Meggyes smoothie

Ha már unjuk a banánt

Van az a pont mikor melegszik az idő, egyre többet süt a nap, egyre kevesebb pulcsit veszünk a kabát alá… Idén persze csak annyi, hogy a naptár szerint (fehér) március van, hóval, és sokkal hidegebb napokkal és éjszakákkal mint januárban.  Akárhogyis, de ilyenkorra már tényleg megunjuk a banánt, és már valami mást kívánunk, mint az elmúlt hónapokban megszokott banán és citrus íz. De eper még bőven várat magára, szóval maradnak a fagyasztott gyümölcsök. Ezek egyébként nem ördögtől valóak, finomak, és hasonlóan a friss gyümölcsökhöz szintén jócskán van bennük vitamin, és tápanyag.  Azaz bátran lehet használni őket.

Ezt a turmixot idén több verzióban megcsináltam, (ld. megjegyzések), de pont ez a kombináció volt a nyerő. Banán persze ebben a turmixban is van, ettől laktatóbb, édesebb lesz, de inkább a meggy íze dominál.

Nehézségi fok: nagyon egyszerű
Elkészítési idő: kb. 3 perc
Mennyiség: kb. 400ml

Hozzávalók:

• 150g fagyasztott meggy (vagy friss ha van) vagy egyéb gyümölcs*
• 170 ml víz**
• 1 banán

(Avokádós, narancsos, stb. változatot ld. megjegyzések.)

Ha egy kicsit tartalmasabbá/laktatóbbá szeretnék tenni, adhatunk hozzá kb. 150g natúr joghurtot és / vagy egy evőkanál chia magot. Szerintem ez így elég édes, de ízlés szerint egy kis mézet vagy datolya szirupot is adhatunk hozzá.

A hozzávalókat turmixoljuk.

Megjegyzések:

• *Nekem a meggyes verzió lett a kedvencem, de nagyon jó szederrel, áfonyával, eperrel és vegyes erdei gyümölccsel is. Volt, hogy adtam hozzá egy narancsot, vagy mandarint. Próbáltam egy kis fahéjjal, és/vagy reszeltem bele egy kiskanálnyi friss gyömbért. Minden változatban jó volt, de ez most simán (meggy/banán/víz) ízlett a legjobban.
• Reggelinek az is tökéletes ha banán helyett / esetleg mellett egy érett avokádót turmixolunk a meggyhez. Ez szintén működik kb. 80g joghurttal és joghurt nélkül is. Illetve szintén finom akkor is ha adunk hozzá egy narancsot vagy mandarint. Az avokádós verzió esetében ha banán nélkül készítem, akkor adok hozzá kb. 1 evőkanál mézet is.

• **A legtöbb turmixgép a leírás szerint a jéggel is elbánik, de én szeretem kímélni a sajátomat, ezért a fagyott gyümölcshöz meleg vizet öntök. Illetve azért is, hogy ne legyen az ital borzalmasan hideg.

Turmix variációk banánra és narancsra

Volt egy rövid idő a blogon, mikor heti rendszerességgel jelentkezett a „heti turmix” rovat. Azóta már a blog se jelentkezik heti rendszerességgel.

Téli vitaminturmix

Bár közel vagyunk az új évhez, de azt gondolom, hogy nem ez inspirálta a női kollektívát. Talán valami olyasmi, hogy egyikünk (én) szinte minden reggel valami hasonlót eszik, a másik gyereke amazt szereti, van aki konditerembe jár, van aki mozgás nélkül fogyókúrázik, na meg amúgy is szokták mondani, hogy az egy munkahelyen lévő csajok úgymond szinkronizálódnak. Hát azt a részt pont nem tárgyaltuk ki, de ami egyre látványosabb, hogy reggeli szintjén már biztosan megtörtént a szinkronizálódás. Ilyen elképesztő ütemben még sose fogyott chiamag és natúr zabpehely mint mostanság. Illetve egész jó lett a tornaterembe járási mutatónk is, így tényleg elmondható, hogy valamit teszünk azért, hogy még egészségesebben éljünk.

Céklás sütőtökös turmix

Reggelire olyan ételt… vagy italt szerettem volna, ami ad elég életerőt koradélutánig, de mégis egy kicsit tekintettel van arra, hogy nem igazán kéne tovább híznom, sőt… a látható eredmények ellenére még mindig a fogyás a követendő irány, csak most épp kevesebb sporttal kéne ezt elérni. Egy vérbeli dietetikus persze most biztos felsikít, hogy hát a sütőtök nem kifejezetten nullkalóriás, és a cékla se annyira, de azt gondolom, hogy még mindig bőven – az egyébként elképesztően – finom sajtos sonkás szendvics, reggeli muffin, vagy a mostani sztár a Pulla alatt van kalóriatartalomban, és bőven ezek felett vitamintartalomban.

Kókusztejes édes leves és szederturmix

Ez az a szituáció, mikor a kókusztej és a szeder együtt van a hűtőben.

Külföldön, például itt Európában tőlünk nyugatabbra a kereskedelemben létezik egy olyan szokás, ha egy termékből többet csomagolnak össze, akkor az adott termék fajlagosan olcsóbb. Pl. ha egy db joghurt mondjuk 50 cent, de ha hatos csomagban vesszük meg, akkor nem 3 eurót fizetünk érte, hanem mondjuk 2,70-et, így az egységcsomagban 45 cent a joghurtunk darabára. Itthon több helyen (konkrétan joghurtoknál is) nem egyszer találkoztam olyannal, hogy olcsóbban jönnék ki, ha egyenként vennék hatot, mintha a hatos csomagolást teszem a kosaramba. Találkoztam karácsonykor olyan margarin akcióval, ahol duplázták a kocka méretét, jól bemarketingelték, de mégis drágább volt így, mintha kettőt vettem volna a megszokott alap-mennyiségből. Ennek ellenére mindenkinek a kosarában ezt láttam. Hasonló észleléseim – ugyan nem joghurt és margarin ügyben – drogériákban is előfordultak. Persze ez nem mindig van így, és nem is minden tábla csoki 90g-os, de érdemes erre odafigyelni. Valójában ezzel most arra akarok kilyukadni, hogy bárhogy is számoltam, vagy bármilyen cédulát is néztem, a kókusztej esetében eddig mindig tartották, hogy a nagyobb kiszereléssel anyagilag jobban járok. Ezért fordul elő, hogy az ételek, melyek a konyhákban születnek, nem feltétlen igazodnak a 400g-os kiszereléshez, és többször előfordul, hogy a maradékkal kezdeni kell valamit.

Valahogy így született ennek a levesnek is a receptje. Amit nőiesen bevallok, hogy a tervezés első fázisában messze nem levesnek, hanem pohárdesszertnek indítottam, amit jó habosan-gyümölcsösen képzeltem el. Aztán jött a könyörtelen valóság, mikor észleltem, hogy annyi tejszínből, ami maradt, abból nem lesz szabad szemmel érzékelhető hab, így ha akartam, ha nem, változott a terv. De a cél, hogy a maradék tejszínt elhasználjam, maradék (nagy kiszerelésű) joghurtot elhasználjam, és a megbontott kókusztej és rendelkezésre álló gyümölcs mennyiségét csökkentsem, teljesült.

Az itthon klasszikus gyümölcsleves, vagy meggyleves szintén tejszínes és cukros, szóval annyira nem extrém a recept. Ezeket a leveseket nagyon szeretem, de nem az étkezés első fogásaként. Sokszor zavart, hogy eszem az egyébként finom, de édes gyümölcsös levest, aztán ezt követően jön rántott hús, vagy a rakott kel, amit az édes után már nem igazán kívántam, és az első 3-4 falat igencsak ímmel-ámmal csúszott le. Az elmúlt években pedig akár otthon, akár étkezdékben feladtam a hosszú éveken át tartó szégyellős magatartást, hagyomány-őrzést, miszerint a leves fixen az első fogás, és manapság az édes jellegű leveseket mindig utolsó fogásként eszem, kvázi desszertként. És ebben a felállásban jobban is esik. Ezt a levest is leginkább így ajánlom. Most nyáron akár jéghidegen, télen pedig langyosan. Igazodva a szezonálisan gyümölcsökhöz, barack, szeder és áfonya volt a levesbetét, amit kombinálhattam volna még sárgadinnyével. Télen viszont banánnal és/vagy mangóval fogom készíteni, hogy becserkésszek némi trópusi hangulatot a kötött pulcsi alá.

Köszönhetően a literes kiszerelésnek, kókusztej még mindig maradt, gyümölcs még mindig maradt, így következő napi reggelin se kellett gondolkodni.