Gourmet Fesztivál 2016

Az év egyik tanulsága, hogy ha a minden szempontból tökéletes gumicsizma 40%-os akcióban van, akkor azt meg kell venni. Nem pedig férfiakat is megszégyenítő logikus ellenérveket sorolni, hogy már nincs hova tenni, így se olcsó, és különbenis évente max. ötször venném hasznát (mondjuk akkor nagyon), és nem kell hősködni, hogy el tudom engedni. Bár nem tudom, hogy Bíró Lajos (Bock, Séf Utcája, Buja Disznók) gondolkodott e ilyenen, hogy milyen praktikus ruhadarabot hagyott a boltban vagy otthon, Őt egy üres kukás zacskóból rögtönzött esőkabátban láttuk. :)
Szóval idén is esett, most is esik, de a jó hír, hogy legalább monszunszerűen teszi mindezt az eső, így egy kiadós zuhanyt követően van esély pár kb. napsütéses órára. Ha mégse ilyen idilli a helyzet, akkor sok helyen be tudunk húzódni az asztalok fölé állított sátortető alá. És mindezt az alábbiak miatt érdemes megtenni.

Costes Burger volt az első, amit kóstoltunk. A burger zsömléje nem édes briós tésztából készült, és már abba beledolgozták a rukkolát, így nagyon mutatósra sikerült, benne krém és lazacsteak. Finom volt, de nem hagyott olyan mély nyomot bennünk, mint amire Tőlük számítottunk. Sőt, valójában itt el is vetettük a hamburgerevést, mondván szinte bármikor van lehetőségünk gasztro-burgerekre, és ide pont azért jöttünk, hogy olyan ételeket kóstoljunk, melyek nem ilyen triviálisan elérhetőek.

1_IMG_6255

Gourmet Fesztivál 2016 – Costes Burger

Úgyhogy belecsaptunk a rendezvény rázós részébe. A Borkonyha, villanykörtében tálalta a levest, melynek alján fehérrépa krém volt zöldségekkel, és sárgarépaleves a tetején. Ha ezt jól összeráztuk, részesei lehettünk a készítési folyamatnak, hisz mi magunk tettük meg az utolsó simításokat a levesen. Valamiért a Rázós leves nevet adták az ételnek…:) Azon kívül, hogy ennek hatalmas volt a funfact-ja, finom is volt, ahogy a szarvasos bao zöldségágyon. Ez utóbbi egy kicsit emlékezetett a tavalyi „paprikás csirkéjükre”, de ez nem vett el semmit az élvezetből. Ezt követően az Erhardt-nál ráztuk össze a zöldfűszeres szuvidolt szarvas kockákat a friss mangós salátával, némi nyüglődés után, hisz először a HotFishDog-jukat szemeltük ki, de annyit meséltek arról, hogyan készült a szarvas, és annyira jól hangzott, hogy visszakerült a helyére a mini kifli. Ami hasonló étel volt, csak tradicionálisan, azaz minden rázás nélkül fixen tálaltak, a Kistücsök szarvasborjú-kolbászmorzsa volt bodzaecetes salátával. Itt nem sajnálták a húst, és nagyon különleges íze volt, az egyik legérdekesebb étel, amit kóstoltunk.

Montázs3

Gourmet Fesztivál 2016 – Borkonyha

Anyukám Mondta idén újított. Eddig a foccacia-n mindig sonka, rukkola, burrata volt, a sonkát most lecserélték porkettára (malacsült néven), a burrata megmaradt és a tetejére pisztácia került. Szerintem remek húzás volt.

Montázs4

Gourmet Fesztivál 2016 – Anyukám Mondta

És itt volt egy kis pihenés. Ez idő alatt összefutottunk a Flying Culinary Circus tagjaival, akiket ezt megelőzően két nappal láttunk munkában, ami tényleg hatalmas élmény volt, így lassan erről is meg fogok emlékezni. Szinte mindent végigettek és végigittak, standról standra jártak, alig hagytak ki valamit. Számomra hihetetlen volt, hogy bevallásuk szerint szinte nap mint nap találkoznak számukra is új ételekkel és ötletekkel. A Tanti az oldalasát kimchivel és popcorn mártással tálalta, ez utóbbi pl. annyira tetszett nekik, hogy ki is nyomozták a know-how-t, illetve abban is egyetértettünk, hogy a Rosenstein tálalása sikerült a legizgalmasabbra. (Bár akkor Ők a Borkonyhát még nem látták.) A félbevágott üvegben a sóletnek mi se tudtunk ellenállni. A Viator spárgáját kóstoltuk együtt, és elismerő nyilatkozatok születtek. Ha jól emlékszem pénteken este repültek haza, így velük idén a fesztiválon már nem lehet találkozni, de talán egy év múlva…

6_IMG_6295FCC

Gourmet Fesztivál 2016 – Flying Culinary Circus civilben

Continue reading

Advertisements

Gourmet fesztivál 2015-2016

Idén se marad el a Gourmet fesztivál, és egyenlőre úgy tűnik, hogy idén is reménykedni kell, hogy az eső elkerülje a Millenárist. Ha nem kerüli el, akkor sincs baj, tavaly végeztem egy kis piackutatást a közelben kapható esernyőket illetően.

Gourmet Fesztivál 2015

Gourmet Fesztivál 2015 – Borkonyha

Continue reading

Gourmet fesztivál VOL. 2

Gourmet ÉS eső Napsütés

Folytatva az előző bejegyzést, volt az a lista a telefonban, hogy miket kéne még kipróbálni, így csak visszamentünk. Le kell szögezni mission impossible mindent végigenni, még a szűrt listából is. Ha vidéki lennék, akkor még nagyobb bajban lennék, hisz akkor még a street food részlegből is bőven kéne kóstolni. Az volt az elmélet, hogy mivel pesti vagyok, ezektől a kiállítóktól nap mint nap 20 perc séta, két-három metró megálló, vagy 15 perc autózás választ el. Ezen kívül a street food mégis lényegesen megfizethetőbb, mint mondjuk egy Bábel, vagy Aranykaviár. Nem beszélve néhány vidéki étteremről, akik az ország olyan pontján találhatóak, amerre nem járok, de most adott a lehetőség, hogy belekóstoljak, mit főznek.

Gourmet Fesztivál 2015 - Gourmet ÉS napsütés, kacsatekercs

Gourmet Fesztivál 2015 – Gourmet ÉS napsütés, kacsatekercs

Anyukám Mondta féle banh mi-ről lecsúsztunk, csütörtökön már nem fért, vasárnap már nem volt. De, hogy maradjon a vidéki – ázsiai vonal a JANKOVICS KÚRIA almás kimchis kacsa pastramiját kóstoltuk. Ők még beállhattak volna abba a sorba, akik házi péksüteménnyel kínálják az ételt vagy valami izgalmasabb kiflivel, de ezen azért nem akadtunk fenn. Grillen megpirították a kiflit, és valami döbbenetesen finom volt a kacsa és a kimchi töltelék külön is és együtt is. És bár Koreában sajnos még nem jártam, gyanítom ott se a kiflit tolták volna túl, esélyesen egy zacsiból vették volna elő, így még autentikusnak is mondható. Ezt az ételt imádtuk.

Gourmet Fesztivál 2015 - IKON Debreceni, Jankovics Kúria almás kimcsis kacsa

Gourmet Fesztivál 2015 – IKON Debreceni, Jankovics Kúria almás kimcsis kacsa

IKON volt a következő, mondván debreceniek, ahol semmi dolgunk, így kevés az esély, hogy ott vacsorázzunk. Sajnos a zuzától mindketten idegenkedünk, így maradt a debreceni kolbász, ha már úgyis olyan jókat írtak róla. Valóban jó volt, és még jobb lenne, ha minden debreceni legalább megközelítőleg ilyen lenne, de valójában nem egy grill debreceniért jövünk egy ilyen fesztiválra. A fehér csokis – epres – bodzahabos desszertért később visszamentünk. Brutál bodza íze volt a habnak, és olyan finom volt, hogy azóta is hiányzik. Continue reading

Gourmet Fesztivál Vol.1

Gourmet ÉS eső 

Alapvetően kedvelem a Gourmet Fesztivált és jó ötletnek tartom, de mostanában kissé nehézkesen indul be nálam. Tavaly megfogadtam, hogy kihagyom, de ennek keresztbe tett a mainstream média, ami szinte mindent leszól, de ez esetben lelkesen tudósított arról, melyik étel milyen jó. Idén szintén megfogadtam, hogy nem megyek, mert máshol enném végig a kínálatot, de annyi apróság jött szorosan egymás utánjában, hogy mégis beadtam a derekam. Aztán, jött egy meghívás a Norvég Nagykövetségről, hogy menjünk el a rendezvényükre, ahol a norvég halakat szeretnék népszerűsíteni. Szakmai napon, akkor, mikor még alig vannak, kihagyhatatlannak bizonyult, és ezért hatalmas köszönet illeti őket. Elindultam egy kapucnis kabátban, fényképezőgéppel, esernyő nélkül – mert az csak zavar – és azért mert olyan látomásaim voltak, hogy határozottan szakadozik fel a felhőzet. Egy darabig ültünk a Mammut földszintjén és bámultuk a szökőkutat. Aztán ültünk a Mammut emeletén, ahonnan felváltva néztünk ki az ablakon vagy elemeztük az időkép.hu radart, majd felmértük az esernyő kínálatot. (Samsonite – van nagyon praktikus pici 8000-10000 Ft, Benetton 6500 Ft, Six 2000 Ft. Utóbbit megvettem.)

Gourmet fesztivál 2015 - Borkonyha desszert (libamáj linzerben)

Gourmet fesztivál 2015 – Borkonyha desszert (libamáj linzerben)

gourmet fesztivál 2015

gourmet fesztivál 2015

Continue reading

Borkonyha

A múlt héten a Borkonyha étterem, Sárközi Ákos séf vezetésével Michelin-csillagos minősítést kapott. Nemrég vacsoráztunk náluk, így gondoltam megírom, hogy nekem milyen érzéseim voltak az étteremmel kapcsolatban. És most tényleg érzések jönnek és nem azon lesz a hangsúly, hogy mit ettünk, az hogyan volt elkészítve, vagy mennyire sült át.
A szülinap nálunk egy olyan esemény, mikor kipécézünk egy éttermet ahová kettesben ellátogatunk. Választáskor van olyan szempont, hogy lehetőleg próbáljunk ki valami újat, lehet olyan is, hogy látogassuk meg azt a helyet ahol egyszer már jól éreztük magunkat, vagy egy olyat, ahol érdekes program van. És igen, ez alkalommal megengedünk magunknak olyan éttermet, amit egy átlagos hétköznap vagy hétvégén biztosan nem. Az épp aktuális szülinapon két és fél étterem volt versenyben, közülük az egyik és győztes, a Borkonyha.

Én foglaltam le az asztalt, a vacsora délutánján, csúcsidőre. Hát ezt az akciót korábbra kellett volna időzítenem, de egy helyet még szorítottak nekünk a bárpulton. Amivel nem lett volna gond, de egy születésnapi vacsorát maradi módon mégis csak az asztalnál képzeltem el, és az elképzeléseimet megosztottam a telefon másik végén ülővel. Ennek az lett a vége, hogy kitalálta a pincér, hogy ha egy kicsit tudnánk módosítani az érkezés időpontján, akkor lenne lehetőség máshová. Persze, kell a vendég hisz ebből él az étterem, de lássuk be, ezt nem mindenhol ismerik fel, és messze nem mindenhol próbálják megoldani. Később visszaszóltam, hogy megyünk, és már csak az volt hátra, hogy leboltoljuk a szülinapi meglepetés részleteit. Meg lettem nyugtatva, hogy a drót minden kollégának leadva, mini tűzijátékot borítékolhatom. A pincérek stílusa az este folyamán is hasonló volt. Semmi karót nyelt attitűddel nem találkoztunk, ami elvileg már a múlté, de asszociálhatunk erre, ha egy neves étterembe megyünk. Mindent megfelelő közvetlenséggel és humorral kezeltek, mindenben segítettek, mindenre tudtak válaszolni, és nagyon betaláltak a borajánlásba. Ebben az étteremben nincs több tucatnyi fogás az étlapon. Ez lehet szokatlan is, de hasonló jellegű éttermek már arra törekednek, hogy szezonális alapanyagokból készült ételeket kínáljanak, azt a néhány ételt amit készítenek a tökélyre vigyék, és folyamatosan változó étlappal csábítsák vissza a közönséget. Ez nekem tetszik, de közben számomra kockázatos is, hisz annyi mindent nem eszem meg, hogy az már ciki. Itt az a helyzet állt elő, hogy az előételeket sokkal izgalmasabbnak láttam mint a főételeket, vagy a főételben találtam x olyan alapanyagot amit nem szerettem volna enni. Ez leesett a pincérnek, és felajánlotta, hogy az előételeket is tudják főétel adagban kínálni. Ilyet még sehol se hallottam, és ha nem is mentő, de nagyon jó ötlet volt tőlük. Hisz a cél nem kizárólag az volt, hogy jól lakjunk, hanem az, hogy kompromisszumok nélkül különlegeset együnk. Olyat, amit szeretünk, amire kíváncsiak vagyunk, és olyat, amilyet otthon tudás és fantázia híján biztosan nem fogunk megcsinálni.
Az ételek nem voltak nano, de hatalmas adagok se. De ott volt a már megszokott, kiegészítő csapat a házi kenyérkék és a finom vaj. Az egyik kenyér például fekete volt. Igen, mint amit azzal a mosószerrel mosták volna. Teljesen szürreális látványt nyújtott a kosárban a többi között, de értelemszerűen imádtam, az ízét és a látványát is. Egyébként ahogy a fekete tésztáknál is szokás, a tintahal tintájából adtak hozzá egy kicsit. De amit az étlapról választottunk: Párom nem hagyta ki a kacsamájat, mert az a vaníliás almás köret annyira egyedi volt, hogy ki kellett próbálni. Ettünk finom pisztrángot aszalt paradicsommal, a mangalicavariációkban nagyon különleges volt a krémes, bundás, véres hurka golyóbis, és az egyszerűnek tűnő kacsahúsos ravioliból is váratlanul izgalmas ízek jöttek elő. A napi kókuszdesszertjük is nagyon finom volt, de a tárkony mousse mint tálalásban, mint ízvilágban nagyot ütött.
A Borkonyhát bisztróként pozícionálták a tulajdonosok, amit én úgy képzelek el, hogy bármikor beülhetek falatozni az ismerősökkel akár egy nehéz nap után. Ugyanakkor, ha az imént említett nehéz nap után itt falatoznék, ezt fixen egy álmatlan éjszaka követné a bankszámlám egyenlegének súlyos csökkenése miatt.
Ennek ellenére nagyon jól éreztük magunkat. Az étterem hangulata kellemes, a személyzet őszintén kedves, és ételek tekintetében olyan élményt kaptunk, amire azt mondtuk, hogy ezért érdemes étterembe jönni. Hogy váratlan, egyedi és nagyon finom ízeket, ételeket kapjunk. Mi örülünk és szívből gratulálunk a Csillaguknak.

http://www.borkonyha.hu/

Sajnos a fotók telefonos képek, így nem lettek szépek, az étteremről pedig a csak honlapjukon található képeket tudtam csatolni.

https://www.facebook.com/HomeBisztro

blog borkonyha1

blog borkonyha3

blog borkonyha2