Sabih

Ezt az ételt megcsináltuk és ízlett. De a vége az lett, hogy rákattantam, így az elmúlt időszakban elég sokszor ettük. Aztán szépen lassan arra is rájöttem, hogy valaha kb. ennek az ételnek a saláta és vegán, na meg igazán fogyókúrás változatát már elkészítettem, és azt is nagyon kedveltem.

Blog_IMG_0972

A sabihról egy kicsit Marrakesh jut eszembe. Ott volt egy olyan utcai étel, ami semmilyen szakácskönyvben, főzőműsorban nem szerepel, egyetlen sztárszakács se fedezte fel, mikor minden eddig kevésbé ismertnek titulált fogást felfedezett az ország gasztronómiájából. Ez a tojásos pita. Tényleg ennyi, pitát kinyit, és főtt, karikázott kemény-tojást betesz, esetleg egy kis mártást vagy főtt krumplival teszik laktatóbbá, és mondjuk ízesítik egy kis olívaolajjal, római köménnyel. A Jamma el fna-n is volt egy pult ahol csak piták, főtt tojások és mártások voltak. A helyiek imádták, főleg reggelente rengeteg embernél láttuk, és Hassan is a szállásunk mindenes sráca, aki pl. már főzőtanfolyamokat tart, szuperlatívuszokban beszélt róla. Na meg, helyi viszonylatban is olcsó ételnek számított. Ha a sabih-t lehet ehhez hasonlítani, akkor mondhatnám, hogy ennek az összetettebb és kifinomultabb változata. Ezzel az étellel viszont már nem Marokkóban, hanem a jeruzsálemi utcákon futhatunk össze.

Elkészíteni bárhogy lehet. Lehet pitába tölteni és harapni, pitára helyezni (ahogy én is fogom) és késsel villával enni. De pita helyett használhatunk kovászolt kenyeret, vagy bármilyen más szeletelt és enyhén pirított kenyeret, amit kedvelünk. Ilyenkor le kéne írnom, hogy csak akkor finom, mikor minden alapanyag nagyon finom, és nap érlelte paradicsomot kapunk. Ez nyilván igaz is, de annyi íz van az ételben, hogy még a szezont megelőző alapanyagokból is kiváló.

blog_IMG_0968

Hozzávalók 4-5 személyre:

A salátához:

  • 1 közepes uborka (kb. 180-200g) kb. 1 centis kockákra vágva
  • 3 közepes paradicsom kb. 1 centis kockákra vagy kb. 250g koktélparadicsom
  • 1 közepes lilahagyma (vagy 5-6 szál újhagyma, vagy kb. egyharmad póré) apróra vágva
  • 2-3 evőkanál olívaolaj
  • bő 2 evőkanálnyi aprított petrezselyem
  • Só, bors
  1. lépés (padlizsánok)

A padlizsánokat szűk 1cm vastagra felkarikázzuk, vagy hosszában szeletekre vágjuk. Enyhén besózzuk, és hagyjuk kb. 20 percet állni. (Ez elveszi a kesernyésségét, bár volt, hogy csak enyhén besóztam, betettem a sütőbe és nem volt kesernyés.) A sót kissé letöröljük, meglocsoljuk olívaolajjal és 200 fokon megsütjük. Ez kb. 40-50 perc. ***

  1. lépés

Megfőzzük a tojásokat, megcsináljuk a tahini és zhoug mártást, és a saláta hozzávalóit egy külön tálba összekeverjük.

  1. lépés (összeállítás)

A pitát száraz serpenyőben enyhén megpirítjuk, megkenjük vastagon zhoug-gal, ráfektetünk egy rétegben padlizsánokat, majd meglocsoljuk egy kis tahini mártással, ezt követően jön a saláta, majd a tetejére a főtt tojás.

Blog_sabih1

Megjegyzések:

  • *A pitából keressünk valami finom, ducibb verziót. Mi a Pola-Pola étteremből szoktuk hozni, boldogan adnak elvitelre és elképesztően jól csinálják.
  • ** A padlizsánokat ízlés szerint lehet sokkal vékonyabbra vágni, de szerintem ezzel a 8-10 mm-es változattal egész jól érződik az ételben. Illetve kevés olívaolajon serpenyőben is süthetjük, de szerintem így lassabb és macerásabb.
  • *** Az étel eredetileg tahini szósszal készül. Ami tekintetében én is csaltam egy kicsit, mert önmagában a szezámkrém számumra túl erős. De ha ilyet nem kapunk, vagy nincs kedvünk megvenni, az is tökéletes, ha bemegyünk egy török büfébe és kérünk egy adag hummus-t.

Facebook: https://www.facebook.com/HomeBisztro/
Instagram: https://www.instagram.com/homebisztro/

blog_IMG_0965

Halloumi sajt karamellizált almával

Egy csoportban Bake-Ann megosztott egy beszámolót arról, hogy milyen tapasztalatai voltak egy cukormentes könyvvel kapcsolatban. A gondolatvilág hasonló volt az enyémhez. Lényegében annyi, hogy nem célja száműzni a cukrot az életéből, ugyanakkor mégiscsak jó, ha van a tarsolyban néhány mentes recept. Végignézve a listát, hogy miket készített el, megakadt a szemem a karamellizált alma címen, és lévén cukormentes könyvről van szó, itt azért kérdeznem kellett. Annyi volt a trükk, hogy az alma a saját cukortartalmától karamellizálódik. Én ugyan nem kerestem tudatosan alacsony cukortartalmú almát, sőt fel se merült ennek létezése, de az a helyzet, hogy valószínű mégis találtam, mert magától az atyaúristennek se akart karamellizálódni, ellenben ha nem avatkozom közbe, akkor a szenesedés felé indult volna meg a folyamat.

blogsajt_img_7985

Continue reading

Chowder

Ugye sokan emlékeznek a régi idők karácsonyi logisztikájának arra a szakaszára mikor egy teljes család életében megszakadt a napi rutin és a tagok a tisztálkodás kihívásával álltak szemben. A fiatalabbak, és akik nagy házban, (esetleg több fürdőszobásban) nőttek fel, kérdezhetik, hogy ugyan már mitől volt ez más, mint év többi 363 napja. Akik kisebb lakásban vagy panelben éltek, azt gondolom, már mosolyogva fogják a fejüket. Ez volt az az időszak, mikor a legtöbb családban megjelent egy-két ponty a fürdőkádban… majd a következő sikamlós sztori az lett, mikor szegény állatokat a fürdés idejére átköltöztették a mosogatóba, aztán vissza. 24-én reggel pedig sorsot húztak, hogy ki pucolja, és dolgozza fel a már háziállatokká vált halakat, és csatatérré vált kinél a konyha, kinél a fürdőszoba. Valahol mégiscsak ez volt az igazi főzés, az igazi étel, és így került az asztalra a legtöbb halászlé és rántott hal.

blog_img_9408

Continue reading

Perzsa ihletésű rántotta

Utazás helyett

Idén elég sokat vártunk arra, még szembe jött velünk az a repülőjegy, amire azt mondjuk ez az, jó az ár, jó az időpont és maximális a lelkesedésünk a célpont iránt. De egy jó ideig annyira nem jött szembe semmi, hogy már ott tartottunk, hogy magunk találjuk ki hova menjünk. Így esett, hogy a nagy ötletelés közepette, kimondtuk, hogy Perzsia, azaz a mai Irán. Annyira megtetszett, hogy nem tudtunk szabadulni az ötlettől, és elkezdtünk utána nézni. Nagyjából megvolt, hogyan lehet oda utazni, merre érdemes menni, milyen a hangulat az országban. Néhány neten fellelhető beszámoló szerint nem tombol a turizmus, így a helyiek alig találkoznak külföldiekkel. Ebből is következően olyan extrém kedvességről számoltak be, hogy döbbenetes. Volt olyan, aki azt írta, hogy az egyik helyi elvitte őt ingyen az autójával, pusztán azért, hogy beszélgessen vele, – igen, a jelenség létezik, nekünk is volt már hasonló élményünk – mindenki mosolyog, segít, nem beszélve arról, hogy bárhol bárhová nyúlt, olyan érzése volt, hogy csak Michelin csillagos ételt tud megfogni. Aztán mégis szembe jött velünk az a repjegy amit minden szempontból jónak ítéltünk, így a perzsa élmények most redukálódtak egy rántottára.

blog1_img_0400

Continue reading

Kora őszi curry

Állok a piacon a tökös bácsinál (aki leginkább különböző tökféléket árul, úgy mint cukkinit, átlag tököt, patiszont, sütőtököt, dísztököt..) és épp azt meséli, hogy a patiszont tegnap este szedte le. Ekkor a néni mellettem mondja, hogy vesz néhányat, mert nagyon kedveli, és ebédre kirántja. Én is kirántom, kérdi. Nem. Nem azért mert úgy gondolom manapság ciki bármit is kirántani, tulajdonképpen Nigella még a Mars csokit is kirántotta. Egyszerűen csak azért mert úgy érzem, hogy a prézli teljesen elveszi a zöldség ízét, ami olyan szempontból persze irreleváns, hogy gyakorlatilag egy, max. két darabban le is csúszik róla, és ezt követően külön életet él a tányéron. A néni azt mondta, hogy ebbe még sose gondolt bele, de való igaz, és akkor most ő is megpróbálja a kevés olajon a sütést. Persze a curry se kifejezetten az az étel, ami elsősorban a tök természetes ízére épül.

blog_tok-3_img_9131

Continue reading

Carnitas Taco

Ami a görögöknek vagy a törököknek a gyros, illetve az amerikaiaknak, esetleg az angoloknak a pulled pork szendvics, az a mexikóiaknak a Carnitas. Tipikus utcai étel, alapja az apróra vágott vagy inkább tépett fűszeres disznóhús, melyből egy jó adagot tacora fektetnek, megküldenek egy kis salsával, sajttal, egy hanyag mozdulattal félbe hajtják, aztán már lehet is lazán a piros vagy sárga falnak dőlni, és csöpögtetni a farmerre és a mintás ingre.

blog_c_face_img_8973

Continue reading