Sült karfiol

Hasonló ételeket mostanában szoktam enni. Mostanában mikor kevesebb az idényzöldség és a karfiolnak pont szezonja van. És persze akkor, mikor úgy érzem túlságosan feszül az a nadrág, de ezt korrigálandó, már kevésbé kívánom a friss salátavacsorákat.

En papillote – hallal

„En papillote” olyan elegánsan hangzik. És annak ellenére, hogy az egyik legjegyszerűbb sütési egyben párolási technika, mégis van benne egy kis varázslat, ahogy titkon sülnek az ételek a kis batyukban, és amint kibontjuk a gőzölgő tasakot egy teljes fogás fekszik előttünk.

Ezzel a módszerrel a legtöbbször halat készítenek, mert ennek a párolási ideje nagyjából megegyezik a vékonyra szeletelt zöldségekével. Én ugyan ízesítem egy kevés finom olívaolajjal, sőt vajjal is gazdagítom, de ezeket elhagyva, vagy jócskán csökkentve szinte zsiradékmentesen is elkészíthetjük, ami egy diétánál nem hátrány. Gyakorlatilag a főétel és köret megvan egy kis tasakban, de ha már franciázunk, akkor egy graten burgonya, vagy egy saláta azért jól jön hozzá.

Csicseriborsós édesköményleves – Krémleves tejszín nélkül

Kolbász nélkül egy jó kis vegetáriánus fogás

Ha már az előző bejegyzésben az itthon induló Konyha Ördöge és Bereznay Tamás két receptje volt a főszereplő, akkor most essen némi szó az eredeti, angol sorozatban szereplő konyha ördögéről, Gordon Ramsayről.

Arról a Ramasayről aki az imént említett műsorban mindenkit a porig aláz, és sokakban ennyi is maradt meg róla. Hogy valójában milyen ember Ő arról fogalmam sincs, tulajdonképpen mindegy is, számunkra elég csak a munkáját kedvelni (vagy nem kedvelni). Mivel én magam legtöbbször nem a toporzékolós oldalát láttam, a kedvelői csoportjába tartozom. Ő az a szakács, aki extrém, és különleges ételeket tud készíteni. Olyan ételeket, melyeket legtöbbünk fantáziáját meghaladja, és amelyek biztosan nem kerülnek ki az otthoni sütőből, de még remek éttermek profin felszerelt konyháiban dolgozó nagyon jó séfek kezei közül sem feltétlen. Ezek azok az ételköltemények, melyeknek a hírnevét és a Michelin csillagjait köszönheti. És Ő az a szakács, aki rengeteg olyan könyvet írt, és mostanában egyre több olyan műsora van, ahol otthon könnyen elkészíthető, ízletes ételeket mutat be. A nélkül, hogy bárkit is elküldene egy másik éghajlatra. Bár mikor Indiában utazott, akkor én azért nagyon rákívántam arra a másik éghajlatra. És ha valaki kiakadt azon, hogy Keralában látványosan kiköpte a Toddy-t (azaz a kókuszból készült helyi párlatot) annak azt mondom, hogy legalább őszinte volt. Ellenben velünk akik, nagyon megszenvedtük, még kb. ugyanott azt az egyetlen egy kortyot, ami a szánkba került le bírtuk nyelni. És fejenként vagy két decit kaptunk, szóval kellett némi diplomáciai érzék, és meg nem szűnő mosolygás ahhoz, hogy az a Toddyval teli pohár sértődés nélkül kerüljön vissza a hasonlóan mosolygós feladóhoz, aki legalább tíz, szintén hasonlóan mosolygós helyi társaságában figyelte vidám érdeklődéssel történéseket. Bár szerintem inkább örültek annak, hogy a kifizetett, de szinte érintetlen piát ők ihatták meg. (És e tekintetben mi is őszintén együtt örültünk velük.)

Körtés édesköménygumó-leves

Azt gondolom, hogy akik a klasszikusnak mondható szilveszteri programot választották, azaz egész este buliztak, táncoltak, náluk talán semmi gond, lemozogták a karácsonyt.

Spárgával és édesköménygumóval töltött paprika

Spárgaszezon van. Egyetlen hátránya, hogy túl rövid, és a legnagyobb probléma, hogy nálunk ebben az évben még alig készült belőle valami… De rajta vagyok, hogy ezt a helyzetet a normál mederbe tereljem. Ebben az időszakban már tényleg mindenhol lehet kapni magához képest elérhető áron, így aki kedveli annak már szabad az út. A spárga klasszikus párja a tojás, de most más jön.

Az első recept a témában ez a „töltött paprika” amibe egy másik kedvencemet az édesköménygumót is becsempésztem. A recept simán variálható, lehet csak spárgával készíteni (ez esetben több fog kelleni), vagy az édesköménygumó helyett próbálhatjuk, cukkinivel*. Remek előétel, illetve rizzsel vagy salátával tökéletes főétel. Ha elhagyjuk a kis ízesítő sonkát vagy szalonnát akkor perfekt vegetáriánus, sőt vegán fogást varázsolhatunk.

A receptet ugyan próbáltam a paprikákra szabni, de mikor készítettem, nekem egy hatalmas édesköménygumó jutott, így még maradt a töltelékből. Ha így járunk, akkor tölthetünk vele egy másik paprikát, vagy következő reggel rántottába keverhetjük. De ami ennél jobb, pláne ebben az őszi időjárásban így tavasz vége felé, ha egy kis párolás után tojást a ütünk a spárgás-gumó tetejére, pontosan „ a napos oldalával felfelé”. Manapság e nélkül a tükörtojás nélkül, más esélyünk aligha van napot látni.
De egy kis magyarázat: Mikor elutazunk, sokszor kérek tükörtojást reggelire, amit eddig rendre, pontosan beazonosítottak mikor úgy fogalmaztam meg a rendelésem, hogy “fried eggs”. Az utolsó utazásunk alkalmával, mikor szintén így kértem a reggelimet, a pincér megállt egy pillanatra, csendben gondolkodott, majd félénken visszakérdezett: “sunny side up??????” IGEN! :) Nekem ez a kifejezés új volt akkor, de jót mosolyogtam rajta, így mára már az én szótáramban is ott a napocskás tojás. :) És néhány kép a recept végén, ahol fontos szereplő a nap.