Spenótos palacsinta limeos fűszervajjal

Egyre komolyabban veszem a szakácskönyvek gyűjtését. Persze nem tudatosan, ahogy annak idején pár hónapig gyűjtögettem a bélyegeket, vagy sok lány a szalvétákat. Azokat emberek zöme a gyűjtés kedvéért gyűjtötte. Sokakban talán nem is tudatosult, de nem mellesleg ennek volt egy szociális háttere, hisz az új darabokat meg kell mutatni, cserélni kell, így mellékhatásként egy jó kis társasági eseménnyé nő(he)tte ki magát. De ez más!

Ezek a könyvek kellenek, ezekre szükség van, hasznosak, ezért kerülnek a könyvespolcra. Szóval a mögöttes ideológia kipipálva. De tény, hogy ezek nálam mostanában folyamatosan gyűlnek, és azt hiszem hatékonyabban, mint bármi más. Nem mondom, hogy százával állnak a polcon, és egy napon lehet említeni az én kis szakácskönyvtáramat Nigella Lawson szakácskönyvtár-szobájával, de lassan már minden darab elhelyezése komolyabb logisztikát igényel. Épp ezért, hogy még kísértésbe is alig essek, nagyon hatékonyan szelektálok, már a tekintetében is, hogy mikor mire kattintsak rá a neten, pláne, hogy mit rendeljek meg. De néha valahogy elkalandozok a tiltott oldal felé, és olyankor mindig van, ami megtetszik, ami feltétlen szükséges, ami határozott véleményem szerint olyat képes nyújtani, amit a többi már meglévő biztos, hogy nem. Ezeket például névnapom közeledtével egyre többet szoktam emlegeti, és két-három naponta hivatkozom arra a linkre, amit a témában már vagy háromszor átküldtem.  Aztán néha, ha épp arra járok, betérek egy angol nyelvű könyvesboltba, és a nélkül, hogy mások számára hallható lenne, egy belső frekvencián hangosan felsikoltok, hogy te jó ég, hát ők megrendelték azt ami annyira izgatott, és ugyan időre megyek, de ez a három perc csak belefér, hogy 3D-ben, kívülről, belülről is megnézzem azt az ártatlan kis könyvet. E formában két olyan könyvről derült ki, hogy nagyon jó, amit néhány bepillantó-oldal alapján én is remeknek ítéltem. Így miután végiglapoztam nem tudok szabadulni a látottaktól, nem beszélve arról, hogy a mexikói konyha még egyáltalán nem képviselteti magát polcon, ami ugye már egy harmadik könyv lenne.

Korianderes mangó saláta mizunával

Ebben a pillanatban a monitor előtt szerintem kétféle ember ül. Az egyik típus (egy ilyenről biztosan tudok) akinek felcsillan a szeme, hogy „hopp egy új izgalmas különlegesség, már nézem is”. A másik (gyanítom a többség) pedig azt mondja, hogy „jáááj megint egy extrém hozzávaló, amit a büdös életbe nem fogok beszerezni, ennek az egyik oka, hogy ha még lenne is a száz kilométeres körzetemben, akkor se ismerném fel.” És talán vannak olyanok, akik elgondolkodnak, hogy a mizuna az étel, fűszer, esetleg egy szeánsz része.

Szerintem érdemes piacra járni, és azt gondolom, hogy az a legjobb piac, amit ismerünk, ahol megvannak a kedvenc árusaink. A mi piacunkon van egy házaspár akiket „Extrém Salátások”-ként azonosítok. Szezonjában sokat veszem ott a paradicsomot, náluk vettem először mini rebarbarát, és elképesztően szép, finom és többek között változatos salátáik is vannak. Nem mindig van minden, de a teljesség igénye nélkül láttam már ott normál salátát kicsiben és nagyban, lorro rossot zöldben és lilában, van mángold sárga és pink szárral, van design petrezselyem és tavaly náluk találkoztam piacon először pak choi (vagy bok choi) – al is. Persze jó dolog ez a változatosság, de közben mikor sorban állok, azt látom, hogy nézik az emberek a bébi pak choit, hogy szép és aranyos, de valójában nem sokan merik megvenni, mondván mi ez, és mit csináljak belőle? Mikor idén először találkoztam a velük a piacon, kérdeztem, hogy ugye most is lesz bok choi. Meg lettem nyugtatva, hogy igen, sőt lesznek újdonságok is. Ó hát ez remek hír, és micsodák, kérdeztem. A bácsi pedig mosolygott rám, és azt mondta, igazából még nem jegyezte meg a neveket, mert a fia az aki mindig kitalálja ezeket az őrületeket, és hozza, hogy miket „kell” termeszteni. És ha a gyerek ezt mondja akkor ők ezt termesztik. A múlt héten mikor megláttam nála, hogy MIZUNA, az jutott eszembe, hogy pár hete biztos erre (is) gondolt mikor beszéltünk. És titkon remélem, hogy a thai bazsalikomra is….

A mizuna egy japán saláta, ami tényleg, de tényleg nagyon szép. Az íze egy kicsit borsos, mustáros, talán enyhén ecetes. Van íze, ami finom és érdekes, de konzervatívabb mint a rukkola. Mivel esélyesen nem mindenkit kerget az utcán a mizuna, – én sem ezen nőttem fel – lehet helyettesíteni rukkolával, vagy egyszerűen több korianderrel. Ha nem jött volna szembe ez az újdonság, akkor ez egy korianderes mangó saláta lett volna. Ugyanakkor bármennyire is lehet helyettesíteni, mindenkit arra buzdítok, ha lát valami újdonságot, próbálja ki, ne féljen tőle.

Citromos gyömbéres limonádé

Ritkán iszom üdítőt, nem szoktattak rá a szüleim, és magamtól se szoktam rá. A hétköznapokban tea és víz megy, illetve két-háromnaponta egy kávé. Havonta egyszer, ha nagyon kába vagyok, (bár nem csak havonta egyszer vagyok kába…) lecsúszik egy kóla, és lényegében ez teszi ki az italfogyasztásom kb. 80%-t. De mi az a maradék 20%. Csípem például az osztrák apfelzaft gespritz-t ahol almalevet hígítanak szódával, a gyümölcsteákat nem igen kedvelem, de jeges teának, már szívesen iszom. És a limonádék vagy házi üdítők, gyümölcslevek bármikor lecsúsznak. A mostani egy nagyon egyszerű limonádé, amit egy ismerősünk akkor ajánlott mikor egy influenza elején jártunk mit hasznos vitaminbomba. Ha már egy influenza elején vagyunk, azt gondolom menjünk rajta végig, de mivel a gyömbér híres immunerősítő, ebben a hol túl meleg van, hol túl hideg van időjárásban megelőzésnek kiváló.

Ha valaki betegeskedik, melegen „teának” a legjobb, de én jobban kedvelem hidegen üdítőnek. Nemcsak télen, nyáron is sokat isszuk.

UPDATE 18 éven felüliekek:
Azért van még ismerős aki ellát engem ötletekkel, hogy mit lehet csinálni betegség esetén. Idézem, és felhívom a figyelmet, hogy mindenki saját felelősségre vágjon bele!
“Fazékba, de lehet lábas is, forralj fel 2 liter vizet. Ha már forr, rakj bele két evőkanál kamillát, két evőkanál csipkebogyót. Ezután csavard bele két citrom levét, majd a héját is dobd bele, és adj hozzá két evőkanál akácmézet. Hagyd állni 15 percig, majd öntsd ki az egészet a fenébe és igyál házi pálinkát. Két nap múlva kutya bajod. ;)”

Nehézségi fok: Egyszerű
Elkészítési idő: kb. 15-20 perc
Mennyiség: kb. 1liter

Hozzávalók:

• egy nagyobb hüvelykujjnyi friss gyömbér megpucolva
• egy vagy két citrom, vagy egy citrom, egy lime leve
• szűk egy liter víz
• ízlés szerint kb. 1-2 evőkanál méz vagy cukor

1. lépés
Forraljuk fel a vizet, közben reszeljünk le ízlés szerint egy vagy két kiskanálnyi gyömbért*, tegyük félre, a maradékot pedig karikázzuk fel.

2. lépés
Öntsük át a vizet egy kancsóba, adjuk hozzá a felszeletelt gyömbért és áztassuk kb. 10 percet. Ezt követően adjuk hozzá a citrom(ok) kifacsart levét, és ízlés szerint édesítsük. Ha mézet használunk akkor adjuk az italhoz, ha az kb. 70 fok alá hűlt.

Megjegyzések:

• A gyömbér íze szerintem jobban kioldódik citrom nélkül, így egy darabig magában áztatom.
• *A reszelt gyömbér azért kerül az italba, hogy még több vitamin jusson a szervezetükbe. A gyömbér elég erőteljes, így mennyisége ízlés kérdése. Ha nem szeretjük túl erősen, kevesebbet reszeljünk az italba.
• A gyömbérkarikákat az italba hagyhatjuk, ettől erősebb lesz, így ha enyhébb üdítőt szeretnénk, halásszuk ki.

Citrusos sütőtök saláta

Ennek a salátának az ötlete tavaly vagy még annak előtte villant be, mikor előszedtem Stahl Judit egy sütis kiadványát, hogy egy egészséges nasival megköszönjem az egyik társosztálynak amiért helyet adtak nekem maguk között egy jó  időre, sokat segítettek, vagy gonosz módon azt is mondhatnám, lefizettem őket az előre láthatóan nehéz közeljövőre. Az egyik komolyabb változtatásom az volt a receptben, hogy nem nyers, hanem sült tököt, azaz tökpürét kevertem a sütibe. Persze nem variáltam azzal, hogy mennyi kell a sütibe és az vajon  mennyi lesz ha megsütöm, így beraktam a sütőbe egy fél tököt, aztán hadd szóljon. A sült tök kis részéből püré lett a kuglófhoz, a másik felét pedig felkockáztam, és hozzáadtam a narancsot ami a gyümölcsöstálban hevert. Ezt vacsoráztam még sült a céges süti.

Nagyon megszerettem. Ugyan narancs is édes, de egyben savas és lédús, ami enyhíti a sütőtök tömény édességét. Azóta ha “teremtődött” maradék sütőtök, többször ettem egy könnyű téli vacsi gyanánt mindig azzal a citrussal ami épp itthon volt. Szóval arányok, mennyiségek, gyümölcsök, bármi tekintetében rugalmasan variálható a recept, semmi megkötés nincsen. Ez a verzió amit leírok nemcsak finom, hanem kellesemesen színes, látványos is. A pomeloval van egy kis küzdelem, elismerem, ezt leszámítva nagyon egyszerű az összeállítása, és pomeloval együtt is bőven megvan a gyümölcsalap még a tök a sütőben időzik.

Karácsony környékén pláne nem traktálnék senkit diétával, de ez nem csak a maradék tök felhasználására jó ötlet, hanem arra is kiváló ha a következő napokban túlesszük magunknak, ez egy kicsit megpihenteti a pocikat.

 

Nehézségi fok: Nagyon egyszerű
Mennyiség: kb. 2-3 személyre
Elkészítési idő: A tök sütése kb. 35-40 perc, összeállítás kb. 20 perc

Hozzávalók:

• 1 pomelo
• 2  nagy és lédús narancs
• 3 mandarin
• 1 gránátalma
• Kb. egy átlagos méretű sütőtök fele
• Ízlés szerint egy kevés nagyon jó minőségű olivaolaj (elhagyható)
• Ízlés szerint egy kis citrom vagy limelé (elhagyható)
• Ízlés szerint egy kis méz (szintén elhagyható)

 

1. Melegítsük elő a sütőtőt 200-210 fokra és süssünk meg egy fél tököt. Praktikus azt is felezve tenni a sütőbe. Én kedvelem ha a tök nem túl puha, de mindenki ízlés szerinti keménységűre süsse. Ez kb. 30-45 perc.
2. Míg sűl a tök, pucoljuk meg a gyümölcsöket, majd kockázzuk fel. A narancsból  néhány gerezd levét nyomkodjuk ki, így öntetként is funkcionál. Ha használunk, locsoljuk meg egy fél citrom vagy lime levével.
3. Ha a tök készen van és kihűlt egy kicsit, szintén kockázzuk fel és keverjük a citrusokhoz.
4. A tetejére szórjunk gránátalma magokat, és akár meglocsolhatjuk egy kis friss ízű olivaolajal, vagy egy kis mézzel.

Megjegyzések:

• A gránátalma magozásáról itt írtam.

Epres dinnye turmix vagy smoothie

Régen a dinnyeszezon augusztus elején kezdődött. Vagy legalábbis a mi családunkban addig kellett várni a „jó dinnyére”.  Aztán megjelentek korábban, és most még korábban. Így, hogy június első felében is nyomja már a piacok pultját kinyílt néhány új kapu. Persze, még mindig kérdés, hogy mennyire finom ilyenkor. A zöldséges azt mondta, hogy visszaadja a pénzt ha nem jó, ami lehet, hogy önmagában nem túl meggyőző, de tavaly nem csalódtam benne, mindig isteni dinnyét adott, szóval elvettem a legkisebbet. Ettem már édesebb dinnyét, ezt el kell ismerni, ugyanakkor tény, hogy valóban finom volt és arra amire kellett pláne tökéletes. Ez egy kiváló nyári frissítő, és elvileg nagyon egyszerű az elkészítése, de sajnos a magozással el lehet piszmogni egy darabig, majd ezt követően ha csak nem ipari turmixgépünk van szintén el lehet pancsolni egy darabig turmixolással. De megéri. Hihetetlen finom és egészséges nyári frissítő lesz belőle.