teáskanál friss gyömbérrel keverjük.
• Cirom helyett vagy mellett rakhatunk bele narancs héjat és egy kis levet, csokival a tetején szintén finom.

1. A sajtot és a cukrot géppel jól kikeverjük.
2. Adjuk hozzá a tojásokat egyenként mindig akkor mikor már az előző teljesen elvegyült a sajtkrémbe.
3. Adjuk hozzá a lisztet, citromhéjat, és ha gyümölcsöt keverünk a tésztába ekkor tegyük.
4. Ütögessük a tortát asztalhoz, hogy kisimuljon és ne legyen buborékos, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 35 percig süssük.
5. Hagyjuk a formában kihülni.

Megjegyzések:

• Gránátalmát nem érdemes belesütni, elvesztette a színét és az ízét is.
• A sajtok közül nagyon jó a Philadelphia, de kevés és drága. Nekem még bevált az Aldi saját márkás Milfina krémsajtja, és a Exquisa krémsajt.
• A recept, Gordon Ramsey Ultimate cookery course alapján.

Blogünnep – Joghurtos Panna Cotta torta

Ma gondoltam megnézem, mi a helyzet a Goldenblogon, és láttam, hogy két már napja van eredmény, de akkor még számomra úgy tűnt, hogy szegény Hombisztro fel se került a listára. Aztán hátulról ismét nekiálltam, hátha mégis, és rátaláltam. A kategóriában a 323 induló blogból a 145. helyen végzett. Egy friss blog, minimális facebook like-kal, nem egy gerilla marketinggel, a középmezőnyben, elvileg nagyon jó eredmény. Ugyanakkor valahol furcsa is. Hisz olyan, több éve működő, rengeteg követővel rendelkező, és szerintem szép és tartalmas blogot találtam a 230. hely mögött, aminek igencsak az élmezőnyben lett volna a helye.

 KÖSZÖNÖK SZÉPEN MINDEN SZAVAZATOT!