Céklás szilvasaláta

Több mint egy éve voltam Grúziában, így több mint egy éve tervezek egy informatívabb bejegyzést az útról. Leginkább annak a gasztro részéről.

blog_IMG_3248

A grúz konyha abszolút kompatibilis a magyar ízlésvilággal, pláne egy indiai vagy egy délkelet-ázsiai konyhához képest.  Hasonló jellegű ételeik vannak, mint nekünk, viszont sokkal bátrabban, szerteágazóbban használják az alapanyagokat, és szerintem az ételeik is ízgazdagabbak. Grúzia annak ellenére, hogy földrajzilag elég konkrétan Ázsiában található, több EU zászló lobog az intézmények bejáratainál, mint itthon. De a nagy akarat ellenére nem része az Európai Uniónak, és a külkereskedelme se példa értékű. Így a piacokon szinte semmi exportáru nincs, csak helyi termékek. Ez persze környezetvédelem szempontjából viszont hatványozottan példaértékű. Mikor mi jártunk arra, már szezonja volt a szilvának, aminek szerintem minden természetes variánsa megtalálható a piacokon. A nálunk megszokott sötéttől, a piroson és sárgán keresztül a zöldig, a közepestől a legkisebbig. Sok esetben szerintem a nálunk igen ritka fosóka szilvát használják. Nagy méretű gyümölcs egyébként a gránátalmán kívül nem nagyon volt jellemző.

Egyik meglepő, és emblematikus szilva receptjük a TKEMALI, azaz a szilvaszósz amit húsokhoz, zöldségekhez használnak mártásként. Bár nem biztos, hogy minden szilvaszósz tkemali, de mi legalább három félét kóstoltunk. Volt a tejszínes krémes, édeskésebb verzió egy vegetáriánus padlizsán ételhez, volt a szerintem klasszikus barnás szósz édes és savanykás jegyekkel, és volt az a verzió amit szerintem az éretlen szilvából készítenek, és nagyon kellemesen savanykás. A szilvát nem csak szószként használják, hanem pácként, és főételeket is megbolondítnak vele. Az alábbi recept is egyfajta grúz saláta, ahol a saláta alapanyagai nem nyersen, hanem sülve kerülnek az ételbe, és az egyik főszereplője a szilva.

Blog_2

Bármit is írtam pár sorral korábban, e recept tekintetében azért mégse tenném a nyakam arra, hogy pont ez a saláta kifejezetten kompatibilis lenne hazai ízlésvilággal, de szerintem elképesztően finom. Nincs benne sok klasszikus fűszer, mégis robbannak benne az ízek. Valahol egy könnyed saláta, ugyanakkor mégis egy melengető, édeskés robusztus őszi étel. Annak ellenére, hogy nincs benne masszív adag tárkony (mint a grúz ételek jelentős részében), számomra tipikusan szemlélteti a grúz konyha jellegét. Az azt, hogy nincs túlkombinálva, finom, és bátran használják az alapanyagokat. Még van szilva legyetek Ti is bátrak, és próbáljátok ki ezt a salátát.

Blog_3

Hozzávalók a salátához:

  • 3-4 db nagyobb cékla (kb. 500-600g)
  • 6-7 db szilva vagy ringló vagy a kettő vegyesen (kb. 350g)
  • 1 nagy fejes saláta, radicchio (kb.180g)

Továbbá finom hozzá még:

  • 1-2 endívia
  • 150g friss kecske vagy feta jellegű sajt
  • egy kisebb csokor korianderzöld, petrezselyem

Hozzávalók az öntethez:

  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 1 evőkanál sherry ecet vagy vörösbor ecet
  • 2 teáskanál méz
  • fél kiskanál chili pehely
  • 3 gerezd zúzott fokhagyma

  1. lépés

A céklát felszeleteljük kb. másfél centis kockákra, a szilvát negyedekre és a salátát pedig 8-10 centis darabokra bontjuk. (Én egyébként a saláta kb. ¾ részét sütöttem meg, a maradékot nyersen kevertem az ételbe.)

  1. lépés

Összekeverjük az olívaolajat és sherry ecettel, felmelegítjük a sütőt 190-200 fokra.

  • A céklát egy tűzálló tálba tesszük és hozzáadjuk az ecetes olaj harmadát, majd kb. 30 percig sütjük.
  • 30 perc után a céklához keverjük a szilvát, szükség esetén még adunk hozzá egy kis olajat, majd további 20 percig sütjük.
  • A maradék olajhoz hozzáadjuk a mézet, fokhagymát és a chilit ha használunk. A tálba tesszük a salátát, és a maradék fűszeres olajat, összekeverjük és további 10 percig sütjük.
  1. lépés

Tálaláshoz: Ha nem használtuk fel az egész salátát, akkor keverjük hozzá a maradékot. Illetve ha teszünk hozzá sajtot, akkor azt is. Szükség esetén meglocsolhatjuk egy kis olívaolajjal, illetve ha használunk itt adjuk hozzá a fűszernövényeket.

blog_IMG_3227Blog_1blog_IMG_3260k_IMG_7592k_IMG_7364k_IMG_7622k_IMG_7330k_IMG_7678k_IMG_7739k_IMG_7349k_IMG_7296k_IMG_7247k_IMG_7214blog_IMG_3247

 

Advertisements

Zhoug és joghurtos tahini szósz

A zhoug az új pesto

Kolléganőm a minap mesélte, hogy a lánya vegán lett, amivel alapvetően nincs gondja, mindössze annyi, hogy az ételeknek nincs ízük. Ebből következően meg még annyi, hogy minden fogás sokkal drágább lett, mert egy rakás fűszert kell hozzá venni. A mostani recepthez is kell egy kis rakás fűszer, ezzel viszont kapunk egy íz bombát, ami nem utolsó sorban egészséges, és a vegán ételeken, salátákon túl, húsokat és halakat is fel tud dobni.

Blog 1 zhoug

Continue reading

Halloumi sajt karamellizált almával

Egy csoportban Bake-Ann megosztott egy beszámolót arról, hogy milyen tapasztalatai voltak egy cukormentes könyvvel kapcsolatban. A gondolatvilág hasonló volt az enyémhez. Lényegében annyi, hogy nem célja száműzni a cukrot az életéből, ugyanakkor mégiscsak jó, ha van a tarsolyban néhány mentes recept. Végignézve a listát, hogy miket készített el, megakadt a szemem a karamellizált alma címen, és lévén cukormentes könyvről van szó, itt azért kérdeznem kellett. Annyi volt a trükk, hogy az alma a saját cukortartalmától karamellizálódik. Én ugyan nem kerestem tudatosan alacsony cukortartalmú almát, sőt fel se merült ennek létezése, de az a helyzet, hogy valószínű mégis találtam, mert magától az atyaúristennek se akart karamellizálódni, ellenben ha nem avatkozom közbe, akkor a szenesedés felé indult volna meg a folyamat.

blogsajt_img_7985

Continue reading

Paradicsom Salsa

A salsa eredeti jelentése (spanyolról fordítva) mindössze mártás, szósz. Ami igen, lehetne csokoládé szósz is. És egyben jelent egy klasszikus mexikói ételt is. Ezt jellemzően nem magában fogyasszák könnyed salátaként, hanem köretként húsok mellé, illetve mártogatósként is használják, pl. tortilla chipshez, zöldségekhez. És az egyik fő alkotóeleme a Mexikó egyik híres utcai ételének, a Carnitasnak is, melynek a másik fele a következő bejegyzésben lesz.

blog_img_8897

Continue reading

Epersaláta bazsalikommal és avokádóval

Hétvégén hatott rám a front, így a futás esélytelen volt. De mivel legalább egy sportprogram be volt ütemezve, a telefonba az volt a mondás a barátnőmnek , hogy ha jobban leszek, lehet, hogy kimegyek a ligetbe a karsúlyzómmal egy gyors gyaloglásra. Ilyen gyönyörű időben ez megfizethetetlen. Ő ekkor felsóhajtott a telefonban, hogy de jó, hogy Te ilyen szorgalmasan csinálod a fogyókúrát, rám is át kéne ragasztanod ezt a lelkesedést. Erre hirtelen valamiért annyit mondtam, hogy nehéz dolog ez. Azonnal jött a kérdés, hogy miért? Nem jók az ételek, nehéz betartani, éhezel, sokat kell sportolni? Valójában egyáltalán nem erre gondoltam. Hanem arra, hogy manapság mikor minden reklám azonnal ható csodaszereket kínál, az extrém gyors fogyás ígéretével, ezzel párhuzamosan a való életben azt látom, hogy az eredmény, amit eddig elértem szép fokozatos, de egyáltalán nem asszocialnék a fénysebességre. Ha egészségesen és tartósan szeretnénk fogyni, közben még az életünket is élveznénk, nincs két nadrág méret mínusz egy hónap alatt. Mikor a nehéz szót kimondtam, mindössze arra gondoltam, ha ma belekezdünk, nem e nyár közepére lesz manöken alakunk. (Már ha pont azt akarunk…) A többi része nem olyan nehéz. Sport tekintetében megtalálom azokat a mozgási formákat, amiket szívesen csinálok, ételek közül pláne most tavasszal – nyár derekán nem olyan nehéz könnyed fogásokat, laktató turmixokat készíteni, „csak” oda kell figyelni, hogy ebből alkalmanként mennyi csúszik. Szóval ezt a receptet és írást, most elsősorban drága Baratnőmnek ajánlom és Mindenkinek akinek egy kis bíztatásra van szüksége.

Blog1 IMG_6632

Continue reading

Sajtos padlizsános krém

Nem hummus, csak hummusnak látszó étel :)

Van az úgy mikor az ember meglepné magát valamivel, vágyik valami kis újdonságra. A nőknél – gyanítom valami genetikai ok folytán – ez lényegesen sűrűbben esik meg, mint a férfiaknál. Ha pont otthon áll fenn ez a helyzet, és ezzel kb. egyidőben a kütyü kirakja a képernyőre (tudom, ezt a funkciót le lehet kapcsolni…), hogy egy magazinnak megjelent egy új száma, amit abban az állapotomban épp érdekesnek tartok, akkor tényleg egy gombnyomás, egy jelszó, és nem egész 3 perc választ el az áhított kis újdonságtól. Nyilván azzal áltatom magam, hogy anyagilag és helytakarékosság szempontjából két-három havonta egy ilyen akció optimálisabb választás mintha táskákkal és cipőkkel próbálnám csillapítani ezt a vágyat. Aztán néha megesik, hogy a nagy lelkesedésben végignézek egy pár perce letöltött magazint, beleolvasok, gyönyörködöm benne, de valójában alig találok olyan ételt vagy ötletet, amire azt mondom, hogy húúú ezt meg fogom csinálni. Persze megcsinálnám a yuzu parfét, és a mangós sajttortát maracuja mártással, de ezek beszerzése itthon nem mindig olyan egyszerű, pláne nem olcsó. És bármennyire is újra éled manapság a D.I.Y., a tornacipőm első harmadát az orrától a sarka felé, fix, hogy nem mártanám sárga festékbe azért, mert biztos, hogy más se teszi meg. Szóval a szuper egyedi Converse is ugrik. És bár nem költöttem rá tízezreket, de ilyenkor egy kicsit fáj a szívem, hogy ez most tényleg felesleges kiadás volt, és a valóságban mégse olyan hasznos, mint amilyennek az ízelítő alapján bizonyult. Valami hasonló félelem elfogott ennél a magazinnál is, miután megerősítettem a jelszavam. De ezúttal hamar elmúlt.

blog_padli 3 mont

Greg Malouf receptjei az első pár oldalon jöttek fel, így hamar megnyugodhattam, hogy már megérte. Róla írtam már régebben, most egy bővített mondatban összefoglalva annyit, hogy a közel-keleti konyha a szakterülete, amit vele együtt nagyon kedvelek.  Szerepel is néhány olyan étel, melyet az ő útmutatásaiból kiindulva készítettem el. Így jött velem szembe ez a hummusnak látszó étel, ami valójában padlizsánkrém. Ez nem egy arabos változat, sőt szerintem még fúziósként is csak jó indulattal jellemezhetnénk. Viszont jobban beleszerettem, mint gondoltam, így elég sokszor készült el. Ugyan mindig finom volt, mindig hasonló volt, de valójában sose sikerült kétszer egyforma ízűre hangolni. Ennek oka, hogy mindig más sajttal próbáltam, volt, hogy elfelejtettem citromot csepegtetni a krémbe, vagy nagyobb adagra volt szükség és nem csak a mennyiségen, hanem az arányokon is változtattam egy kicsit, és van egy olyan érzésem, hogy egyszer még az olíva olaj is kimaradt.  De volt, hogy bővítettem, azaz kiegészítettem egy kis fűszerkeverékkel, akár zaatar-ral, ras el hanout-tal, vagy épp dukkah-val. Szóval nem egy kényes darab. Egy dolog minden verzióban közös volt. Míg volt belőle, addig úgy nyitogattam a hűtő ajtaját egy kis kanálnyi nasira a krémből mintha legalább egy adag csoki mousse-ról lenne szó.

Nagyon jó kis mezze étel, működik mártogatósként pita mellé, tálalhatjuk zöldségekhez, kenhetjük kenyérre szendvicsekhez vagy egy egyszerű ételt is megbolondíthatunk vele.

blog_padli 2_IMG_3294

blog_padli 4_5483

Continue reading