BUÉK 2018 és a többi

Borkóstolótól a nyitottságig

Sose éreztem képesnek magamnak arra, hogy ilyen rövid idő alatt, ennyi bort megigyak, így a borkóstolók részemről elmaradtak. Párom már a kezdetek óta elment Attila (most Babka) szokásos, karácsonyi Tokaji- borkóstolójára, és hazaérve az se szakította meg az élménybeszámolását, hogy én ez alatt néha-néha épp REM fázisban voltam. Így következő nap ébren is meghallgattam miről maradtam le, és ez így ment évek óta. Idén ezt nem szerettem volna, így már novemberben elhatároztuk, hogy én is bort fogok kóstolni, méghozzá nyolcat, amit középen egy pezsgő szakít meg.

m_IMG_8033.jpgblog_3m_IMG_8032

Continue reading

Advertisements

Kókuszdió

Ami valójában nem is kókuszdió

Bár a képen nagyon menő a csirkés tál, (mások szerint pávás tál) amire pakoltam – Goa Home-ban még mindig lehet kapni – ugyanakkor mégse ez az az édesség, ami számomra az ünnepi asztal dísze vagy a karácsony desszertje lehetne. Ugyanakkor egy igen egyszerű, gyors, sütés nélküli aprósüti, ami ideális abban az esetben, ha nincs lehetőségünk aprósüteményeket formázni és sütni. (Nekem pl. kedvem lenne hozzá, de időm most nem lesz.) Ez aprónak apró, finomnak finom, tudjuk mutatósan tálalni, és ha lehet hinni azoknak a hangoknak, melyek szerint a kókuszolaj szuper étel, akkor még nagyjából egészséges is.

blog_img_3596-2

Continue reading

Chowder

Ugye sokan emlékeznek a régi idők karácsonyi logisztikájának arra a szakaszára mikor egy teljes család életében megszakadt a napi rutin és a tagok a tisztálkodás kihívásával álltak szemben. A fiatalabbak, és akik nagy házban, (esetleg több fürdőszobásban) nőttek fel, kérdezhetik, hogy ugyan már mitől volt ez más, mint év többi 363 napja. Akik kisebb lakásban vagy panelben éltek, azt gondolom, már mosolyogva fogják a fejüket. Ez volt az az időszak, mikor a legtöbb családban megjelent egy-két ponty a fürdőkádban… majd a következő sikamlós sztori az lett, mikor szegény állatokat a fürdés idejére átköltöztették a mosogatóba, aztán vissza. 24-én reggel pedig sorsot húztak, hogy ki pucolja, és dolgozza fel a már háziállatokká vált halakat, és csatatérré vált kinél a konyha, kinél a fürdőszoba. Valahol mégiscsak ez volt az igazi főzés, az igazi étel, és így került az asztalra a legtöbb halászlé és rántott hal.

blog_img_9408

Continue reading

Sajttorta ajándékba, pohárba

Ez a bejegyzés nem jött volna létre, ha nincs eztettem – a bolt. És ha az Embernek nem indul be a fantáziája, hogy a kollégáinak változatos, ehető ajándékokat prezentáljon az ünnepek előtt, amiket természetesen valamiféle közös munkával készítünk el. Hét elején elkészült egy adag minitorta, csokoládés karamellás töltelékkel. A hét második felében pedig a sajttorta volt a program.

blog1_img_6439

Continue reading

Alternatív mézeskalács

Aki érdeklődik az elméleti fizika iránt, vagy egyszerűen csak szeret nézni az olyan light sci-fi-t mint pl. az Euréka, 13-as raktár, Rejtély, biztos hallott már a párhuzamos valóság fogalmáról. Ha már ebben nem is, de egy másik a párhuzamos valóságban, mosolyogva nézegetem a kirakatokat, böngésztem a már meglévő szakácskönyveket, némely receptet ki is próbáltam már a múlt hónapban, most pedig élesben kezdjük gyártani őket. Tudom mi lesz Szent este, Karácsony első napján, és azt is tudom mi lesz az a torta, amit lassan egy hete beígértem, így fel se merül a kérdés, hogy vajon milyen alapanyagokat vegyek hozzá, addig amíg nyitva van valami. És abban a világban nem csodálkozom azon se, hogy egyes blogbarátnők pl. Advent minden vasárnapjára előálltak a valami szuper édességgel.

IMG_Blog_1_3640

Még mindig a másik alternatív univerzumban egy nyugodt délutánon képes voltam mézeskalács tésztát nyújtani, hűtőbe tenni, kiszurkálni a 20-30 célszerszám legalább 50%-val, hogy lássam értelmét, hogy valaha megvettem őket. Aztán ismét hűteni, szurkálni, és örülni annak, hogy a gyömbérférfiak ember és nem pedig amőbaformában jönnek ki a sütőből. A lakásom ugyan nincs kivilágítva, de mégis kapott egy kis karácsonyi hangulatot, elő vannak készítve a díszek, de ha esetleg mégse, legalább megközelítőleg tudom, hol vannak az égők. Míg abban a valóságban mindenki kap fűszeres almalekvárt, vagy almazselét, addig ebben a valóságban csak addig jutottam, hogy összegyűjtöttem az üvegeket és próbálok helyet találni nekik valahol a konyhában. Szóval az a valóság, amiben ezt a bejegyzést írom, egy kicsit más. Az ajándékok jelentős részét beszereztem még októberben, de a nem jelentős részen az utolsó előtti napig nem igazán tudtam túllendülni. Pláne, hogy időközben más ajándékának beszerzését is én kaptam feladatul. Szóval annak ellenére, hogy a tömeget valahogy mindig elkerültem, mondhatni nem is nagyon észleltem, a karácsonyi előkészület nem sikerült olyan romantikusra, mint amilyennek a marketingesek le szokták festeni ezt az időszakot. Persze abban a párhuzamos valóságban se csinálnék örökké aprósütiket, de azért jobb lett volna egy kicsit összeszedettebben átélni ezt az időszakot. Így ha már gyömbérférfiakra –telefonokra-szarvasokra-csillagokra-fenyőfákra-csengőkre-angyalkákra és azok díszítésére, nyomdázására nem jutott idő vagy energia, sőt még a Mézekalács várost se láttam, elkészült egy kevésbé macerás, mondhatni alternatív mézeskalács. Nem különböző formájú aprósüti, hanem kenyér formában. De gyakorlatilag a várt ízek megvannak, a tészta kellemesen szaftos az almától, és ugyan aszalványok és dió nélkül is finom, de ha ezekkel gazdagítjuk, még egy kis karácsonyi puding fílingje is lesz. És mindez viszonylag gyorsan és egyszerűen megvan. Ezzel a recepttel egyébként letudtam a finoman szólva is konzervatívra szabott céges ajándékozási procedúrát, ahol legalább bezsebelhettem egy csomó elismerő visszajelzést. Bár némelyek úgy meglepődtek és olyan aranyosan reagáltak a kapott sütire, hogy ha száraztésztát találnak a kis csomagban, esküszöm azzal is elvannak. Azt nem reklámoztam, hogy itthon a reggeli desszertbor tea mellé egy kicsit továbbfejlesztett változat volt, azaz szereztem Brandy vajat, és azzal kentem meg. E hiányában magában is finom, vagy ezzel a vaníliás öntettel is.

IMG_Blog_1_3637Blog_3

 

 

 

Continue reading

Karácsony van

A jókívánság bejegyzés. :)

Ott tartunk, hogy december eleje óta várom, a karácsonyi hangulatot, de csak nem jön olyan hatékonysággal, mint azt elképzeltem. Ma már igen korán úgy sütött a szobába a nap, mint egy nyári reggelen, esküszöm még egy madarat is hallottam énekelni. Félálomban még gondolkodtam, hogy hol vagyok? Nyaralok? Tengerparton, és indulunk egy jó kis programra? Ja nem, kicsit fáj a fejem, akkor nem utazom, egyszerűen csak meleg front van. Nyolc fokban és verőfényes napütésben, hogy lesz ebből karácsonyi hangulat… gondoltam… Hát úgy, hogy elkezdtünk készülődni, és elhangzott az a mondat, ami megmosolyogtatott, majd in medias res beledobott a mély karácsonyi hangulatba. Pontosan így hangzott: „NINICSENEK MEG AZ ÉGŐK!!!”

Boldog Karácsonyt

Continue reading