Gourmet Fesztivál Vol.1

Gourmet ÉS eső 

Alapvetően kedvelem a Gourmet Fesztivált és jó ötletnek tartom, de mostanában kissé nehézkesen indul be nálam. Tavaly megfogadtam, hogy kihagyom, de ennek keresztbe tett a mainstream média, ami szinte mindent leszól, de ez esetben lelkesen tudósított arról, melyik étel milyen jó. Idén szintén megfogadtam, hogy nem megyek, mert máshol enném végig a kínálatot, de annyi apróság jött szorosan egymás utánjában, hogy mégis beadtam a derekam. Aztán, jött egy meghívás a Norvég Nagykövetségről, hogy menjünk el a rendezvényükre, ahol a norvég halakat szeretnék népszerűsíteni. Szakmai napon, akkor, mikor még alig vannak, kihagyhatatlannak bizonyult, és ezért hatalmas köszönet illeti őket. Elindultam egy kapucnis kabátban, fényképezőgéppel, esernyő nélkül – mert az csak zavar – és azért mert olyan látomásaim voltak, hogy határozottan szakadozik fel a felhőzet. Egy darabig ültünk a Mammut földszintjén és bámultuk a szökőkutat. Aztán ültünk a Mammut emeletén, ahonnan felváltva néztünk ki az ablakon vagy elemeztük az időkép.hu radart, majd felmértük az esernyő kínálatot. (Samsonite – van nagyon praktikus pici 8000-10000 Ft, Benetton 6500 Ft, Six 2000 Ft. Utóbbit megvettem.)

Gourmet fesztivál 2015 – Borkonyha desszert (libamáj linzerben)

gourmet fesztivál 2015

Pozsonyi Piknik és almás körtés heti turmix

Falunap a belvárosban

A Pozsonyi Pikniket első ízben 2009-ben rendezték meg. Hogy én mikor voltam először, magam se tudom, csak azt, hogy jó régen. Akkoriban teljesen más volt a hangulata. Az első alkalommal nyugodtan végigsétáltunk a Pozsonyi úton, a standokat megnéztünk, ettünk pozsonyi kiflit, és egy csendes nyugodt kora délutánt töltöttünk el, de a koncertet már néztük meg. Olyan érzésünk volt, hogy a helyiek szeretnének maguknak egy kerület napot, egy kis kulturális eseményt. Kicsiben emlékeztetett a londoni Portobello street-re, ahová szintén kivonultak környező üzletek, régiségkereskedők, fiatal művészek, lehetett finomságokat venni vagy kóstolni (mi is ott reggeliztünk). De visszatérve a Pozsonyi útra, egyre csak követték egymást az események. Egyre több környező üzlet települt ki, egyre több környékbeli étterem várta a vendégeket. Manapság a Pozsonyi Piknik már lényegesen több embert, szó szerint tömegeket vonz. Alapvetően még mindig a kerület ünnepe, de már az egész városból, sőt vidékről is sokan látogatják. Két színpadon folyamatosan váltják egymást az előadások, beszélgetések, táncosok és budapesti színházak társulatai.  A környező utcákban gyerekprogramok, és dedikálások, a helyi éttermek, cukrászdák pedig sok esetben programokkal, különlegességekkel és akciókkal készülnek erre a napra.  Tavaly olyan tömegbe érkeztünk meg, hogy annak örültünk, ha egymást látjuk, így tényleg csak ettünk és mentünk.

Épp ezért idén úgy döntöttünk kimarad. Még szombat délelőtt is ez volt a határozott álláspont, de aztán végülis pont kell arra mennünk délután, meg ott lesz a Fóti sörfőzde ami érdekes, meg kinn lesz egy új borkereskedő a Fine Wines, akiket Párom most ismert meg. No meg a Sarki Fűszeres is írt, hogy lesz flódni, és megmutatja magát az új vállalkozásuk a TüTü Lébár, amire Párom szerint én vagyok nagyon kíváncsi, és akkor ő (ha már én olyan kíváncsi vagyok) pedig megkóstolná a zöld kávét, így, hogy pont arra járunk. Valóban kíváncsi voltam, de úgy gondoltam, hogy ott lesz még később is. Egyébként tökéletesen fogalmaztam, a kulcsszó a lesz. Novemberben nyitnak, most csak bemutatkoztak. Lesz sok finom és egészséges gyümölcsturmix, kávé, és egyéb ital. Minden ami szemnek, szájnak és  szervezetünknek az ingere. Lehetne onnan mit tanulni a heti turmixokhoz. Viszont ennél a női kocsmánál szövevényesebb lesz a vállalkozás koncepciója, mondhatni részben csajmegőrző lesz belőle, de meglesz benne az is, amiért a pasik se fogják nagyívben elkerülni a környéket. A felújítás már kezdődik, most épp egy szerkezetkész helyiségben rendezték be a pop up store jellegű üzletüket, amitől egyébként volt egy bája a helynek. Kíváncsi vagyok a végére, majd egymás mellé tesszük a mostani és a jövő képeit. A vitaminbomba után nagyon szívesen ettem volna Raj Rachel flódijából, ami nem a sorozatos véletlenek összejátszásának köszönheti hírnevét, hanem méltán mondják a világ egyik legjobb flódnijának. De az a helyzet, hogy eljutottunk arra a pontra ahonnan nem volt türelmünk átverekedni magunkat a tömegen, és sajnos Rachel standja azon a ponton túl volt. Így még elsétáltunk a Sarki Fűszereshez. A tombolára érkeztünk meg. A koncepció az volt, hogy aki valamit vásárolt, fogyasztott, és a blokkra ráírta a nevét és telefonszámát, majd bedobta az erre szakosodott ládába, így volt esélye, hogy megnyerje két művész alkotását. De csak akkor, ha a húzásnál ott tartózkodik, azaz ott csörren meg a telefonja. Ha épp a város másik végén van, pórul jár. És ez konkrétan meg is történt, aminek köszönhetően a sorsolás vége az lett, hogy két barátnőnél landoltak az ajándékok. Aki a festményt nézte ki, annak a halszobor jutott, aki halat szeretett volna, annak festményt adott Fortuna. De ennek ellenére hatalmas volt az öröm, és mi tudjuk, hogy cseréltek. Az elmaradt flódnit bepótoltuk és indultunk haza, az esti retro partyra már nem maradtunk.

Persze egyszer a flódninak is neki kéne esni, amire mostanában semmi időm nem volt és előreláthatóan nem is lesz egy ideig, de egy finom TüTü ihlette ital simán belefért munka után. Különbség van a két verzió között, ami lényegében az, hogy gyümölcsprés hiányában, én csak turmixolni tudom itthon, ők viszont tényleg a gyümölcs levét használják, aminek koncentráltabb az íze, és isteni finom. Az én verziómat, ha nem hígítjuk vízzel, akkor inkább kapunk bébiételt, mint italt, illetve így nem lesz olyan erőteljes, tiszta gyümölcsíze, de finomnak így is nagyon finom, és remek napindító ital, vagy délutáni nasilé.

Sarki Fűszeres hétvége 3. nap – A Technológia

Mikor megnéztük milyen programok lesznek ezen a hétvégén, akkor ez az utolsó volt ami legjobban érdekelt. Anyukám Mondtáról tudtuk, ha arra járunk – márpedig tervben van – akkor biztos ott vacsorázunk. Én a magam részéről, ahogy azt se gondolom, hogy képes lennék egy fél Maratont lefutni, ugyanúgy nem gondoltam volna, hogy végigiszom egy borkóstolót, ami ráadásul ennyire tetszeni fog, és ennyire elragad Mád és az ottani borok hangulata. Ezért indulás előtt a hétvége utolsó napját vártam legjobban.
A Bükki Sajt névre hallgató manufaktúrát látogattuk meg. Ami nem volt ismeretlen, hisz sajtjaiból, főleg a zsendicéből többször vettünk már, értelemszerűen a Sarkitól. A másik amiért igazán érdekelt, az egy kis szívfájdalomból fakad.

Sarki Fűszeres hétvége 2. nap – Az ital

Az Anyukám Mondtában szerintem még arról volt szó, hogy legkésőbb 11-kor elindulunk a szombati programra. Ahogy mentünk bele az éjszakába, vagy ahogy alvás után indítottuk a reggelt, már inkább a „nem rohanunk”-on volt a hangsúly. De nem kellett lefújni semmit, időben megérkeztünk a boros piknikre.

Sarki Fűszeres hétvége 1. nap – Az Étel

Sokmindent tudnék mondani amiért, szeretjük Attilát és a Csapatát azaz a Sarki Fűszerest. De szerencsére Ő is szeret minket, a vásárlóit és a törzsvásárlóit.  Akik akár nap mint nap, vagy akár havonta egyszer arra tévednek egy kávéra, ősszel egy porkettás szendvicsre, valamit venni a kamrapolcra, vagy megjelennek egy tematikusan összeállított családias hangulatú borkóstolón. Most ezek a vevők egy gasztrohétvégén is részt vehettek, ha kedvük volt. Nekünk kedvünk volt, így mentünk.

Két és fél nap, három fő állomáson. Ebből az első a megérkezés estéje, Encs, Anyukám Mondta.