Céklás szilvasaláta

Több mint egy éve voltam Grúziában, így több mint egy éve tervezek egy informatívabb bejegyzést az útról. Leginkább annak a gasztro részéről.

blog_IMG_3248

A grúz konyha abszolút kompatibilis a magyar ízlésvilággal, pláne egy indiai vagy egy délkelet-ázsiai konyhához képest.  Hasonló jellegű ételeik vannak, mint nekünk, viszont sokkal bátrabban, szerteágazóbban használják az alapanyagokat, és szerintem az ételeik is ízgazdagabbak. Grúzia annak ellenére, hogy földrajzilag elég konkrétan Ázsiában található, több EU zászló lobog az intézmények bejáratainál, mint itthon. De a nagy akarat ellenére nem része az Európai Uniónak, és a külkereskedelme se példa értékű. Így a piacokon szinte semmi exportáru nincs, csak helyi termékek. Ez persze környezetvédelem szempontjából viszont hatványozottan példaértékű. Mikor mi jártunk arra, már szezonja volt a szilvának, aminek szerintem minden természetes variánsa megtalálható a piacokon. A nálunk megszokott sötéttől, a piroson és sárgán keresztül a zöldig, a közepestől a legkisebbig. Sok esetben szerintem a nálunk igen ritka fosóka szilvát használják. Nagy méretű gyümölcs egyébként a gránátalmán kívül nem nagyon volt jellemző.

Egyik meglepő, és emblematikus szilva receptjük a TKEMALI, azaz a szilvaszósz amit húsokhoz, zöldségekhez használnak mártásként. Bár nem biztos, hogy minden szilvaszósz tkemali, de mi legalább három félét kóstoltunk. Volt a tejszínes krémes, édeskésebb verzió egy vegetáriánus padlizsán ételhez, volt a szerintem klasszikus barnás szósz édes és savanykás jegyekkel, és volt az a verzió amit szerintem az éretlen szilvából készítenek, és nagyon kellemesen savanykás. A szilvát nem csak szószként használják, hanem pácként, és főételeket is megbolondítnak vele. Az alábbi recept is egyfajta grúz saláta, ahol a saláta alapanyagai nem nyersen, hanem sülve kerülnek az ételbe, és az egyik főszereplője a szilva.

Blog_2

Bármit is írtam pár sorral korábban, e recept tekintetében azért mégse tenném a nyakam arra, hogy pont ez a saláta kifejezetten kompatibilis lenne hazai ízlésvilággal, de szerintem elképesztően finom. Nincs benne sok klasszikus fűszer, mégis robbannak benne az ízek. Valahol egy könnyed saláta, ugyanakkor mégis egy melengető, édeskés robusztus őszi étel. Annak ellenére, hogy nincs benne masszív adag tárkony (mint a grúz ételek jelentős részében), számomra tipikusan szemlélteti a grúz konyha jellegét. Az azt, hogy nincs túlkombinálva, finom, és bátran használják az alapanyagokat. Még van szilva legyetek Ti is bátrak, és próbáljátok ki ezt a salátát.

Blog_3

Hozzávalók a salátához:

  • 3-4 db nagyobb cékla (kb. 500-600g)
  • 6-7 db szilva vagy ringló vagy a kettő vegyesen (kb. 350g)
  • 1 nagy fejes saláta, radicchio (kb.180g)

Továbbá finom hozzá még:

  • 1-2 endívia
  • 150g friss kecske vagy feta jellegű sajt
  • egy kisebb csokor korianderzöld, petrezselyem

Hozzávalók az öntethez:

  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 1 evőkanál sherry ecet vagy vörösbor ecet
  • 2 teáskanál méz
  • fél kiskanál chili pehely
  • 3 gerezd zúzott fokhagyma

  1. lépés

A céklát felszeleteljük kb. másfél centis kockákra, a szilvát negyedekre és a salátát pedig 8-10 centis darabokra bontjuk. (Én egyébként a saláta kb. ¾ részét sütöttem meg, a maradékot nyersen kevertem az ételbe.)

  1. lépés

Összekeverjük az olívaolajat és sherry ecettel, felmelegítjük a sütőt 190-200 fokra.

  • A céklát egy tűzálló tálba tesszük és hozzáadjuk az ecetes olaj harmadát, majd kb. 30 percig sütjük.
  • 30 perc után a céklához keverjük a szilvát, szükség esetén még adunk hozzá egy kis olajat, majd további 20 percig sütjük.
  • A maradék olajhoz hozzáadjuk a mézet, fokhagymát és a chilit ha használunk. A tálba tesszük a salátát, és a maradék fűszeres olajat, összekeverjük és további 10 percig sütjük.
  1. lépés

Tálaláshoz: Ha nem használtuk fel az egész salátát, akkor keverjük hozzá a maradékot. Illetve ha teszünk hozzá sajtot, akkor azt is. Szükség esetén meglocsolhatjuk egy kis olívaolajjal, illetve ha használunk itt adjuk hozzá a fűszernövényeket.

blog_IMG_3227Blog_1blog_IMG_3260k_IMG_7592k_IMG_7364k_IMG_7622k_IMG_7330k_IMG_7678k_IMG_7739k_IMG_7349k_IMG_7296k_IMG_7247k_IMG_7214blog_IMG_3247

 

Advertisements

Édesköménysaláta túróval – Fogyókúra naplóm 1.

1. rész – Az életmódváltásról és a TV műsorokról

Ezt a legegyszerűbb mondani, és felhozni mint a sikeres fogyókúra titka és alapja. És persze való igaz, hogy ez az, ami működik. De én nem akartam életmódot váltani. Nem gondoltam, és nem gondolom, hogy az én életmódom annyira rossz lenne. Persze ehetnék csipegethetnék csak bio ételeket, lakhatnék nagyváros helyett magas hegyekben, vagy mindentől távoli tengerpart mellett, lehetne olyan napi négy órás munkám, ami mellett csak este hallanék a stresszről, például sport után, mikor épp egy erről szóló cikk jön velem szemben a neten. De ez most nem a realitás. Illetve úgy gondolom ha nagyot váltok, hirtelen eszem sokkal kevesebbet és nem tudom hosszútávon tartani, akkor jön a 360 fokos fordulat, elterjedtebb nevén jo-jo hatás. Azaz hurrá lefogyok, majd vissza az előző életemhez, aztán megint nem jön fel a farmer. Így arra jutottam, ha nagyot változtatni nem is, de azért egy kicsit mégiscsak csiszolni kell az életmódomon. Úgy, hogy ezt két hétnél tovább tartani is bírjam.

blog_IMG_1530_2.jpg

Continue reading

Sabih

Ezt az ételt megcsináltuk és ízlett. De a vége az lett, hogy rákattantam, így az elmúlt időszakban elég sokszor ettük. Aztán szépen lassan arra is rájöttem, hogy valaha kb. ennek az ételnek a saláta és vegán, na meg igazán fogyókúrás változatát már elkészítettem, és azt is nagyon kedveltem.

Blog_IMG_0972

Continue reading

Padlizsánsaláta pirított magokkal

Valami hasonló ételt akár devoni River Cottageban is ehetnénk. Nem azért, mert hirtelen ennyire profi lettem, hanem mert az étel a River Cottage séfje, Gillon Meller receptje alapján készült. Viszont itt nem pontosan abban a formában írtam, ahogy Ő publikálta, hanem áthangoltam az én ízlésemre. blog padli4Ő az öntethez lényesen több citromot használt, konkrétan egy egészet (persze igencsak változó, hogy abból mennyi lé jön ki…) én viszont kevésbé kedvelem, ha egy étel erősen citrusos. A tahini ízét szeretem, de egy kicsit lágyabban, így több joghurtot használtam. Mézből talán több csúszott az öntetbe, mint egy evőkanál, de még mindig nem annyi, mint amit Ő írt az az eredeti receptben. Ezekkel az arányokkal szerintem az öntet megtartotta a különleges íz világát, de kissé lágyabb, és a hazai ízlésvilággal kompatibilisebb lett. Mi önmagában ettük, egy könnyű vacsoraként, de húsok, halak, fasírt, vagy akár egy vegetáriánus zöldségpogácsa mellé is remek köret. Ha a hozzávalókat beszerezhetetlennek vagy idegennek érezzük, akkor lenn a megjegyzésnél van még néhány egyéb ötlet.blog padli8

 

 

 

 

Continue reading

Burrata saláta

És akkor utoljára még egy kicsit a Gourmet Fesztivál margójára. Anyukám Mondta étteremnél mindig hatalmas sor áll. Idén nem szálltak be a paprikás csirke buliba, sőt ahogy látom, ők sose viszik ezt a dedikált étel vonulatot, ellenben minden évben hoznak egy aktualitást. Mint az első cikkből kiderült, ezt nem feltétlen bánom. Tavaly lassan sült bárányhús volt, tahinivel, idén pedig az ázsiai ihletésű banh mi-vel rukkoltak elő. És minden évben ott a focaccia, amit évről évre ugyanúgy készítenek. Vasárnap velük kezdtük a sort, de ezt megelőzően útközben még azon vitatkoztunk, hogy vegyünk a foccaciából vagy ne. Mondván ezt már ismerjük, és annyi újdonság van a fesztiválon, hogy inkább azokra kéne koncentrálni. De a fene vinné el, annyira finom. Az lett a vége, hogy veszünk, és az lett a legvége, hogy vasárnap egyáltalán nem volt már banh mi, így csak ezt ehettük.

Burrata

Gourmet Fesztivál 2015 - Anyukám Mondta burrata focaccia

Gourmet Fesztivál 2015 – Anyukám Mondta burrata focaccia

Egy riportban a szakácsok úgy mutatták be az ételt, hogy két és fél perc alatt kemencében (magas hőfokon) megsütik a tésztát, ekkor még nem szárad ki, de már finom ropogós, és ráteszik a sztracsatellát. Ez a sztracsatella nem fagyi csokidarabokkal, hanem a burrata sajt. Ez a sajt két részből áll, a külső réteg állaga hasonlít a mozzarellához, és ha ezt kibontjuk, kibuggyan a friss krémes, tejszínes és elképesztően finom lágy sajt. Ők csak ezt a lágy részt használják a foccaciájukhoz, és ezt hívták sztracsatellának.

Ilyen sajtot itthon sajnos nagyon ritkán lehet kapni, és szerencsére még senki nem próbálkozott azzal, hogy megcsinálja és kereskedelmi forgalomba dobja, ennek a butított változatát. Mikor a Culinarisban elcsíptem, akkor mesélte a Kedvenc Sajtos Srác, hogy a helyzet ugyanaz mint a mont d’or-nál, hogy mire megérkezik, ott csücsül nála néhány telefonszám, amire riasztást kell adni, hogy megjött a sajt. Egy pillanatig elgondolkodtam, hogy én is megadnám a számomat, de az a helyzet, hogy olvasván az elmúlt pár hét cikkeit, olcsóbban bedrogozhatnék, mint amennyiből ezzel igazán jól lakhatnék. (Ezek a cikkek persze ha nem is szó szerint, de folyamatosan azt nyomták, hogy inkább burratára költsük a pénzünket mint könnyűdrogra!) Ez is egy olasz recept, és hasonlóan ahhoz, amit a panzanella salátánál írtam, csak akkor az igazi, ha tényleg jó alapanyagokból készül. Viszont jó alapanyagból csak kevés kell. Épp egy kis paradicsom, rukkola, olívaolaj, egy kevés só, bors, és ennyi. Ha nem eszünk húst, a sonkát hagyjuk el nyugodtan, a nélkül is nagyon finom.

Burrata

Continue reading

Grillezésen voltunk

Sose laktam „kertes házban”, így nincs is életemet megkeserítő vágyódás iránta, teljesen jól elvagyok azzal, hogy van erkély. Kivéve akkor mikor az egyik ismerős hív minket grillezni. Nem egy vége láthatatlan kert az övék, hanem pont ideális méretű, mindig kellemes, rendezett és hangulatos. És persze mindig tavasszal vagy nyáron megyünk hozzá, mikor az ilyen kertek a legelőnyösebb arcukat mutatják. Na ilyenkor összemegy az erkély, és mégis nagyon vágyom egy kertes házra. Aztán a vágyódásba jön a racionalitás, mikor tavasszal már huzamosabb ideje itt a jó idő, és indulunk a kertészetbe, hogy berendezzük a mi kis erkélyünket. Nálunk ez berendezési folyamat azon a kb. 6 négyzetméteren mondhatni a nyár végéig is eltart, és az őszbe azért nem csúszik bele, mert akkor jön egy másik racionalitás, hogy akkor már minek. De addig is folyamatosan jönnek az új virágok – mert egyszerre olyan sokat nehogy ültessünk – mindig van valami fűszernövény, ami nem élte túl a telet vagy a megelőző hónapokat, például mert megtámadták valamilyen kis láthatatlan szörnyek, akik miatt újra tervezés, majd újra ültetés van. Ennek kapcsán pedig menetrend szerint beesik egy növény amitől már ki se férünk az erkélyre. Szóval még ez a balkon kert is melós dolog, hát akkor milyen lehet az igazi….

blog_kert8

blog_kert3

Most, hogy pár hete a hétvégi szuper időt marketingelték mindenhol, ez évben utoljára összehoztunk egy nagyobb szabású grillezést. Ilyenkor megvan, hogy ki milyen falatkával készül erre napra, így összeadódik annyi étel, amivel fixen mindenki jól lakik, sőt még következő napra is tudunk belőle csomagolni. Megvan ki milyen bort hoz, ki hozza a gyümölcsöt, és szinte mindenki készül valami meglepetéssel. Igen, meglepetés az mindig van, annak ellenére, hogy szinte minden előre le van egyeztetve mailen. Valahogy mindenkiben van valami félelem az éhen maradástól vagy valamelyik másik társunk éhen maradásától. Rejtély, hogy ezt mire alapozzuk, de az biztos, hogy tapasztalatra nem. Egy olyan étkezés van nyilvántartva a rendszerben, ahol az egyikőnk szerint nem volt annyi étel, amiből következő nap is mindenki tudott enni, és szerinte majdnem éhen maradás lett a vége. Hát nem tudom. Kétlem, hogy akár akkor is, valakinek korgott volna a gyomra vagy szédült volna, esetleg vérnyomás problémák jöttek volna elő az éhségtől. Most sokféle étel volt, de mindenből típusból viszonylag kis adag.  Ugyanakkor ki tudja, lehet, hogy ez is a hiányos grillezés kategóriájába fog esni, mert jött olyan hang, ami kevesellte az édességet. Volt egy pillanat mikor gondoltam, hogy a sajttorta mellé csinálok csokis kekszet is, de az tényleg csak egy pillanat volt, aminek hamar nagyon hamar vége is lett. Bár az idő nagyon szép volt, így mindenkit bíztatnék az őszi grillezésbe, annak ellenére, hogy tavasszal vagy nyáron az elfogadottabb. De mennyivel jobb ilyenkor a tűz mellett lenni, mint 32 fokban. A végére már előkerültek a meleg pulóverek, és jól esett volna egy tea, vagy ha nem nekem kellett volna hazavezetnem, akkor egy fűszeres forralt bor, szóval aki kedvet kap, ajánlom, hogy csináljon meleg italt, vagy csináltasson valamelyik vendéggel. És persze a kerti bulik elmaradhatatlan tartozéka a sok jól nevelt háziállat, akik nem lopnak kaját, de gondoskodnak arról, hogy kapjanak. :) :) Megoldják. Így mi,  jóindulatú állatbarát vendégek, a gazdik hónapok kemény munkáját és nevelését húzzuk keresztbe egy szűk őszi délután alatt.  Bodza kutya

Continue reading

Zöld gazpacho ami lehet Heti Turmix is

Az igazi, spanyol gazpacho piros. Méghozzá a piros paradicsomtól, vagy miegymástól. Ez most egy zöld változat, a sok salátától és a zöld paradicsomtól. Ami tulajdonképpen éretlen paradicsom, és mostanában jelennek meg nagyszámban a piacokon. Ezek azok a zöldségek, pontosabban gyümölcsök, amikre már úgy gondolják a termelők, hogy nem fognak beérni, nem lesznek igazán finomak, így éretlenül leszedik. Azon kívül, hogy ezt sokan savanyúságnak teszik el, más felhasználásáról nem igazán hallottam. A piacon is kérdezgettem a néniket, bácsikat, hogy mi jót lehet készíteni belőlük, de mindenki csak a savanyított verzióval állt elő, pedig akár egy egyszerű paradicsomsalátát is ki lehet egészíteni vele. Gondoljunk bele, hogy ízben és színben milyen klassz az az étel, ahol vannak piros, sárga, fekete és zöld paradicsomok, egy kis olívaolajjal leöntve, és friss bazsalikommal és/vagy mentával ízesítve.

Zöld gazpacho

Sajnos nálunk ez a leves egy kicsit skizofrén dolog, hisz hasonlóan a közismert változathoz, igazán lehűtve finom. Tipikus frissítő étel, ami hát valljuk be, nem egy klasszikus őszi menü része. De hát mit tegyen az, akinek nincs kertje, és csak a piac kínálta zöldségekből válogathat. És a piacok pedig ilyenkor kínálnak zöld paradicsomot. Akik a nyers diéta hívei, ők viszont gazdagodhatnak egy újabb recepttel, hisz ez az étel tele sok finom és egészséges nyers zöldséggel. Én magam nem szeretnék főtt étel nélkül élni, de azzal egyetértek, hogy az étkezésbe igenis kell nyers zöldségeket és gyümölcsöket kombinálni, bár szerintem ez nem újdonság. Sőt ez az étel a Heti Turmix projektbe is simán belefér, hisz eredeti funkcióját tekintve leves, de bármikor leguríthatunk egy pohárral akár uzsonnára.

Zöld gazpacho

Continue reading