Mézes joghurtos fagyi olívával

II in I – fagyi és tortakrém egyben

Szóval ott van benne az az olíva olaj, ami talán félelmetesen hangzik. De ha onnan nézzük, hogy az olaszoknál állítólag előfordul, hogy masszívan locsolják vele a vanília fagyit, akkor már inkább egy visszafogott receptről van szó. Tény, hogy egy finom, tavaszias, és tényleg jó minőségű olívaolajat használtam, ami nagyon érdekes ízvilágot hozott össze a mézzel. Mindezt a nélkül, hogy kóstoláskor megmondanánk, hogy ebben bizony olaj van. Egyúttal ez egy multifunkcionális alapanyag. Nyáron mélyhűtőbe rakva, kiváló fagyinak, leginkább idénygyümölcsökkel (barackkal imádtam) egyéb hűvösebb időszakokban pedig egy egyszerű krémnek lehet készíteni, ami lehet pohárdesszertek alapja, tortákra, süteményekre használhatjuk egyszerű krémként.

Édesburgonya szuflé tavaszi salátával

A mostani időjárás egy ételben – egy kis tél egy kis tavasz

Szeretem az átmeneti évszakokat. Még akkor is, ha az egyiket éppen a sokszor szürke, hideg (mostanában kevésbé hideg) tél követi. Szeretem az ősz színeit, kinn a természetben, itt a külvárosban, mikor az utcákat ellepik a lehullott falevelek, pláne eső után mikor még harsányabbak a színeik. Szeretem a piacot, mikor még akad egy kis paradicsom, még jó áron van a cukkini, a padlizsán, mindenhol ott a mély lila cékla, és megjelenik a sütőtök. És szeretem az ősz színeit az üzletek kirakataiban. Mindig elbűvöltek azok a ruhák, amikben kombinálják a finom meleg narancsszíneket, pirosakat, zöldeket, barnákat és lilákat. Sokkal visszafogottabbak, elegánsabbak, mint a harsogó nyári színek. Aztán telnek-múlnak a hónapok, jön a farsangi szezon, mikor lassan kezdem úgy érezni magam, mintha folyamatosan varjú jelmezt öltenék. Minden, ami rajtam van, barna, fekete, vagy egyéb rettentően sötét árnyalat, és a pár éve vett szívem egyik csücske sötétzöld pulcsim, amire hónapokig azt mondtam, hogy milyen jó, hogy nem sápít, és kiemeli a szemem színét, egyszercsak hordhatatlanná válik. Mondván, eret vágok, ha ilyen színben kell bárhol megjelennem. Ez az időszakom azért bőven farsang után, nagyságrendileg április közepe magasságában jön el, de ekkor már nemhogy nem szívesen veszem fel a sötétzöldet, de semmi nem tud elég rózsaszín, elég mintás és elég virágos lenni, ahhoz, hogy megfeleljen. Szóval a polcon is igyekszik előtérbe kerülni a romantika.

Nem piskóta – Spanyol mandulás vagy diós süti

Jó pár éve már, mikor a kedvenc ruhaüzletem csinált egy törzsvásárlói estet. A koncepció az volt, hogy francia kávéházi hangulatot szeretnének teremteni, voltak kis szendvicsek, italok, és desszertnek piskóta. Mivel napközis nem voltam, ezért a piskótáról, ahogyan a muffinról sok esetben egy fojtogató száraz tészta jut eszembe. Akkor se történt máshogy, de be kellett látni, hogy azok a hatalmas kockák mégis olyan hívogatóan néznek az emberre. És ha már ott vagyunk és megcsinálták nekünk miért is ne, elemeltem egyet. Egy egyszerű piskóta, benne meggybefőtt darabok, tetején porcukorral, és mégis annyira finom volt, és olyan desszertélmény, amire közel se számítottam. Olyan jól még nem esett piskóta mint akkor, de egyéb süti is ritkán. Azóta a piskóta visszajött a szívembe, de most mégse az lesz. Felbuzdulva ezen a pozitív piskótaélményen ez volt az a süti, amit kb. piskóta gyanánt sütöttem. Hihetetlenül egyszerű tészta, mégis döbbenetesen finom volt. Persze első alkalommal nem bíztam ebben, és felturbóztam egy kis mandulaaromával, amitől néhol műanyag íze lett, néhol kellemesen marcipános, de be kellett látni, hogy legjobb akkor lett volna, ha aroma nélkül sült volna.

Ha egy süti olajjal készül, (mint ez is) akkor a receptek javasolják, hogy kerüljük az olivaolajat és egy semleges ízű, növényi olajat válasszunk. Ez a recept pedig pont azt lovagolja meg, hogy az olivaolaj mennyire módosítja a sütemény ízét. Valójában nem drasztikusan, de ad neki egy olyan aromát, amitől a sütinek különlegesebb, egy kicsit frissebb, rétekre emlékeztető íze lesz.
Az olivaolaj bizonyos nézőpontból olyan mint pl. a csoki vagy a bor. Rengeteg típusa és ízvilága van, amivel teljesen más hatásokat lehet elérni. Bőven túlmutat az extra szűz vagy főző olaj kategórián. Van semlegesebb ízű, van olyan, aminek a gyümölcsös jegyei jönnek elő, találunk csonthéjasokra emlékeztetőt és kedvenceim az erősebbek, amik kesernyésebbek, de az ízük mégis a fű és a rétek hangulatát viszi az ételekbe és teljesen más szintre emelik a fogásokat. Hiába a finom ecetek, ha ilyet használok a salátámba, akkor nincs helye mellette semminek csak egy kis sónak és borsnak. De vissza a sütire. A sütikhez azok az olajok a legjobbak, amik nem túl erősek, nem a legkarakteresebbek, hanem a skála közepén helyezkednek el, és gyümölcsös, virágos jegyekkel jellemzik. Mi ehhez egy spanyol-görög koprodukciót a Koroneikit használtunk. (Spanyol olaj, görög fa.)

Ilyen olajokat sajnos nem lehet kapni a szupermarketekben, hanem kisebb delikáteszekben érdemes keresni, vagy lehet netről is rendelni. Ha még így se kerül a háztartásba, akkor egy átlagosabb mindenhol kapható olivaolajjal is el lehet készíteni, sőt talán első alkalommal én is étolajjal csináltam. Ez esetben a süti ízéből elvész valami, de ennek ellenére is finom lesz. Az eredeti recept mandulát használ, és azt írják a szerzők, hogy vad rozmaringból, kakukkfűből és domboldalon szedett rózsabimbókból főzött mártással ették. Hogy ezt, hogyan készítették arról nincs szó, így csináltam ahogy gondoltam. Bővebben lásd a megjegyzésnél. Én bátorkodtam kipróbálni mandula helyett dióval is. Hát ezt se bántuk meg.

Nehézségi fok: Egyszerű
Elkészítési idő: Kb. 20 perc előkészítés és 20 perc sütés
Mennyiség: Egy 23-26 centis tortaforma vagy ennek megfelelő szögletes tepsi

Hozzávalók a süteményhez:

• 150 ml extra szűz olivaolaj
• 165g világos barna cukor
• 4 tojás
• 200g darált mandula vagy dió*
• 100g liszt átszitálva
• Díszítésnek kb. 10 maréknyi aprított dió vagy mandulapehely

 Hozzávalók az öntethez:

• Kb. 200-250ml víz
• Kb. 30-35g cukor
• Kb. 3 ág friss rozmaring
• 8-10 ágacska kakukkfű
• Esetleg szárított rózsaszirom, vagy egy kiskanál rózsavíz (elhagyható)*

1. lépés
A cukrot, a tojásokat és az olajat robotgéppel verjük levegős, habosra. Ez kb. 10-15 perc.

2. lépés
Ha kész, adjuk hozzá a darált mandulát vagy diót, szitáljuk hozzá a lisztet, és óvatosan keverjük össze a hozzávalókat.

3. lépés
Tegyük egy kivajazott (olajozott) formába vagy sütőpapírra és 180 fokon kb. 20 percig süssük. Tűpróbával ellenőrizzük.

4. lépés
Az öntethez főzzük össze a hozzávalókat. Rózsának a törököknél kapható szárított rózsaszirmokat (gyakorlatilag teát) használtam, de jó helyette rózsavíz is. Ez utóbbiakat a vége felé teszem be. Ha kész leszűröm, a fűszernövényeket nem, csak a levet használjuk fel.

Megjegyzések:

• Ahogy írtam az eredeti sütemény mandulás, de nagyon kíváncsi voltam a diós változatra. Hihetetlen finom lett. Most elfeleztem a tésztát, és két kis piteformában egy fél adag diósat és mandulásat csináltam.
• Az öntet elhagyható. A tésztát nem pontosan feleztem el, így a mandulás szárazabb lett, ott nagyon jól jött az öntet. A diós viszont szaftos maradt, így öntet nélkül is nagyon finom volt.
• Ha esetleg szárazabbra sikerül a tészta akkor nem csak ezzel az öntettel, hanem esetleg teával is feljavíthajuk.
• A süti nem gejl, nem túl édes, ha valaki soványabbra szeretné legfeljebb 150g cukorig menjen le. (Szerintem.)
• Ha megcsináljuk az öntetet és nem fogy el, akkor pl. fekete teába, ízesítőként felhasználhatjuk.
• A recept Sam és Sam Clark, Casa Moro c. könyvéből.

Körtés rukkola saláta

Az előző bejegyzésben írtam arról, hogy az egészséges, jó minőségű ételek beszerzése szerintem, jobban terheli az ember pénztárcáját, mint ha műkajákat vennénk. Ennek ellenére mégis egy olcsó, de tápanyagokban és vitaminokban dús köretet tettem fel. Most a másik véglet jön. Az egészség marad, de az ár ugrik. Ha valaki nem csinál egy szigorú diétát, amibe még a sajt se fér bele, akkor ez a kombináció egy könnyű, és igazán különleges étel, meglepően kevés hozzávalóval. Viszont az a kevés hozzávaló sajnos nagyon drága.
Finom, olasz vagy spanyol olivaolajból az igazi, aminek van íze is, és a fantasztikus olasz kemény sajtok dobják fel a körét. Ezt a salátát valójában nem étel mellé vagy köretnek képzelem el, hanem magában. Ahogy mi ettük este egy salátavacsinak, vagy ebédre egy tartalmasabb leves után.

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítési idő: 10 perc előkészítés, 40 perc pihentetés
Mennyiség: 3-4 személyre

Hozzávalók:

• 4db nagyobb körte
• 100g parmezán vagy grana padano sajt
• 100g érett pecorino vagy egyéb juhsajt*
• Kb. 4 evőkanál olivaolaj
• 2 evőkanál citromlé (ciromból)
• 100-120g rukkola
• Ízlés szerint só, bors

1. lépés
Egy tálba keverjük össze az olivaolajat a citrommal, sóval és borssal. Az öntet egyik felét tegyük egy nagyobb tálba.

2. lépés
Egy zöldséghámozó segítségével szeljünk vékony lapszerű szeleteket a sajtból. Majd hámozzuk meg, és szeleteljük fel a körtét.

3. lépés
A meghámozott, felszeletelt körtét a sajt kb. háromnegyedével tegyük az első lépésben bekevert citromos olivaolajba, és hagyjuk állni egy órát, hogy összeérjenek az ízek.

4. lépés
A tálaláshoz a rukkolához adjuk a körtét, tegyük hozzá a félretett sajtot és a maradék ízesített olajat.

Változatok:

Bármennyire is finom és egyszerű ez a saláta, van az a pillanat mikor azt mondom nem. Vagy nem így. Pl. egy munkanap után fáradtan és éhesen eszem ágában nem volt körtét hámozni és azt egy órán át citromos olajban áztatni a szépen szeletelt sajttal.  Aztán volt, hogy kedvet kaptam egy régi dologhoz. Így lett néhány új verzió melyek egy kicsit gyorsabbak és szintén nagyon finomak. Nem mulaszthatom el megemlíteni, hogy nagyon finom olivaolajat használtam öntetnek ami magában is bőven elég íz hatást ad.

•  Egy személyre, felszeletelek vagy eltépkedek egy mozarella sajtot és egy körtét. Hozzáadok kb. 25-30g rukkolát, meglocsolom kb. 4 evőkanál olivaolajjal, és kb. 4-5 evőkanál parmezánt vagy grana padano sajtot reszelek rá. Kevés sóval és frissen őrölt borssal ízesítem.

• Szintén kb. 25-30g rukkolához kb. 4 evőkanál olivaolajat adok. Egy körtét és kb. 50g gorgonzola sajtot felszeletelek és 180 fokra a sütőbe teszek. Én szeretem ha a körte egy kicsit kemény marad, így kb. 10 percet hagyom a sütőbe. Ha készen van, hozzáadom a rukkolához és sóval, borssal ízesítem.

Megjegyzések:

• Parmezánt vagy grana padano sajtot már sok helyen lehet kapni. Pecorinot kevésbé. Ha csak parmezánnal (vagy grana padanoval) csináljuk, úgy is finom, én is csináltam így. Ez esetben jó, ha pl. 150g-ot teszünk a salátához. Vagy próbálhatjuk, pl. kéksajttal. Az is nagyon finom a körtéhez.
• Az eredeti recept több (120g) rukkolát ír, de nálunk egy csomag többnyire 100g, és így is elég. Illetve nekem kevés volt az olivaolaj, így emeltem egy kicsit az adagon.
• A citrom ízét lehet érezni, de ha már összekeverjük kevésbé dominál.
• Ha csökkenteni akarjuk az elkészítési időt akkor, simán összekeverjük a hozzávalókat,, de ekkor ha finom olivaolajunk van, érdemes kipróbálni citrom nélkül, vagy kevesebb citrommal.
• Anna Del Conte receptje alapján.

Epres rukkola saláta

Nagyon szeretem a Caprese salátát, szívesen is eszem, de önmagában vacsorának nem mindig elég. Így többnyire rukkolával esetleg madársalátával egészítem ki. Persze egy salátavacsora lehetne ennél fantáziadúsabb, fűszeresebb is, de ebből a kevés és finom hozzávalóból mégis egy tökéletes egytálételt lehet összerakni. Ezen kívül rengeteg módon lehet variálni, ami már valójában messze jár az ötletet adó Capresetől. Tavaly próbáltam ki az epret és rukkolát együtt, és rá kellett jönnöm, hogy hihetetlen jól működik. De ez igaz akár a barackra vagy málnára. A mozzarella semleges íze pedig bármihez passzol.