Zöldséges egytálétel

A tél tipikusan a robosztus húsos melengető ételek ideje. Ilyenkor nem elérhetőek a friss paradicsomos saláták és nem is feltétlen kívánunk egy extra light ételt.  Így adja magát, hogy együnk egy húsos, boros ragút, ami tényleg laktat és melenget. De mi van akkor, ha mindezt hús nélkül szeretnénk megoldani. Azt gondolom így már egy kicsit csökken a választék. Ez a kissé indiai konyhára hajazó étel ezt a feladatot próbálja megoldani. Tele olyan zöldségekkel melyek télen is kaphatóak, egészségesek, és még jól is lakhatunk vele.

Blog_karfi1 3156

Continue reading

Spenótos palacsinta limeos fűszervajjal

Egyre komolyabban veszem a szakácskönyvek gyűjtését. Persze nem tudatosan, ahogy annak idején pár hónapig gyűjtögettem a bélyegeket, vagy sok lány a szalvétákat. Azokat emberek zöme a gyűjtés kedvéért gyűjtötte. Sokakban talán nem is tudatosult, de nem mellesleg ennek volt egy szociális háttere, hisz az új darabokat meg kell mutatni, cserélni kell, így mellékhatásként egy jó kis társasági eseménnyé nő(he)tte ki magát. De ez más!

zöld palacsinta lime vajjal

Ezek a könyvek kellenek, ezekre szükség van, hasznosak, ezért kerülnek a könyvespolcra. Szóval a mögöttes ideológia kipipálva. De tény, hogy ezek nálam mostanában folyamatosan gyűlnek, és azt hiszem hatékonyabban, mint bármi más. Nem mondom, hogy százával állnak a polcon, és egy napon lehet említeni az én kis szakácskönyvtáramat Nigella Lawson szakácskönyvtár-szobájával, de lassan már minden darab elhelyezése komolyabb logisztikát igényel. Épp ezért, hogy még kísértésbe is alig essek, nagyon hatékonyan szelektálok, már a tekintetében is, hogy mikor mire kattintsak rá a neten, pláne, hogy mit rendeljek meg. De néha valahogy elkalandozok a tiltott oldal felé, és olyankor mindig van, ami megtetszik, ami feltétlen szükséges, ami határozott véleményem szerint olyat képes nyújtani, amit a többi már meglévő biztos, hogy nem. Ezeket például névnapom közeledtével egyre többet szoktam emlegeti, és két-három naponta hivatkozom arra a linkre, amit a témában már vagy háromszor átküldtem.  Aztán néha, ha épp arra járok, betérek egy angol nyelvű könyvesboltba, és a nélkül, hogy mások számára hallható lenne, egy belső frekvencián hangosan felsikoltok, hogy te jó ég, hát ők megrendelték azt ami annyira izgatott, és ugyan időre megyek, de ez a három perc csak belefér, hogy 3D-ben, kívülről, belülről is megnézzem azt az ártatlan kis könyvet. E formában két olyan könyvről derült ki, hogy nagyon jó, amit néhány bepillantó-oldal alapján én is remeknek ítéltem. Így miután végiglapoztam nem tudok szabadulni a látottaktól, nem beszélve arról, hogy a mexikói konyha még egyáltalán nem képviselteti magát polcon, ami ugye már egy harmadik könyv lenne.

zöld palacsinta lime vajjal

Continue reading

Narancsos bébispenót saláta

Hát ez lett. Ennyit bírtam mondani mikor készen lettem vele. Ugyan szerettem volna valamikor egy hasonló salátát készíteni, amit úgy képzeltem el, hogy a citrus szekcióban vegyesen használok narancsot, vérnarancsot, mandarint, zöldcitromot, és ha végre felismerjük, és nem kerüljük el egymást  a meyer citrommal, akkor azt is. Mondjuk ez kombináció sütiben is hasonlóan jól szerepelne. De most salátához, azon belül pedig céklás sütőtökös verzióhoz vásároltam be, ahhoz kezdtem hozzá, majd mikor a cékla már a sütőben volt, és kezdtem volna vágni a tököt, aminek elvileg kevesebb sütési idő kell, észlelem, hogy a növénydarab a fólia alatt puha.

naricéklasali

Túl puha. Megromlott. Aminek a fólia másik oldaláról nézve, semmi szabad szemmel látható jele nem volt. Szóval szomorkodás után a konyhában körülnéz, majd újratervez. Mivel szinte semmi szilárd halmazállapotú étel, vagy hozzávaló nem volt otthon nem nagyon volt lehetőségem túráztatni a fantáziámat, és semmi értelme nem volt felcsapni néhány szakácskönyvet, amiben tudom, hogy van hasonló recept egy kis különlegességgel megspékelve. Ottolenghi egy hasonló salátát például olívabogyóval kombinál, ami izgalmasan hangzik, de abban a pillanatban gyakorlatilag esélytelen volt. De mivel csak az éhség volt adott, többi hozzávaló nem, lett narancsos saláta. És ha már legalább ez elkészült, akkor kattintsunk el egy-egy fotót is, mert az apró kis kóstolásból kiderült, hogy elég finom lett ahhoz, hogy megérdemelje a blogosítást. Nagy műgonddal kitálaltam a szép, stílusban hozzá illő, és színben az évszakot idéző “szettinget”, majd rámtört, hogy valami hiányzik. Nézem a salátát, nézem a konyhapolcot, na igen, nyomjunk rá azt a szomorú gránátalmát, hisz gránátalmával minden jobb.  De nem ez hiányzott. Mindegy, haladjunk. Lefotóztam, kitálaltam, majd elkezdtük enni, mire ember rákérdez, hogy nem azt mondtad, hogy e miatt kell félre tenni a sajtot? De igen, azt mondtam. Kimentem a konyhába, és pótoltam a hiányosságot. Igen, ez hiányzott, nem a gránátalma. Szükség esetén a fehér sajtot képzeljük a fotóra. :)

naricéklasali

Continue reading

Nézzünk a piac mélyére – Mángold saláta turbolyával

Ez a „nézzünk a piac mélyére” nem túl bújtatottan azt jelenti, hogy tele az étel lehetetlen hozzávalókkal. Tényleg nem minden napos, és nem lehet minden zöldségesnél mángoldot kapni, illetve petrezselymet is hamarabb találunk, mint turbolyát. Arról nem is beszélve, hogy több polcot foglalnak el az üzletekben a maci, lapka és a trappista jellegű sajtok, mint a közepesen érlelt krémes kecskesajt. De ha ezeket az alapanyagokat egyszer megtaláljuk, akkor érdemes megvenni, kipróbálni, és frissíteni velük a repertoárunkat. Nem pedig otthagyni szegényeket a lelkesen újító termelőnél, mondván, én ezeket a fura növényeket nem ismerem, szóval nem tudom, hogy mit is csinálhatnék belőle.

turbolya mángold

A mángold levele pontosan úgy funkcionál mint a zsenge spenót. Jó frissen, nyersen, de enyhén fokhagymás, vagy fűszeres vajban átforgatva is. Illetve ahogy a spenót is, főzés közben ez is egy pillanat alatt összeesik, az íze pedig hasonló, csak egy kicsit enyhébb. Ami spenóttal működik, az mángoldal is, és fordítva. A mángold szára viszont külön funkcionál. Az a fantasztikus benne, hogy színes, lehet kapni zöldet, pirosat, narancssárgát, feketéset. Így nem csak ízben, hanem designban is feldobja az ételeket. Ezt viszont a rebarbarához hasonlóan pár perc alatt meg kell főzni, vagy sütőben, puhára sütni. A turbolyát pedig a francia konyhában használják, és gyanítom a háború előtt a hazai vidéki konyhákban is gyakoribb vendég volt, mint manapság. Íze egy kicsit ánizsos (nem annyira, mint a thai bazsalikom) és talán nagyon enyhén mentolos. Stílusban a korianderre emlékeztet, de az íze teljesen más, nem helyettesítő termékek. Szóval értem én, hogy ez, az egyébként nagyon finom, és szerintem különleges saláta egy kisebb fajta kutatómunkát igényel, (bár én 50 méteren belül mindent megkaptam hozzá) de merjünk új dolgokat kipróbálni, variálni. Lehet, hogy néha árnyékra vetődünk, hát akkor kevésbé jót eszünk és tanulunk belőle, de többnyire meglepően finom falatokat fogunk összehozni. Csak bátran!

Continue reading

Meleg kukoricasaláta

Nagyon szeretnék belemélyedni a mexikói konyhába. Egyenlőre még csak annyi történt, hogy érdeklődve nézem Thomasina Miers műsorát a TV Paprikán, és amit lépésnek lehet nevezni, az az, hogy pár hónapja megcsináltuk az itt linkelt a receptet, és egy barátnőmmel öt órát beszélgettünk egy mexikói étteremben. Volt mit mondanunk egymásnak, de abban, hogy ennyi időt egy helyben töltsünk a Pici Lánya keze volt, aki a megérkezésünket követő első percben elaludt. Ez idő alatt párom meg is jelent, el is ment, a vendégsereg vagy háromszor, a személyzet pedig egyszer cserélődött le.

Meleg kukoricasaláta

Continue reading

Krémes fetás spenót – munkaebéd otthonról

Nálunk ez egy sztárétel volt a nyáron. Teljesen oda voltam (vagyok) érte, így többször megcsináltuk, mindig egy kicsit máshogy, mindig változtatva az arányokon és hozzávalókon, így lassan kialakult a mi verziónk, amiben tombolnak az ízek, de nem olyan sós mint az eredeti változat.
Az étel alapvetően egy ízesített szaftos zöldség, amit köretként szinte bármilyen étel mellé használhatunk. Pl. egy húspogácsához, zöldség fasírthoz, halakhoz vagy olyan ételekhez is kiváló, melyek magukban egy kicsit szárazak. Jó mártogatósnak, pl. egy enyhén megpirított pita háromszögen, zöldségekkel. Ennek ellenére mi legtöbbször magában ettük vacsorára paradicsommal esetleg péksüteménnyel. Munkaebédnek viszont legpraktikusabb, ha tésztaszószként  használjuk egy kis friss koktélparadicsommal ha szezonja van.

A hozzávalók első részében az alaphozzávalók lesznek, és aztán amivel még ki lehet egészíteni. Mi paradicsomot mindig tettünk hozzá, és pirított dió nagyon feldobja.

2 spenót

Elkészítés: egyszerű
Elkészítési idő: kb. fél óra

Alap hozzávalók két személyre:

  • Kevés olivaolaj a pároláshoz (kb. 40-50ml)
  • 2 kisebb fej salátahagyma (kb. 70-100g)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • Kb. 300g spenót
  • kb. 70-80ml tejszín
  • 100g fetasajt kis kockákra vágva
  • 40g parmezán frissen reszelve
  • ¼ esetleg ½ teáskanál szegfűbors
  • Bors

Alternatív hozzávalók:

  • 100g ricotta
  • 25g dió vagy kesudió (száraz serpenyőben kissé megpirítva)
  • Kb. 150-200g koktélparadicsom
  • Két adag tészta
  1. Megmossuk a spenótot. Ha nem bébispenótot választunk, praktikus kisebb csíkokra vágni.
  2. Egy serpenyőben az olajon megpároljuk a hagymát és a fokhagymát. Majd lépésekben hozzáadjuk a spenótot. Addig főzzük, még össze nem esik. A zöldségek eresztenek egy kis levet, ezt leöntjük.
  3. Ezt követően hozzáadjuk a tejszínt, belekeverjük a szegfűborsot, (ha használunk rikottát, azt is) a fetát (ha használunk diót azt is beletesszük) és ráreszeljük a parmezánt. Melegen finom.

Krémes spenót

Megjegyzések:

  •  Lehet érezni a spenót ízét, de más zöldséggel is működik. Pl. mángolddal biztosan, esetleg sóskával, vagy salátával (pl. rukkolával, vagy ha kapunk pak choi-al) is. Mivel domináns az öntet némi túlzással azt mondhatnám, hogy akár füvet is szedhetünk hozzá a kertben.
  • Szezonon kívül pedig mélyhűtött spenóttal is érdemes kipróbálni.

4 spenót

Bébispenót saláta spárgával és medvehagymás pestoval

Kiskoromban a spenót (és a sóska) nem egy növényt jelentett, hanem magát a főzeléket. Persze utáltam, és nem érdekelt, hogy sok vas van benne, ami nekem nagyon kéne, az se, hogy egészséges, és még az se, hogy más gyerek megeszi. A mai napig nem szeretem. Aztán egy indiai fogás (palak paneer) kapcsán rájöttem, hogy a spenótból lehet számomra is finom ételt készíteni. Így megbarátkoztunk. Sok esetben veszünk bébispenótot, hisz az egy kicsit zsengébb, lágyabb ízű, így nyersen salátának vagy annak részeként is finom. (Érdemes keverni egy kevésbé intenzív ízű salátával pl. madársalátával).   Ez recept most úgy esett, hogy összekevertem minden maradékot a mi a hűtőben volt, így mennyiségre is, tartalomra is egy nagyon jó kis fogyókúrás vacsora lett volna, ha a maradékok között nincs a hűtőben az a jó kis masszív sütemény…

Bébispenót saláta spárgával és medvehagyma pestóval

Continue reading