Turmix variációk banánra és narancsra

Volt egy rövid idő a blogon, mikor heti rendszerességgel jelentkezett a „heti turmix” rovat. Azóta már a blog se jelentkezik heti rendszerességgel.

Krémes ricotta torta

Azt hiszem hétfő reggel elég álmos volt minden beszélgetésben részt vevő fél, így azóta gondolkodom, hogy milyen arányban volt a poén és a komolyság a kérdésben. Kávénál miután túlestünk a szakmai részen, gondoltam lazuljunk egy kicsit és megmutattam micsoda képeket csináltam, arról a sütiről, ami nekik már nem jutott. És ekkor jött az ominózus kérdés, hogy akkor ez most milyen süti. Mikor még a fejtegetés a krémesnél tartott bólogattam rendesen, de mikor úgy folytatódott, hogy puding van benne és zselével le van öntve, mint amit régen mindenki csinált már visszafogtam magam. Pedig azt a fajta sütit is meg lehet igen jól csinálni, de ez most máshogy készült.

Narancsos limonádé

Újév első napján mikor az ágyban söprögettem a telefonom, azt láttam, hogy szinte mindenki arra ad tanácsot, hogyan vészeljük át az év első napját, ami nyilvánvalóan mindenkinek macskajos. Persze én is tisztában vagyok azzal, hogy a szilveszter még mindig dedikáltan a bulik napja, csak idén olyan érzésem volt, hogy ezt most senki nem műveli. Sokakkal beszéltem, akik T-1 napon még nem tudták mit fognak csinálni, és azt se, hogy azt hol és kikkel. Volt olyan, aki azt mondta nem hívta őket senki, és ők se hívtak senkit, volt olyan, akit hívtak ugyan, de inkább otthon maradt, volt olyan aki kiment volna az utcára, de a hallván a titkosszolgálatok baráti információit, megspékelve az időjárás jelentéssel, inkább elengedte ezt az ötletet. Szóval az volt az érzésem, hogy idén a buli elmarad, így akkor most kinek miből kell kigyógyulni egy csomó rántottával, teával, c vitaminnal és vízzel?

Narancsos bébispenót saláta

Hát ez lett. Ennyit bírtam mondani mikor készen lettem vele. Ugyan szerettem volna valamikor egy hasonló salátát készíteni, amit úgy képzeltem el, hogy a citrus szekcióban vegyesen használok narancsot, vérnarancsot, mandarint, zöldcitromot, és ha végre felismerjük, és nem kerüljük el egymást  a meyer citrommal, akkor azt is. Mondjuk ez kombináció sütiben is hasonlóan jól szerepelne. De most salátához, azon belül pedig céklás sütőtökös verzióhoz vásároltam be, ahhoz kezdtem hozzá, majd mikor a cékla már a sütőben volt, és kezdtem volna vágni a tököt, aminek elvileg kevesebb sütési idő kell, észlelem, hogy a növénydarab a fólia alatt puha.

Túl puha. Megromlott. Aminek a fólia másik oldaláról nézve, semmi szabad szemmel látható jele nem volt. Szóval szomorkodás után a konyhában körülnéz, majd újratervez. Mivel szinte semmi szilárd halmazállapotú étel, vagy hozzávaló nem volt otthon nem nagyon volt lehetőségem túráztatni a fantáziámat, és semmi értelme nem volt felcsapni néhány szakácskönyvet, amiben tudom, hogy van hasonló recept egy kis különlegességgel megspékelve. Ottolenghi egy hasonló salátát például olívabogyóval kombinál, ami izgalmasan hangzik, de abban a pillanatban gyakorlatilag esélytelen volt. De mivel csak az éhség volt adott, többi hozzávaló nem, lett narancsos saláta. És ha már legalább ez elkészült, akkor kattintsunk el egy-egy fotót is, mert az apró kis kóstolásból kiderült, hogy elég finom lett ahhoz, hogy megérdemelje a blogosítást. Nagy műgonddal kitálaltam a szép, stílusban hozzá illő, és színben az évszakot idéző “szettinget”, majd rámtört, hogy valami hiányzik. Nézem a salátát, nézem a konyhapolcot, na igen, nyomjunk rá azt a szomorú gránátalmát, hisz gránátalmával minden jobb.  De nem ez hiányzott. Mindegy, haladjunk. Lefotóztam, kitálaltam, majd elkezdtük enni, mire ember rákérdez, hogy nem azt mondtad, hogy e miatt kell félre tenni a sajtot? De igen, azt mondtam. Kimentem a konyhába, és pótoltam a hiányosságot. Igen, ez hiányzott, nem a gránátalma. Szükség esetén a fehér sajtot képzeljük a fotóra. :)

Heti turmix – Hurmás napfényturmix

Szarazidő. Ezt máshogy nem lehet megfogalmazni, nincs mit finomkodni a témában. És nem azért rossz az idő mert tél van, és ez egy ilyen évszak. Nem definíciószerű, hogy télen minden szomorú, minden depresszív mint az elmúlt napokban, sőt ennek az évszaknak is megvannak a maga szépségei, mozzanatai, amik igazán szerethetőek. De lassan egy hete azok a bizonyos Szerethető Mozzanatok valahol távol vannak. Nem tudni hol, esetleg közösen síelnek, némelyek csak túráznak, közben isszák a fűszeres forralt bort, és a végén egy fondue vacsorával pótolják az elveszett energiájukat. Vagy mezítláb sétálnak egy homokos tengerparton? Ki tudja. Egy biztos, itt nincsenek.

Egy magazinban láttam egy hangulatos képet, mellyel – mély együttérzésben, és egy hullámhosszon a lap szerkesztőivel – az év első munkanapján, a hosszú szünet után próbáltam tartani magamban a lelket. Az üzenet: „Some days you just have to create your own sunshine.” Az én fordításomban: „Bizonyos napokon magadnak kell megteremteni a napsütést”.

Utólag azt mondom, hogy ez a fotó nem az év első munkanapjára, hanem dedikáltan az ilyen napokra készült. A kép már egy ideje készen van, valaki más csinálta, ezzel már nincs mit tennem. Amit én tudok villantani az ügyben, megalkotni egy mosolygós, téli napsütést idéző turmixot. Jelen esetben naranccsal és hurmával, amit még datolyaszilvának, és egy kicsit bizarr módon khaki szilvának is hívnak. Ilyenkor télen lehet elérhető áron kapni a piacokon és az üzletekben. Az állaga olyasmi mintha a szilvát és annál jóval több barackot kevernénk, illetve ideális esetben szinte émelygősen édes. Én magában, joghurtba vagdosva is kedvelem, de a narancs, szerintem nagyon jót tesz neki. Jól ellensúlyozta és kiegészítette a gyümölcs édességét. Szóval hatványozottan működőképes a kombináció, ami tényleg frissít, megmosolyogtat, energiával tölt fel, és nem utolsó sorban visz egy kis napsütést a hasonlóan szürke napokba.