Quinoa egytál étel

Folytatva a superfood projektet, az első új recept jön. Ez az étel lehetne egy jó kis köret hús, hal, sőt egy zöldség-pogácsa mellé. Viszont nem véletlen, annyi mindent pakoltam bele, hogy egy könnyed, ám teljes értékű ebédnek vagy vacsorának is megfeleljen. Nálam így funkcionált.

A recept szerintem jó úgy ahogy van, ugyanakkor azt is állítom, hogy nem kell szó szerint követni. Adhatunk hozzá más zöldségeket, brokkoli helyett például karfiolt, így május közepén kombinálhatjuk spárgával és tojással, használhatunk zsenge zöldbabot, és nemsokára a piacról, de most akár a mélyhűtőből, kombinálhatjuk egy kis zöldborsóval. Sőt, tipikusan az az ötlet, ami minden maradék zöldséget képes „elnyelni”, így ha valami a hűtőben szomorkodik, akkor nyugodtan mehet az ételbe. A képen mini mozzarellával készült, de ha kaptam volna kecskesajtot akkor az került volna bele, vagy ha nincs hatalmas sor a sajtpultnál akkor feta vagy feta jellegű sajtot adtam volna hozzá.

Édesburgonya szuflé tavaszi salátával

A mostani időjárás egy ételben – egy kis tél egy kis tavasz

Szeretem az átmeneti évszakokat. Még akkor is, ha az egyiket éppen a sokszor szürke, hideg (mostanában kevésbé hideg) tél követi. Szeretem az ősz színeit, kinn a természetben, itt a külvárosban, mikor az utcákat ellepik a lehullott falevelek, pláne eső után mikor még harsányabbak a színeik. Szeretem a piacot, mikor még akad egy kis paradicsom, még jó áron van a cukkini, a padlizsán, mindenhol ott a mély lila cékla, és megjelenik a sütőtök. És szeretem az ősz színeit az üzletek kirakataiban. Mindig elbűvöltek azok a ruhák, amikben kombinálják a finom meleg narancsszíneket, pirosakat, zöldeket, barnákat és lilákat. Sokkal visszafogottabbak, elegánsabbak, mint a harsogó nyári színek. Aztán telnek-múlnak a hónapok, jön a farsangi szezon, mikor lassan kezdem úgy érezni magam, mintha folyamatosan varjú jelmezt öltenék. Minden, ami rajtam van, barna, fekete, vagy egyéb rettentően sötét árnyalat, és a pár éve vett szívem egyik csücske sötétzöld pulcsim, amire hónapokig azt mondtam, hogy milyen jó, hogy nem sápít, és kiemeli a szemem színét, egyszercsak hordhatatlanná válik. Mondván, eret vágok, ha ilyen színben kell bárhol megjelennem. Ez az időszakom azért bőven farsang után, nagyságrendileg április közepe magasságában jön el, de ekkor már nemhogy nem szívesen veszem fel a sötétzöldet, de semmi nem tud elég rózsaszín, elég mintás és elég virágos lenni, ahhoz, hogy megfeleljen. Szóval a polcon is igyekszik előtérbe kerülni a romantika.

Nézzünk a piac mélyére – Mángold saláta turbolyával

Ez a „nézzünk a piac mélyére” nem túl bújtatottan azt jelenti, hogy tele az étel lehetetlen hozzávalókkal. Tényleg nem minden napos, és nem lehet minden zöldségesnél mángoldot kapni, illetve petrezselymet is hamarabb találunk, mint turbolyát. Arról nem is beszélve, hogy több polcot foglalnak el az üzletekben a maci, lapka és a trappista jellegű sajtok, mint a közepesen érlelt krémes kecskesajt. De ha ezeket az alapanyagokat egyszer megtaláljuk, akkor érdemes megvenni, kipróbálni, és frissíteni velük a repertoárunkat. Nem pedig otthagyni szegényeket a lelkesen újító termelőnél, mondván, én ezeket a fura növényeket nem ismerem, szóval nem tudom, hogy mit is csinálhatnék belőle.

A mángold levele pontosan úgy funkcionál mint a zsenge spenót. Jó frissen, nyersen, de enyhén fokhagymás, vagy fűszeres vajban átforgatva is. Illetve ahogy a spenót is, főzés közben ez is egy pillanat alatt összeesik, az íze pedig hasonló, csak egy kicsit enyhébb. Ami spenóttal működik, az mángoldal is, és fordítva. A mángold szára viszont külön funkcionál. Az a fantasztikus benne, hogy színes, lehet kapni zöldet, pirosat, narancssárgát, feketéset. Így nem csak ízben, hanem designban is feldobja az ételeket. Ezt viszont a rebarbarához hasonlóan pár perc alatt meg kell főzni, vagy sütőben, puhára sütni. A turbolyát pedig a francia konyhában használják, és gyanítom a háború előtt a hazai vidéki konyhákban is gyakoribb vendég volt, mint manapság. Íze egy kicsit ánizsos (nem annyira, mint a thai bazsalikom) és talán nagyon enyhén mentolos. Stílusban a korianderre emlékeztet, de az íze teljesen más, nem helyettesítő termékek. Szóval értem én, hogy ez, az egyébként nagyon finom, és szerintem különleges saláta egy kisebb fajta kutatómunkát igényel, (bár én 50 méteren belül mindent megkaptam hozzá) de merjünk új dolgokat kipróbálni, variálni. Lehet, hogy néha árnyékra vetődünk, hát akkor kevésbé jót eszünk és tanulunk belőle, de többnyire meglepően finom falatokat fogunk összehozni. Csak bátran!

Kecskesajtos spárgás quiche

Hát ez se az az étel, amit a dietetikusok egy fogyókúra alkalmával nyomnak…. De bízom benne, hogy nem kell mindenkinek szigorú diétát tartania, és lássuk be, nem lehet folyamatosan shaken és salátán élni. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy nem elvetemülten hizlaló az étel, és egy nagyobb szelettel, egy masszív adag salátával még annak is kezelhető, aki mostanában nagyon odafigyel arra, hogy miből mennyit eszik.  Kedvenc salátánkkal pedig egy teljes értékű ebéd. A szalonna vagy a sonka egy nagyon kellemes ízt, és egy kicsit gazdagabb, de még nem zsíros texturát ad az ételnek. Ugyanakkor a vegetáriánusok elhagyhatják, így ők is részt vehetnek a jóban.

Sajtkrémes mártogatós kenyér rudacskákkal

Aszaltparadicsomos sajtkrémes mártogatós  –  Kenyérrudacskák  –  Gorgonzolás sajtkrémes mártogatós 

A sajtkrém finom. Még kb. egészséges is, legalábbis a listán biztosan a margarin előtt áll. Ugyanakkor olyan mint a joghurt, azaz a natúr verzióval minden rendben, de amennyiben több íz kerül termékbe, ezzel egyenes arányban egyre több a mesterséges színezék, adalékanyag, és egyéb mű alkatrész. Nem mellesleg, az ízesített krémek többnyire még drágábbak is. A megoldás, ha ez utóbbit kerülni vagy csökkenteni akarjuk, és nem akarunk mindig natúr krémsajtot enni akkor tegyük a krémbe mi az ízeket! Rossz hír, ettől messze nem lesz olcsóbb, de legalább finomabb, egészségesebb, hisz megkíméljük magunkat néhány adalékanyagtól, sőt addicionális vitaminokat is csempészhetünk az ételbe. És persze tudjuk mi kerül a pocinkba.

Ezeket a krémeket használhatjuk kenyérre, vagy ha azt épp kerülni akarjuk – mondjuk egy diéta miatt – és extrudált kenyéren élünk (ahogy néha én szoktam projektszerűen) akkor ez remek feltét. Szilveszter közeledtével viszont jó kis mártogatós, akár zöldségekhez, (pl. paprikához, uborkához, répához, újhagymához, cukkínihez, és a gorgonzolás változat esetében sült tökhöz vagy sült édesburgonyához) vagy kenyér rudacskákhoz. Alább két ötlet adok a mártogatóshoz és egy nagyon egyszerű, és ehhez képest meglepően finom tésztát a rudacskákhoz, amihez biztosan mindig minden van otthon, vagy ha esetleg nincs, még a közeli éjjel nappaliban bármelyik pillanatban beszerezhetjük. Persze ez utóbbi magában is finom. Ha egy kötetlen laza kis baráti összejövetelre csináljuk, akkor legjobb ha előkészítjük és már az eseményen sütjük ki, hogy frissen, melegen tudjuk kínálni. Így a legfinomabb. Sőt! Ha valamiért úgy praktikusabb vagy mutatósabb rudak helyett gyerektenyérnyi zsemlécskéket is formázhatunk belőlük.

És van a képek között egy krumpliorr. Aki megtalálja arra hatalmas nyeremény vár. Részletek a Homebisztro facebook oldalán. :O)

Nehézségi fok: nagyon egyszerű
Elkészítési idő: krémenként kb. 5-10 perc
Mennyiség: krémenként kb. 450-500ml űrtartalommal tölthetünk fel egy müzlis tálat

Kecskesajtos asztalt paradicsomos sajtkrém

Hozzávalók:

• 30-40g aszalt paradicsom (kb. 6-8db)*
• 300g krémsajt**
• 25g kecskesajt
• 1 evőkanál friss rozmaring
• Ízlés szerint frissen őrölt borssal ízesítsük

Amivel még tovább lehet az ízeket fokozni:

• 1 koktélparadicsom
• Egy-két szál újhagyma
• Esetleg egy gerezd fokhagyma

1. Egy késes élű robotgépbe tegyük az aszalt paradicsomot és pürésítsük. Ha olajban eltett paradicsomot használunk, akkor az olajat ne csöpögtessük le, úgy tegyük a robotgépbe. Ha szárított paradicsomot használunk, akkor előtte legalább 10 percre áztassuk vízbe, és mikor a robotgépbe tesszük, tegyünk hozzá kb. 1 evőkanál olivaoljat.
2. Ha használunk paradicsomot és újhagymát szintén tegyük a robotgépbe és pürésítsük az aszalt paradicsommal.
3. Keverjük a sajtkrémbe a paradicsompürét, reszeljük hozzá a kecskesajtot, és az apróra vágott friss rozmaringot, majd villával keverjük ki a krémet.

 Gorgonzolás diós sajtkrém

Hozzávalók:

• 300g krémsajt**
• 50g gorgonzola vagy egyéb kéksajt
• 30g dió
• Ízlés szerint, só és bors

Amivel az ízeket még tovább lehet fokozni:

• 1 kiskanál friss rozmaring
• kb. két – három nagyobb darab aszalt paradicsom vagy olivabogyó apróra vágva

1.  Száraz serpenyőben pirítsuk meg a kb. negyedekre tört diót 5-10 perc alatt.
2. A sajtkrémet keverjük ki a gorgonzolával, ami elvileg lágy sajt, de ha mást használunk vagy régebbi darabot vettünk, akkor reszeljük vagy aprítsuk a krémbe. Lényeg, hogy minél homogénebb állagot kapjunk.
3. Keverjük hozzá az apróra vágott rozmaringot, és diót, tekerjünk rá egy kis frissen őrölt borsot, majd villával keverjük ki a krémet. A sóval óvatosan a sajt miatt.

Kenyér rudacska

Nehézségi fok: nagyon egyszerű
Elkészítési idő: Összeállítás 15 perc, pihentetés 30 perc, sütés 20 perc
Mennyiség: kb. 12 db nagy rúd

Hozzávalók:

• 450g fehér liszt***
• Egy tasak (7g) szárított élesztő
• 1,5-2 teáskanál só
• Frissen őrölt bors, kb. egy kiskanálnyi
• Kb. 250ml kézmeleg víz*
• Egy evőkanál kristálycukor
• Kb. 3 evőkanál olivaolaj (esetleg vaj) a kenéshez

 Ötletek, amikkel rudacskák tetejét megszórhatjuk:

• Frissen őrölt borssal
• Sóval, de legjobb ha van otthon pelyhes só
• Apróra vágott friss rozmaringgal, vagy kakukkfűvel, vagy zsályával
• Esetleg ha van egy kis citromhéj, szintén ráreszelhetjük
• Kb. 2-3 db apróra vágott aszalt paradicsommal
• Néhány szintén apróra vágott oliva és/vagy kapribogyóval
• A fokhagymától félek, szerintem megég, de átpréselve, olajba keverve egy kis apróra vágott friss rozmaringgal szerintem működik.

Én a só, bors, rozmaring, citromhéj változatot használtam. A citromhéj egy kicsit sajnos megég, de nagyon jó volt együtt. Egyébként pedig ízlésünkre és fantáziánkra van bízva, sőt gyakorlatilag üresen is finom.

1. Egy nagy keverőtálba átszitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a sót, borsot, élesztőt, és elkeverjük. Ezt követően adjuk hozzá a 250 ml, egy evőkanál cukorral elkevert vizet.
2. Ha géppel dolgozunk 5, ha kézzel dolgozunk 10 percig dagasszuk a tésztát. Az előzőleg beleöntött 250ml meleg víz lehet, hogy nem lesz elég, ha nem áll össze a tészta, akkor apránként még tegyünk hozzá. Én kb. egy evőkanállal* tettem többet.
3. Ha kész a tészta formázzuk egy henger alakot belőle, és vágjunk 12 karikát. Ezeket formázzuk meg kb. 12 centis rudakká, (vagy zsömlécskékké) pihentessük meleg helyen fél órát.

      4/a  Pihenés után kenjük meg olajjal a rudacskákat, szórjuk rá az általunk választott feltétet, majd 200 fokos sütőben 20 percet süssük.

    4/b  Ha például az eseményen sütnénk ki a rudacskákat, előkészülhetünk úgy, hogy akár egy nappal korábban elkészítjük a tésztát a 3. pontig. A megformázott rudakat a hűtőbe tesszük, letakarjuk, és ott hagyjuk pihenni felhasználásig. Sőt akár még a feltéttel együtt is behűthetjük, így ha jönnek a  vendégek, tényleg csak a sütés van hátra.

Megjegyzések:

• Én most nem az olajban eltett paradicsomot használtam, hanem a szárítottat. Ez többnyire olcsóbb, de ebben az ételben ugyanolyan finom, és jól működik mint az olajos.
• Ha szárított paradicsomot használunk, miután kb. 10 percet állt vízben jól nézzük át, mert lehet, hogy a belseje nagyon sós. Én egy kicsit lekapartam belőle.
• Só így nem is kellett, de ha tennénk bele, akkor nagyon óvatosan tegyük.
• A 30g aszalt paradicsom, a minimum, én később már többet tettem bele, mert elbírta az íze, de ízlésünk szerint finomíthatunk az alapanyagok mennyiségén.
• Krémsajtok közül válasszuk a kedvencünket, ami nálam bevált: Philadelphia, ami sajnos kevés és drága. Ami szerintem szintén finom és gazdaságosabb az  Aldi saját márkás Milfina krémsajtja (nem a light verzió), és a Exquisa krémsajt. De ha kapunk kimérve valószínű minden szempontból az a legjobb választás.
• A kenyér rudacskákhoz a sima fehér liszt is jó, én a Nagyi Titka családból a kelt tésztákhoz készült lisztet használtam, és bevált.