Téli zöldségtál

Mert kellenek a tervek – Fogyókúra napló 3

Pár éve egy munkahelyen dolgozom egy barátnőmmel és pár hónapja már egy épületben is. Így az újév első ebédjét együtt töltöttük, ünnepélyes keretek között az irodaház kantinjában tejszínes spenótos galuska, sárgaborsó főzelék és egy-egy pohár csapvíz társaságában. A Barátnő úgy gondolta a beszélgetés témájával fokozza az újévi hangulatot, és nekem szegezte a következő kérdést:

blog_IMG_8164 Continue reading

Advertisements

Kora őszi curry

Állok a piacon a tökös bácsinál (aki leginkább különböző tökféléket árul, úgy mint cukkinit, átlag tököt, patiszont, sütőtököt, dísztököt..) és épp azt meséli, hogy a patiszont tegnap este szedte le. Ekkor a néni mellettem mondja, hogy vesz néhányat, mert nagyon kedveli, és ebédre kirántja. Én is kirántom, kérdi. Nem. Nem azért mert úgy gondolom manapság ciki bármit is kirántani, tulajdonképpen Nigella még a Mars csokit is kirántotta. Egyszerűen csak azért mert úgy érzem, hogy a prézli teljesen elveszi a zöldség ízét, ami olyan szempontból persze irreleváns, hogy gyakorlatilag egy, max. két darabban le is csúszik róla, és ezt követően külön életet él a tányéron. A néni azt mondta, hogy ebbe még sose gondolt bele, de való igaz, és akkor most ő is megpróbálja a kevés olajon a sütést. Persze a curry se kifejezetten az az étel, ami elsősorban a tök természetes ízére épül.

blog_tok-3_img_9131

Continue reading

Rizses zöldség

Expectations Vs Reality –  Elvárások versus a valóság

Megjelent a Bored Pandán egy elsőre jópofa cikk arról, hogy mit vár az ember egy utazási célponttól, és mit kap valójában. Persze a képek a két szélsőséget mutatják be, a tökéletes képeslap fotókat, aztán az elviselhetetlen tömeget és szemetet. A Bored Panda-t én is kedvelem, és sokszor találkozom azzal is, hogy mainstream vagy kevésbé mainstream média vesz át tőlük cikkeket. Ezen felül pedig rengeteg megosztásuk van, így rohamtempóban terjed, hogy a Kínai Nagyfalon valójában csak tömeg van, a Maldív szigetek egy szeméttároló, a  riói elviselhetetlen tengerpartról ahol csak pusztán hatalmas tömeg van, még véletlen se épp koncertsorozat… és a többi. Persze valóban probléma, hogy a nagyüzemivé váltak az Everest túrák, amik ebben a formában pláne veszélyesek, és én is verekedtem át magam némi szemétkupacon vagy kisdisznókon ahhoz, hogy lejussak a tengerpartra. Sőt nyolc év távlatában mikor visszamentem „ugyanarra” a helyre, átéltem az „emlékeim alapján egy kicsit másra számítottam” érzést is. Szóval nyilván nem hazugság az egész, de látván néhányat ezek közül, vagy akár hasonló célpontokat, azért többnyire nem is ilyen durva a helyzet. Persze főszezonban egy turistacsoporthoz csatlakozva simán ki lehet fogni a képen bemutatott a horrort, de saját szervezésű úttal (ahogy mi szoktuk) nemcsak sokkal olcsóbban meg lehet úszni egy utazást, hanem el lehet kerülni, de legalább optimalizálni lehet ezeket a helyzeteket. És persze van az az álláspont, hogy túl turistás valami, ezért elkerüljük. Mondván nem életszerű arra számítanunk, hogy a Taj Mahalnál mindössze néhányadmagunkkal leszünk. Hát valóban nem életszerű. De nem is véletlen van ott ennyi ember, és ahol nincsenek sokan, ott sok esetben nincs is izgalmas látnivaló. Az imént említettek nagyon különleges pontjai a világnak, és bár járhat némi kényelmetlenséggel, ha sokadmagunkkal vagyunk, de nem érdemes pusztán egy ilyen cikk miatt legyinteni ezekre a helyekre, pláne kihagyni. Ha tehetjük, inkább menjünk el, nézzük meg, éljük át, tényleg nagy élmény és hatalmas nyomot tud hagyni egy utazás ezen célpontok egyikén. De röviden a lényeg, hogy amit egy kiránduló szemével lehet látni, azaz az igazság, valahol a két kép között van félúton. Lenn, ahogy az én kamerám látta.

blog_IMG_5206

IMG_1275 Continue reading

Padlizsános lencsesaláta

Üdv 2015! Szerencsésen, egészségesen és finoman!
B.U.É.K.

Padlizsános lencsesali

Tavaly elmélkedtem az újévi babonárkól egy lencsés malackás recept mellett. Ebben az évben talán elég lett volna ismét csak azt feltennem, hisz beváltotta a hozzá fűzött reményeimet. Akkoriban volt egy nagyobb lélegzetvételű eladási tranzakció az életemben, ami hosszú ideig elég döcögősen ment. Leginkább mert nem kezeltem hatékonyan, és hosszú idő után csak tavaly nyáron szedtem össze magam. Télen – azaz pont egy éve – úgy nézett ki, hogy van esély arra, hogy sikerüljön, így ezt a kis esélyt megtámogatván hívtam segítségül újévkor a szerencsehozó malackát, és a pénzt hozó lencsét. Később még rásegítettem egy kiadós levessel, és… hát mondjuk ennek eredményeképp… ;) márciusban sikeresen zártuk az akciót. Hogy ez után a sikerszéria után idén miért csinálok mást? Mert most épp nem tudok arról, hogy van mit eladnom. Viszont a következő év egy fontos projektje egy tudatosabb étkezés és alakformálás lesz. És ez egy olyan recept, ami ebbe a rendszerbe teljességgel beleillik, így újévkor nálam ezt szimbolizálja. Hisz finom, tele tápanyaggal, és vitaminnal, szóval abszolút, egy szuperegészséges étrendbe illeszthető fogás. A kezdéssel persze nem kell megvárni január első napját, vagy idén az ötödikét mikor úgy istenigazából elkezdődik az év. Akciós tornabérlet már megvan, ki is próbáltam, a receptek és az ötletek gyűlnek, a fogások szépen lassan készülnek és elfogynak. Bejgli már nincsen, a kuglófból még van mit enni, sőt valószínű szilveszterkor is lesz valami sütemény, sós tészta, amit idővel egy kicsit mellőzni kell, de a készülés, bemelegítés már beindult.

Padlizsános lencsesali

Continue reading

Zöldfűszeres párolt cukkini

Nagyon kedvelem a közel keleti konyhát, így akad is itthon a szakirodalomból.  Az egyik nagy kedvenc a mezze, amiről egyszer biztosan sokat fogok írni. Ez nem egy étel, hanem talán úgy fogalmazhatnék, hogy egyfajta étkezési mód. Mondják előételnek is, bár mi ezt a szót leginkább egy adott ételre használjuk, amit a főétel előtt eszünk, ha eszünk. A mezze viszont sok falatka összességét jelenti. Egy mezze étkezés alkalmával legalább öt-hat féle étel is az asztalra kerülhet, melynek a teljesség igénye nélkül része lehet például olívabogyó válogatás, articsókafalatok, kis húsgolyók, zöldségek, helyi sajtok natúron, vagy pácolva, saláták, padlizsán, joghurt, hummus, és egyéb krémek amikbe pita kenyereket mártogatunk.

zöldfűszeres cukkini

És persze nem csak olyan ételek képzik a mezzet amiket boltból összeválogatunk, hanem olyanok is, amelyekhez szükséges némi előkészítés is. A mostani cukkinis recept olyan étel, ami abszolút része lehet egy mezze válogatásnak. Hibátlan és könnyed frissítő nyáron, pláne, hogy a mostani hónapokban a cukkini nagyon olcsó. Mi ettük magában, vagy köretként, leginkább fűszeres húspogácsához, de pitára, barna kenyérre vagy pirítósra kenve is megfelelő vacsora egy kis zöldséggel. Egy párolt vagy natúrabb módon elkészített húsra vagy halra halmozva pedig nagyon jó ízesítő, kiegészítő lehet. Ez az étel hidegen is jó, de szerintem legfinomabb melegen vagy langyosan.

zöldfűszeres cukini

Continue reading

Zöldfűszeres sült cukkíni

Nagyon szeretem a sütőtököt, mint őszi vagy téli zöldséget. Ugyanakkor a sütőtökös ételek kapcsán néha kissé eltévedten érzem magam, hogy valójában most mit is eszek. Desszertet? Vagy mégis egy átlag főételt? Ezen kívül van még a tök, amit mondhatni úgy ismerek, hogy tökfőzelék tök. Gyakorlatilag szinte minidig ez készül belőle, mindig azt mondják a piacon, hogy milyen jó tökfőzeléket lehet ebből csinálni, és már adják mellé a kaprot, az egyetlen fűszernövényt, amit nem igazán kedvelek. Ahogy a tökfőzeléket se. A kettőt együtt se. Néha elgondolkodom, hogy mégiscsak kéne venni, de olyan hatalmasra nőnek, hogy eszem ágában sincs hazacipelni. Szóval ez kimarad az életemből, legalábbis a konyhámból. A bébitöknek viszont képtelen vagyok ellenállni. Szerintem elképesztően aranyosak, ideig-óráig gyönyörködöm bennük aztán könyörtelenül köret lesz belőlük.

zöldfűszeres cukkíni

Continue reading

Cukkinis réparopogós, fokhagymás mártással és gyömbéres Oolong teával

Akkor megint vendégposzt, szerző én Maci (A Nyúl). Húsvét előtt SOS fel kellett tenni az értekezésemet arról, hogy ne vegyen élő nyuszit, aki két héten belül megunja, és arról, hogyan látom én az egészséges étkezést. Voltak csodás képek rólam, de a recept az ajánlásommal időhiány miatt lemaradt. Most jön.

Blog2

Azt tudnám mondani, hogy imádom mikor ezt csinálja a gazdi, és szerintem minden családban ahol nyuszi van, ezt hetente többször is kötelezővé kéne tenni. A Nyúl nélküli családokban elég csak havonta. A mi családunkban ugyanis a következőképpen zajlik a process. Mama elindul a kicsi konyhába, amiről a legfontosabb információm (gyakorlatilag több nem is kell), hogy ott tartják a kajákat. Így ha valaki megmozdul a nappaliban, felkapom a fejem, és figyelek. Ha a kisszobába vagy a fürdőbe megy, akkor nyugodtan pihenhetek tovább, de ha látom, hogy az illető a konyha felé veszi az irányt, azonnal felpattanok és megindulok, hogy még előtte beérjek, és figyelek, nehogy lemaradjak valamiről. Ez azért is fontos, hogy a rohanás után tüntetőleg tudjak ülni közvetlen a kajás tálam mellett. Ez a recept azért jó, mert úgy kezdődik, hogy rengeteg répát kell elővenni a hűtőből. Megyek oda én is, szó szerint bele az ajtóba, és ellenőrzöm, nehogy véletlen valami mást fogjon meg a gazdi, és amint kiveszi, már két lábra állok és folyamatosan nyújtózkodva figyelek. Nyilván nem azért, hogy pillanatok alatt pucolási és vágási technikákat sajátítsak el. Mama megszán, kapok egy kis karika répát. Megeszem. De látom, hogy ő se bírja, ő is lop magának belőle… Ja, ha nem kell minden egyes darab az ételbe, nehogy ennyivel kiszúrja a szemem, ismét két lábra állok, figyelek, és lökdösöm a lábát a kezeimmel, ha esetleg nem venne észre. Észrevesz, elmondja a magáét, de azért még egy kicsit kapok. Lehet, hogy tudja, hogy nem állok meg egy kunyerálásnál, ezért direkt nem ad nagyot elsőre?

Blog1

Meg kell, hogy mondjam alapvető problémáim vannak a tudománnyal. Nem szeretem azt a műfajt, ahol kiderítik, hogy a kedvenc kajám gyakorlatilag hizlal engem, ezért keveset kaphatok. Ha van répa, nem fogok visszamenni füvezni, ezt mama is jól tudja, (bár néha nem érti) de harmadszorra már csak azért se ad többet. Bevetem a következő trükköt, kipacsálom a vizemet, és a falnak csapdosom a porcelán tálamat. Hihetetlen strapabíró egy tál, csoda, hogy még nem tört össze. Az előző és a műanyag nem bírta ennyi ideig. De úgy látszik ez nem elég idegtépő, nem kapok több répát, és ahogy elnézem egy darabig már vizet se, mert magasra kerül az itatóm, és már csak egy cukkini darabbal hajlandó kiszúrni a szemem. Amit nem kértem. Répát kértem. De feladom, 10 perc múlva ezt is megeszem, hisz már mindent miszlikre darált, esélyem sincs több répára. De azért nem megyek vissza a szobába a helyemre, inkább itt maradok vele, hátha lepottyan még valami. Meg velem együtt, hogy ott fekszem a lába alatt, vagy keresztben a konyha közepén mégis jobb főzőcskézni. Nem szeret egyedül lenni, se ember, se állat. Ha sokat mocorog majd hátra ülök.
A meglepetés a sztoriban, hogy csináltak maguknak egy öntetet. Most petrezselyemmel az én szívem csücskével. Ha vesznek petrust mindig dupla adagot vesznek, mert tudják, hogy a kedvenc fűszernövényem, így nem csak a szárát, hanem még sok – javítok, nagyon kevés!!! – levelet is kaptam a sok finomság után. Bár tudom, ha lett volna otthon, ezt az öntetet korianderzölddel csinálták volna, mert nekik az a kedvencük, és jól passzol a répához. Én is szívesen eszem a répához, de nekem így jobb volt. Szóval emberek azért egyék ezt, mert finom, egészséges vegetáriánus fogás, és akik pedig nyuszit tartanak, hetente többször egyék, mert az nyuszók örülnek ha kapnak a nyersanyagaiból.

Üdv,
Maci

blog 6

Nehézségi fok: összeállítás egyszerű, de a sütés egy kis ügyességet igényel
Elkészítési idő: kb. 1 óra
Mennyiség: kb. 4 személyre és kb. 20 kis pogácsa lesz

Hozzávalók a répapogácsához:
• 500g répa (ez a tiszta súly, levelek nélkül)
• 1 közepes cukkini (kb. 230-250g)
• 2-3 szál újhagyma (kb. 80-90g) szebb ha kapunk lilát
• 3-4 duci gerezd fokhagyma
• 1 tojás
• 2 tojásfehérje
• 2-3 csipet chili pehely (vagy ízlés és erősség szerint akár fél-egy kiskanálnyi)*
• 1 evőkanál citrom vagy lime héja (kb. egy – másfél citrom)
• 1-2 kiskanál citromlé
• 100-110g kukoricaliszt vagy rizsliszt*
• Só, és bors

Hozzávalók a mártáshoz:
• 125g natúr joghurt (egy kis doboz)
• 125g tejföl (egy kis doboz)
• 2 duci gerezd fokhagyma
• 1-2 kiskanál citromlé
• 1 kis csokor petrezselyem vagy egy nagy marék korianderzöld
• Só, bors
• 1 evőkanál oivaolaj

Hozzávalók a teához:
• Kb. 75ml víz
• 1 evőkanál szálas oolong vagy egyéb tea*
• 1 hüvelykujjnyi gyömbér megmosva és felkarikázva (egy része akár reszelve)
• 1 citrom leve
• Ízlés szerint cukor (kb. 1 evőkanál) vagy méz

1. lépés
A répát pucoljuk meg és nagy lyukú reszelőn reszeljük le, vagy késes élű robotgépben*, nem túl finomra ledaráljuk a cukkinival együtt.

2. lépés
A darált répát, cukkinit tegyük egy nagy tálba. Adjuk hozzá a kis karikákra vágott újhagymát, az áttört fokhagymát, chilit, tojást, és a tojások fehérhét, citrom héját és levét, 100g lisztet, sót és borsot, és az egészet dolgozzuk össze. Nagyjából álljon össze, ha nem adjunk még hozzá egy kis lisztet.

3. lépés
Kevés olajat forrósítsunk fel egy serpenyőben, és süssük ki a kis pogácsákat. Fontos, hogy nem fognak a pogácsák nyersen összeállni, egy kis halmot kell a serpenyőbe rakni, azt ki kell kissé lapítani, és hagyni, hogy az alja kérgesre süljön. Pár perc után megfordíthatjuk, és a másik felét is megsüthetjük.

4. lépés (mártás)
A mártáshoz keverjük össze a joghurtot a tejföllel, préseljük a keverékbe a fokhagymát, adjuk hozzá a citrom levét, sózzuk, borsozzuk, és aprítsuk a keverékbe a petrezselyem vagy a koriandert nagy részét, és keverjük a mártásba. A maradékkal díszítsük a mártás tetejét, és locsoljuk meg egy kis olivaolajjal.

5. lépés (tea)
Forraljuk fel a vizet, és ebben áztassuk a gyömbért. Ha zöld teánk van, pláne hagyjuk egy kicsit kihűlni (a zöld teát 70-80 fokos vízbe kell áztatni) majd tegyük hozzá a gyömbért. Zöld tea esetében kb. 3-4 perc, fekete tea esetében 5-7 perc áztatási idővel lehet számolni. Ízlés szerint tegyünk bele cukrot vagy mézet.

blog 5

blog3

Megjegyzések:
• Én nem nagyon szeretem a csípős ételeket, és most nagyon erős chili pehely van itthon, így csak két-három csipetet tettem a masszába. Ettől nem lett csípős, de adott egy kis pikáns ízt a pogácsáknak. De chili pehely helyett használhatunk friss chilit is.
• A citromot használjuk óvatosan, ne legyen citrom íze, de egy kis frissességet fog kölcsönözni az ételnek.
• A répákat praktikusabb reszelni, az hosszabb szálakat eredményez, amik sütéskor jobban egymásba tudnak „kapaszkodni”, így egyszerűbb kisütni őket. De nekem ennyi répát nincs türelmem reszelni, így maradt a gép.
• Sajnos tapasztalat, hogy az első három pogácsa valamiért mindig szétesik, erre nincs tudományos magyarázat. Ne adjuk fel, idővel ráérzünk a technikára és jó lesz.
• A pogácsák frissen a legfinomabbak, ha nem esszük meg az egészet, praktikus a nyers masszát a hűtőbe egy jól záródó dobozba tenni. Kb. 3 napig eláll.
• Köretnek ehetünk hozzá pl. paradicsom, vagy egy egyszerűbb rukkola salátát vinegrette öntettel, egy kis krumpli, esetleg rizs köretet is tehetünk hozzá.
• A zöldségek arányán változtathatunk, lehet több cukkini, és kevesebb répa. A répa egy részét helyettesíthetjük fehérrépával vagy paszternákkal, de akár próbálkozhatunk részben karalábéval és céklával is.

https://www.facebook.com/HomeBisztro

blog4