Sült porridge

Két változatban

Ezt a reggeli / brunch bejegyzést, simán fel lehet fűzni „a hova nem jutottunk el” vonalra. Európa északi részén egy helsinki átszállást leszámítva még sosem jártam. A legközelebb akkor voltam egy ilyen utazáshoz, mikor böngésztem az egyik légitársaság honlapját, majd kipirult arccal hívtam fel Az Embert, hogy Stockholmba most olcsóbban vehetnék repülőjegyet, mint egy márkás pulóvert a szomszédos plázában. Hát akkor mégis mi tart minket vissza? Erre válaszul egy pillanat alatt kerekedett egy terjedelmes felsorolás, mely olyan elemekből állt, hogy a szállások nagyon drágák, a belépők nagyon drágák, az ételek nagyon drágák, és ismerve engem biztosan szeretnék venni valami kis letisztult skandináv csetreszt, melyek szintén nagyon drágák. Szóval egy hosszú hétvégét elméletben egy perc alatt kihozott közel annyiból, mint két hét Ázsiát a gyakorlatban. Hát ennyit Svédországról.

blog_1_img_9072

Continue reading

Advertisements

Perzsa ihletésű rántotta

Utazás helyett

Idén elég sokat vártunk arra, még szembe jött velünk az a repülőjegy, amire azt mondjuk ez az, jó az ár, jó az időpont és maximális a lelkesedésünk a célpont iránt. De egy jó ideig annyira nem jött szembe semmi, hogy már ott tartottunk, hogy magunk találjuk ki hova menjünk. Így esett, hogy a nagy ötletelés közepette, kimondtuk, hogy Perzsia, azaz a mai Irán. Annyira megtetszett, hogy nem tudtunk szabadulni az ötlettől, és elkezdtünk utána nézni. Nagyjából megvolt, hogyan lehet oda utazni, merre érdemes menni, milyen a hangulat az országban. Néhány neten fellelhető beszámoló szerint nem tombol a turizmus, így a helyiek alig találkoznak külföldiekkel. Ebből is következően olyan extrém kedvességről számoltak be, hogy döbbenetes. Volt olyan, aki azt írta, hogy az egyik helyi elvitte őt ingyen az autójával, pusztán azért, hogy beszélgessen vele, – igen, a jelenség létezik, nekünk is volt már hasonló élményünk – mindenki mosolyog, segít, nem beszélve arról, hogy bárhol bárhová nyúlt, olyan érzése volt, hogy csak Michelin csillagos ételt tud megfogni. Aztán mégis szembe jött velünk az a repjegy amit minden szempontból jónak ítéltünk, így a perzsa élmények most redukálódtak egy rántottára.

blog1_img_0400

Continue reading

Pulla – Norvég fahéjas kardamomos tekercs

A legfinomabb kelt tészta ami kikerült a kezeim közül

Az északi népek, skandinávok, dánok, híresen erősek péksütemények tekintetében. Sajnos helyben még nem volt szerencsém kóstolni őket, és biztos vagyok benne, hogy mind különbözik valamiben, de innen távolról, pusztán a magazinok, blogok, szakácskönyvek szűrőjén át látva, azért igen hasonlónak tűnnek. Ami számomra nagyon érdekes, hogy pláne a skandináv országokban tradicionálisnak számít, masszív mennyiségű kardamommal ízesíteni. Olyan fűszerrel, ami ott nemcsak, hogy nem őshonos, hanem szerintem meg se terem. Trópusokon találkoztam kardamommal, és India déli részén láttam hatalmas ültetvényeket. Részben teljesen megértem ezt a rajongást a fűszer iránt, részben pedig csak ámulok ezen a kollektív rákattanáson, és elképesztő mértékű befogadáson. Persze ezen a blogon is ritkán találunk sütit fahéj és szerecsendió nélkül, de ha végigmegyünk a Rákóczi túrós, Eszterházy torta, Gundel palacsinta, bejgli, gesztenyepüré vonalon, akkor nem nagyon látom azt, hogy egy hazai tradicionális édességben ennyire meghatározó szerepet vállalna egy ilyen távoli és ízében is egzotikus hozzávaló.

Blog_Pulla1

Continue reading

Ricottás szendvics fűszeres szilvával vagy fügével

Ez most édesség vagy nem édesség?

Nem édesség, bár némi rugalmassággal azt is tudja helyettesíteni. Mikor nekiláttam ennek a kombinációnak éreztem, hogy jót fogok enni. Nyilván, ellenkező előérzettel nem indulok neki az akciónak, de most a végeredmény sokkal finomabb lett, mint vártam.

Szilvás ricotta szendvics

Szilvás ricotta szendvics Az, hogy számomra várakozáson felülire sikerült, benne van az is, hogy néha vannak fenntartásaim a ricottával, így volt bennem egy kis félsz. Ezt enyhítve nagyobbat nyitottam a pénztárcámon és tényleg jó minőségűt vettem.

Continue reading

Szilvalekvár – Körtelekvár – Csokis körtelekvár

Nem mondom, hogy el voltunk zárkózva a lekvár főzéstől, de azt hiszem ott indult be igazán a dolog, hogy nem fogyott el a szilva. Így vettünk még hozzá egy kicsit, valahogy kipróbáltuk, megettük, elosztottuk, majd hiányoltuk. Így kellett egy másik adag is. Valójában ennyi főzési idő mellett lehet, hogy nem is hívhatnám lekvárnak. A piacon is megszólt minket a zöldséges, hogy 1 kilót akarunk három órán keresztül főzni, de valójában fel nem merült bennem, hogy akár az egy óra főzési időt átüssem. Mégis, számomra az egyik legfinomabb lekvár, amit valaha ettem. A körte dolog onnan jött, hogy kereskedelmi mennyiségű körtét kaptunk. Ennyit valóban nem lehet megenni, így lett a frissítő ital, süti, és ez a lekvár és kompót között ingadozó krém. Jól működik kalácsra, sütibe töltelékként, joghurtba keverve a müzlihez. De még mindig maradt körte, így jött, hogy csináljunk csokis változatot. Ezt a Párom fedezte fel valahol a neten, a csoki ötletét megtartva és az Ő ízlése szerint fűszerezve (ami egy kicsi más kombináció mint az enyém lett volna, de sebaj) így is tökéletes lett. A színe elsőre egy kicsit hátborzongató, így hogy nem egy pulcsiról hanem egy ételről van szó. Az íze elsőre friss, gyümölcsös, és a végén jön ki a csoki kesernyés, csokis ánizsos íze. Szerintem hihetetlen érdekes, és finom. Ez utóbbiról a fotók készítésében ugyan tevékenyen részt vettem, de messze nem egyedül az én munkámat és kamerámat dicséri, hanem egy profi fotós barátunkét. Erről bővebben majd a sajttortánál.

Lekvárok

Szilvalekvár

  • 1,5kg szilva
  • 75g melaszos világosbarna cukor
  • 75g kristálycukor
  • 1 púpozott kiskanál fahéj
  • 1 rúd vanília
  • 2-3db kardamom magjai egy mozsárban egy kissé megtörve
  • 1 csillagánizs
  • 30ml (2 evőkanál rum)
    1. A szilvákat mossuk meg, magozzuk ki, vágjuk félbe vagy negyedbe és tegyük a gáz fölé, fazékba.
    2. Adjuk hozzá a cukrokat, a fahéjat, a vanília kikapart magjait és héját, a megtört kardamomokat és a csillagánizst.
    3. Főzzük addig amíg a szilva levet eresztett, megpuhult és már körülbelül homogén lesz az állaga. Ez kb. 35-40 perc. ***
    4. Az utolsó kb. 5 percben adjuk hozzá a rumot, és a végén halásszuk ki a csillagánizst és a vanília héját.
    5. Megjegyzések* és **

Lekvárok

Körtelekvár

  • 1,5kg körte
  • 75g melaszos világosbarna cukor
  • 75g kristálycukor
  • 1 lime leve és héja
  • Kb. 2-3 cm gyömbér reszelve (előtte meghámozva)
  • 1 darab fahéj kettétörve esetleg + 1 kiskanál őrölt fahéj
  • 1 thai citromfű (elhagyható)
  • 2-3 nagy kardamom  vagy 5-6 zöld kardamom
  •  1 rúd vanília
    1. A körtéket megmossuk, meghámozzuk és a gáz fölé fazékba tesszük.
    2. Hozzáadjuk a cukrokat, a lime levét és héját, a reszelt gyömbért, vaníliát, fahéjat, és a kardamom magjait egy kicsit megtörve mozsárban. Ha használunk thai citromfüvet, akkor megtörjük a kés lapjával beletesszük.
    3. Kb. 1 órán át főzzük. Addig amíg egy kicsi besűrűsödik és levet enged.
    4. Ezt követően kivesszük a fűszereket (vanília héja, citromfű, fahéjdarab)
    5. Botmixerrel pépesítjük, és még kb. 10 percig főzzük.
    6. Megjegyzések* és **

szilvalekvár és körtelekvár

Csokis körtelekvár

  • 1,5kg körte
  • 75g melaszos világosbarna cukor
  • 75g kristálycukor
  • 1 citrom leve és héja (vagy narancshéj)
  • Kb. 2-3 cm gyömbér apróra kockázva (előtte meghámozva)
  • 1 csillagánizs
  • 1 rúd vanília
  • 30 ml (2 evőkanál) konyak
  • 100g keserű csoki
    1. A körtéket megmossuk, meghámozzuk és a gáz fölé fazékba tesszük.
    2. Hozzáadjuk a cukrokat, a citrom levét és héját, (nálunk volt narancshéj, mi most ezt használtuk) a kis kockákra vágott gyömbért, vaníliát, csillagánizst. ****
    3. Kb. 1 órán át főzzük. Addig amíg egy kicsi besűrűsödik és levet enged.
    4. Ezt követően kivesszük a vanília héját
    5. Botmixerrel pépesítjük, hozzáadjuk a darabokra vágott csokit, konyakot és még kb. 10 percig főzzük.
    6. Megjegyzések* és **

csokis körtelekvár

Megjegyzések:

  • *Ha kész a lekvár, akkor egy steril üvegbe tegyük. Jól mosogassuk el az üveget, majd 100 fokos sütőbe kb. 10 percre. A forró üvegbe kanalazzuk a lekvárt, jól zárjuk le a tetejét és fordítsuk fejjel lefelé, kb. fél órára.
  • **Ha nem esszük meg kb. két hét alatt, szerintem érdemes üvegenként egy kis tartósítószert (esetünkben késhegynyi nátrium-benzoátot)  tenni a lekvárba.
  • *** Ez a 35-40 perc talán rövidnek tűnik. Lehet tovább is főzni, de ennyitől is gyönyörű állaga lesz. Én nagyon szeretem, ha nincs a szilva túl főve. Szívem szerint 10 perc múlva végeztem volna vele, mikor már elolvadt a cukor, de a szilvák még felismerhető darabokban voltak, és nem főttek meg teljesen. Hihetetlen finom volt, annyira, hogy ebben a fázisban történő intenzív kóstolástól igencsak csökkent a mennyisége.
  • A csokis lekvárból volt egy kis konfliktus. Ugyan nagyon örültem mikor hazaértem és készen volt, de valójában én a csillagánizst kihagytam volna és a helyette egy kiskanál fahéjat és/vagy 2-3 szem kardamomot raktam volna a csokis verzióhoz. A csillagánizs mennyiségét lehet csökkenteni, elég intenzíven lehet érezni. (Ez számomra finom, de ha valaki kevésbé kedveli akkor óvatosabban bánjon vele.)