Mézes mascarponés gyümölcsös desszert

Nem akarod inkább odaadni a céges autót B-nek, hogy elvigye az anyagot? NEM, tudod, hogy ez nagyon fontos, vidd el Te. De tisztában vagy vele, hogy ez esetben A Nagyon Fontos Anyag velem együtt a 3-as metrón is fog utazni? A beszélgetés a főnökömmel úgy végződött, hogy a táskámba gyűrve A Nagyon Fontos Anyagot elmentem az egyik partnerhez. Olyan emberekhez vittem, akik több mint 10 éve kapcsolattartóink, akikkel több, mint 10 éve nagyon jóba vagyok, és akiket nem tudott elérni a recepciós. De mi lenne a modern emberrel facebook nélkül, szóval mialatt a recepció továbbra se ért el senkit, mi már rég lekommunikáltuk, hogy mindjárt ott, hozza a sütit, és akkor velem és A Fontos Anyaggal is minden rendben lesz. Süti helyett végül is ebéd lett a szomszédos kerthelyiségben a kollégával és A Nagyon Fontos Anyaggal egyetemben, ami hol az asztalon, hol a partner szatyrába hevert, én meg időközönként egy-egy falat és egy-egy sztori között rákérdeztem, hogy ugye megvan még, és nem közeleg valami határidő, amiből nem kéne kicsúszni, hogy még ma induljon a tranzakció? Aztán A Fontos Anyag a helyére került, majd mi hármasban beszélhettünk volna rengeteg szakmai dologról, de maradt a magánélet, és az, hogy igazán írhatnám már a blogom. Valahol itt beszéltük meg, hogy ennyi idő után valami ütős (alkohol????) bejegyzés kéne. Nem vagyok benne biztos, hogy ütős lett, de tény, hogy nagyon finom desszert készült.

blog_IMG_1365

Mikor mindenki fogyókúrázik, így nyár derekán pedig hatványozottan, ütősként adja magát egy jó saláta, valami szuperfúd, turmix, vagy ilyesmi. Ennek ellenére megdönthetetlen tény, hogy mindig az édességeknek van a legnagyobb sikere.

Ez a desszert nem olyan „light” mint amilyennek első ránézésre tűnik. Ugyanakkor mégis egy könnyen csúszó édesség, ráadásul elég jól lehet kombinálni. Ha nem pusztán pohárkrémként szeretnénk enni, kombinálhatjuk piskótával, kanalazhatjuk linzerkosárkába, kenhetjük kekszre, vagy tölthetjük két keksz közé. Ha pedig egy órára mélyhűtőbe tesszük, akkor egy ehhez hasonló fagyit kapunk.*

Most sárgabarackkal készítettem, de bármilyen idénygyümölccsel kiváló.

Nem tudtam eldönteni, hogy a barackot kakukkfűvel vagy levendulával bolondítsam meg, vagy pedig hagyjam üresen és fahéjas sziruppal öntsem le. Szóval mindhárom verziót kipróbáltam, és mindhárom működik.

blog_IMG_1392

blog_IMG_1350

Hozzávalók:

  • 420g zsírdús natúr joghúrt
  • 250g mascarpone
  • 4-6 sárgabarack (kb. 200-300g)
  • 50g méz**
  • ½ citrom héja (épp csak annyi kell, hogy egy kis aromája legyen, de ne legyen túl citromos)
  • 1 kiskanál vanília esszencia (elhagyható)

Fahéj szirup:

  • 1 evőkanál cukor
  • 2 evőkanál forró víz
  • ½ kiskanál őrölt fahéj
  • A joghurtot tegyük egy muszlin kendőbe, rá a mascarponét. A kendőből formázzunk kis zsákot, lógassuk fel a hűtő valamelyik rácsára, alá pedig tegyünk egy tálat, hogy a joghurt leve oda csöpögjön, kb. egy-másfél órán át.
  • Ez alatt a barackot vágjuk félbe, tegyük egy tepsibe vágott felükkel felfelé. Ha úgy érezzük, szórjuk meg cukorral (és tegyünk rá egy kevés kakukkfüvet vagy levendulát, esetleg fahéjat ha használunk) és 180 fokon kb. 30 percig süssük.
  • A kész joghurtos mascarponés krémet keverjük össze a mézzel**, citromhéjjal, és vaníliával. Osszuk el 4 tálkába, és 2-3 fél barackot tegyünk minden tálkába.
  • A fahéjas szirup hozzávalóit keverjük össze, és ha feloldódott a cukor, akkor öntözzük meg a barackokat. Ezt el is hagyhatjuk, vagy helyette használhatunk mézet vagy porcukrot is.

Blog_1

Megjegyzések:

  • * Ha kb. fagyiként, azaz valami hűsítő desszertként szeretnénk enni, akkor rövid időre kb. 30-40 percre tegyük a mélyhűtőbe. Ha nem kevergetjük folyamatosan, akkor nem lesz krémes, így elég ha épp csak meghűl egy kicsit. Vagy, ha túl sokáig marad a mélyhűtőben, tegyük vissza kb. fél órára a hűtő normál részébe. Egyébként ha hidegen esszük, szerintem érdemes édesebbre hangolni, azaz még legalább 30-40g mézzel többet használni.
  • ** Ennek a verziónak határozottan „édesség íze” van, de nem túl édes. Szóval aki édesszájú, akár duplázhatja is a mézet, de 30g-al simán növelheti az adagot.
  • Ezt még meg fogom csinálni túróval vagy ricottával dúsítva is.
  • Ha sárgabarackot használunk, fontos, hogy finom édes barack legyen, különben sülve sem lesz finom.
  • Laktózérzény tipp: Azt nem tudom, hogy mascarponét lehet e laktózmentes változatban kapni. Így ha laktózmentes verziót szeretnénk, hagyjuk el a mascarponét, a laktózmentes joghurtot csepegtessük még tovább (akár egy éjszakán át) és több mézet adjunk a krémhez. Így is nagyon finom lesz.

https://www.instagram.com/homebisztro/ 
https://www.facebook.com/HomeBisztro/

blog_IMG_1412

 

 

Mézes joghurtos fagyi olívával

II in I – fagyi és tortakrém egyben

Szóval ott van benne az az olíva olaj, ami talán félelmetesen hangzik. De ha onnan nézzük, hogy az olaszoknál állítólag előfordul, hogy masszívan locsolják vele a vanília fagyit, akkor már inkább egy visszafogott receptről van szó. Tény, hogy egy finom, tavaszias, és tényleg jó minőségű olívaolajat használtam, ami nagyon érdekes ízvilágot hozott össze a mézzel. Mindezt a nélkül, hogy kóstoláskor megmondanánk, hogy ebben bizony olaj van. Egyúttal ez egy multifunkcionális alapanyag. Nyáron mélyhűtőbe rakva, kiváló fagyinak, leginkább idénygyümölcsökkel (barackkal imádtam) egyéb hűvösebb időszakokban pedig egy egyszerű krémnek lehet készíteni, ami lehet pohárdesszertek alapja, tortákra, süteményekre használhatjuk egyszerű krémként.

Blog_1_IMG_7896

Continue reading

Datolya krém és mézes joghurt

Két édes kiegészítő

Az egyik, a mézes joghurt. Ahhoz, hogy ezt a triviális kombinációt felfedezzem szó szerint a Föld másik féltekéjére kellett utaznom. Indonéziában nem kifejezetten tradicionális alapanyag se a méz, se a joghurt. Ugyanakkor számomra misztikus, de sokak számára inkább evidens módon, ott úgy gondolják, hogy ha valaki hozzájuk utazik, akkor pont olyan ételt enne ott, mint ahonnan útnak indult. Az ilyen távol-keleti utazásaim alkalmával tudtam meg, hogy mi nyugatiak – értem ez alatt európaiak és amerikaiak – reggelire sokszor eszünk főtt tojást pirítóssal, egy kis vajjal és lekvárral. (Continental breakfast.) Ha nem mozdulok ki a kontinensről, sose tudom meg, hogy ilyeneket eszem. De visszatérve a mézes joghurtra, az egyik szállásunkon a választható reggelik között szerepelt egy gyümölcstál, és egy alkalommal azt kértem. Mangó, ananász, papaya, görögdinnye (az ott is helyi) volt felszeletelve, és e mellé tálalták mézes joghurtot. Imádtam azt a szállást, az atmoszférát, ami ott volt, és persze az ominózus reggelit, ami szinte egy teljes napra ellátott energiával. Ugyan a papaya (ami egyébként nagyobb arányban tartalmaz vitamiokat, mint ízeket), a helyben érett mangó és ananász, a teakfa bútorok, a frangipanai virágok, a rizsföld és a tenger nagyon hiányzik, de legalább ezt a kis részt haza tudtam hozni onnan. Mai napig sokat használom a mézes joghurtot süteményekre krémkért vagy azok mellé, a reggeli müzlihez, vagy ahogy ott is, csak egyszerűen gyümölcsökhöz.

Blog_2

Continue reading

Meyer citrom puding

Az elmúlt évek sztár-citrusa kétségtelenül a meyer citrom volt. A pomelo vagy a sweetie alig érdemelt biteket vagy nyomdafestéket a blogok vagy a szakácskönyvek világában, annak ellenére, hogy ezek legalább hoznak egy kis frissességet az évtizedek alatt változatlan narancs-mandarin-grapefruit trilógiába, sőt még annak ellenére se nagyon esett róluk szó, hogy ezeket a gyümölcsöket a maguk valójában, minden átalakítás nélkül meg tudnánk enni, vagy valamibe be tudnánk kombinálni. Ahogy itt a sütőtök mellé. Nem úgy, mint a meyer citromot, ami a citromhoz hasonlóan leginkább ízesítésre alkalmas. A meyer citrom beszerzése igényel némi kihívást, és jó megfigyelési képességet. Vagy ritkán lehet kapni, olyannyira, hogy tavaly sehol nem tudtam beszerezni (ahol tudtam volna odáig eszem ágában nem volt eltúrázni érte), vagy simán lehet kapni, csak épp nincs kiírva a keresztneve csak annyi, hogy citrom. Pont mintha egyre menne, hogy golden almát vagy gránátalmát veszek.

blog_meyer 3

Idén megláttam, és azonnal megvettem, de ekkor már csak halvány elképzelésem volt, hogy mit akartam belőle olyan nagyon nem egész egy évvel ezelőtt. Aztán a sors vagy nem a legtökéletesebb rend, pont a legjobb szakácskönyvemet sodorta a kezembe, és lett ez a pohárkrém, a maradékból pedig egy kis üdítőt csináltam.

A konklúzió: A meyer citrom valóban más, mint a „normál” citrom, tényleg van ízbeli különbség, ahogy zöld (lime) és a sárga citrom között is van különbség. Az, hogy bizonyos ételekben ez a különbség kijön, és más eredményt kapunk a kétfélé citrommal, az is igaz. Mondjuk abban nem vagyok biztos, hogy konkrétan e desszert tekintetében egy vakteszten ordítana, hogy melyik változathoz melyik citrusfélét használtuk, de azért lehet érezni egy kis különbséget. Ebből következik, hogy ezt a desszertet simán meg lehet csinálni normál citrommal, sőt naranccsal is, és az én fejemben is járkál egy új verzió egy kis ázsiai beütéssel. De ha ragaszkodunk a meyer citrom íz világhoz, viszont nem jutunk hozzá, akkor a citromlé egy részét cseréljük narancslére*. Nem lesz pont olyan, de hasonlítani fog.

A képeken helyes kis befőttes üvegekbe pakoltam az anyagot. E helyett nagyon jól működik a szokásos kerámia ramekin forma, vagy egyedi szilikon is, amit az pl. az IKEA-ban lehet kapni kevésbé elegáns formában, ámde nagyon vidám színekben. Pusztán e miatt üveget nem vennék. Nem néztem utána az aktuális álláspontnak, de mikor tanultam erről akkor még az volt a mondás, hogy nem tudják megmondani, hogy az üveg mennyi idő alatt bomlik le. Bármi is legyen az aktuális kutatások eredménye, ez azért erősen jelzi azt, hogy sajnos igen sokára. (Hacsak nem soha…) Így ha valamit hasonló üvegcsékben veszünk (pl. mustár, szószok, krémek, joghurtok) ne dobjuk ki azonnal az üveget, hanem ezzel a módszerrel felhasználhatjuk csinos tálalásra, vagy ezekben hordozhatóvá és ajándékozhatóvá válik a desszert. És nem utolsó sorban legalább egy cseppet tettünk azért, hogy minél később váljon az üveg hulladékká így egy kicsit segítsünk a környezetünkön.

blog_meyer 4

blog_meyer 2

Continue reading

Meggyes nutellás turmix

– Júúúúúj Nutella!!!! :) Ne vegyünk Nutellát? :) :) :)
– Ne.
– De miért ne? Olyan finom. :)
– Mert hizlal, drága, és nem egészséges. Te pedig egészséges ételeket eszel, és mindig spórolsz.

nutellás meggyturmix

Ja, és nyilván én vagyok az aki meg akarja venni a Nutellát. Ez a párbeszéd szinte minden alkalommal elhangzik, amikor vásárlunk és épp a nutellás polc előtt megyünk el.  Mostanában talán annyiban hosszabb lett a dialógus, hogy már büszkén feszítek, hogy járok futni. Erre pedig jön valami olyasmi válasz, hogy nutella nélkül hatékonyabb a futás, a fogyás a spórolás, meg minden. Szóval a nutella mindig ottmarad a polcon. Ugyanakkor önálló nő vagyok, külön munkahellyel, saját keresettel. Szóval minden adott ahhoz, hogy képes legyek megvenni egy üveg Nutellát, ha épp olyanom van, és egyedül vagyok a Nutella árusítóhely közelében. Kizárólag így fordulhat elő, hogy néha mégiscsak bekerül a lakásunkba, pontosabban annak egy eldugott polcára. A Nutella. Aztán egy pár nap múlva mikor úgy érzem, hogy most ennék a szerzeményemből, mindig azzal szembesülök, hogy… gyakorlatilag szinte semmivel se szembesülök.  Jó esetben találok még annyi nutellát az üvegben, ami épp arra elég, hogy sajnáljuk még betenni az üveget a mosogatógépbe, de arra, hogy észlelhető kulináris élvezetet nyújtson már édes kevés. Rossz esetben pedig már csak akkor észlelem igen szomorúan az élelmiszerkészletünk megcsappanását  mikor véletlen pont én pakolom ki a mosogatógépből a szép tiszta nutellás üveget. Arra is volt példa, hogy üres üveg került vissza a polcra, ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a Nutella leginkább az éjszaka, a sötétben fogy.

Most szereztem egyet, és egy tipikus futás előtti turbósító turmix lett belőle.

nutellás meggyturmix

Continue reading

Heti turmix –  Szomorú gyümölcs turmix

Azaz turmix olyan gyümölcsökből, amik már a konyhapolcon szomorkodnak, mert senki nem akarja megenni őket. Nem lesz vicces a bejegyzés, de a végén azért jön a happy end.

maradék gyümi turmix

TV Paprikán néha megy egy műsor, A Pazarlás kora. Ritkán nézem, de többször ment a háttérben, így megmaradt néhány részlet. Arról szól, hogy Amerikában ismert szakácsok olyan alapanyagokból főznek komplett éttermi vacsorákat, amiket a kereskedők már kidobásra szánnak, sőt sokszor már ki is dobtak. Döbbenetes, hogy milyen minőségű húsok, halak, és zöldségek landolnak a szemétben. Ami valahol szomorú, és nem amiatt az elcsépelt mondat miatt, hogy „Afrikában emberek éheznek”. Igen, sajnos több kontinensen emberek százezrei éheznek, de az ő problémájukra – bár így lenne –  de nem nyújt megoldást az, hogy egy másik kontinensen egy tányér étellel kevesebbet dobunk ki, vagy odafigyelünk arra, hogy mi mindent megegyünk. Continue reading

Heti turmix – levendulás sárgabarackos turmix

Misztikus dolog ez a sárgabarack. Kiskoromból nagyon rémisztő emlékeim vannak, mégpedig olyanok, hogy ugyan lehet enni, de vigyázni kell, hogy előtte meg utána két órán át nem szabad vizet inni, sőt eleve semmit se inni, és semmit se enni, mert vérhast kapunk tőle. Akkoriban elképzelésem nem volt arról mi az a vérhas, de elég rosszul hangzott, így ahogy megismertem az órát mégsokkalpontosabban betartottam az utasításokat.

levendulás sárgabarack

Manapság nem pont ezt hallom. Semmi étkezési koreográfiát vagy betegséget nem társítanak hozzá, hanem inkább az előnyeiről esik több szó.  Magas az A, C-vitamin és béta-karotin tartalma és az ásványi anyagok közül (a teljesség igénye nélkül) bőven jutott neki a vasból, magnéziumból, foszforból. Jó hatással van a hajunkra, körmünkre, a májunknak is sokat segít a hatékonyabb működésben, és rossz hatással van a daganatokra. Olyat messze nem írnék le, hogy gyógyítja a rákot, sőt hisztérikusan mérges vagyok, azokra a forrás nélkül ki tudja mióta és honnan induló, megállíthatatlanul terjedő körlevelekre ahol hosszan, ellenőrizhetetlen példákkal alátámasztva állítják valakik valamilyen zöldségről vagy gyümölcsről, hogy elpusztítják a rákos sejteket, és csodával határos gyógyulásokról számolnak be. Azt tudni kell, hogy egy igazi fán termő gyümölcs, vagy földben termő zöldség jó. Egészséges. Ha ilyenekkel tömjük magunkat rossz minőségű félkész ételek helyett – amiket csak a mikróba kell dobni kilenc percre- hát fogalmazzunk úgy, hogy szignifikánsan nagyobb esélyünk van arra, hogy a vérképünket nem fogják a labor munkatársai telenyomni kis csillagokkal, amiktől egy érzékenyebb lelkű körzeti orvos elsápad, majd felír fél havi minimálbér értékben gyógyszereket. Úgyhogy maradjunk abban, hogy az átlagnál jobban segít a rák megelőzésében, már amennyire ez ebben a rövidke szezonjában lehetséges.

Most egy megosztó recept jön, hisz friss levendulával ízesítettem. A friss levendula nem olyan erős mint a szárított, de ha nincs friss, helyettesíthetjük egy kiskanál szárított levendulával. A megadott mennyiség azt gondolom a felső határt feszegeti. Bármennyire is csípem a levendulát, meg kell mondjam ha azt a bizonyos felső határt átszakítja, tényleg molyirtó íze van. (Bár ez utóbbit tudtommal nem kóstoltam.)

levendulás sárgabarack

Continue reading