Mandulás pisztáciás teasüti

Ehhez a sütihez teát ittam, mikor elkészült, de az imént, így vasárnap este egy hosszú munkahét előtt épp egy forralt bor csúszott le. Szédületes a helyzet. Tekintettel a speciális helyzetre, a sütiről annyit, hogy finom volt, és remélem semmilyen infó nem maradt ki a receptből és a leírásból.

Blog_piszmand1

Blog_piszmand2

Continue reading

Kókuszos reggeli keksz… vagyis cookie

Az egyik kedvenc keksz.

Valóban ez egy kedvenc keksz, és most kivételesen nem azért mert különlegesen fűszerezem, vagy egyedi hozzávalókat használok hozzá. Azt is nagyon szeretem, de ez most más műfaj.

kókuszos keksz

Munkanapokon nem itthon reggelizem. Megítélésem szerint hajnalok hajnalán kelek, és olyan borzasztó korán kell megjelennem a munkahelyemen, hogy míg itthon vagyok, semmi nem bírna rá egy villásreggeli, egy szendvics vagy akár gyümölcs és joghurt összedobására, elfogyasztására, majd a tartozékainak elpakolására. Valójában akkor még annyira sem ébredek fel, hogy bármilyen élelmiszert be tudjak fogadni. Így marad későbbre a joghurt, müzli és gyümölcs valamilyen kombinációja, vagy ha minden kötél szakad útközben egy péksüti. De az egyetlen dolog, amit majdnem minden reggel van kedvem, és időm megcsinálni az a tea. Ugyan ez most változóban van, de a reggelek zömének szertartása, hogy leülök a csendben a kanapéra egy bögre teával és öt percig csak ülök és kortyolgatom, töretlenül bízva abban, hogy némileg felébreszt. Néha csatlakozik hozzám A Nyúl, egy kis simire, és néha ha van hogy, a tea mellé jut egy kis keksz is, amit lehet nyammogni vagy a teába mártogatni. A nap elején öt perc csend és nyugalom. Aztán kezdődhet a stressz! Ezekre az alkalmakra nagyon szeretem ezt az enyhén kókuszos, és nem vad, hanem lágy ízű kekszet. Ilyenkor sokkal jobban esik, mint egy ízbomba csokis, mogyoróvajas, vagy tahinis változat.

blog keksz31

Continue reading

Anzac, bővített változatban

Az Anzac egy egyszerű ausztrál és egyben új-zélandi sütemény, ami Amerikában is nagyon népszerű. Három kontinens süti folyamatosan, ennek következtében kismillió recept létezik rá. Alapja a vaj, müzli, kókuszreszelék, liszt, cukor, és golden syrup, a legkülönbözőbb arányokban. Hihetetlen, de bárhogy is variálja az ember, lényegében szinte mindig majdnem ugyanazt az állagot és majdnem ugyanazt az ízhatást kapja. Beállva ebbe a véget nem érő sorba, ennek most egy viszonylag egészséges változatát írom. Csalás a receptben, hogy az alap süteményt – ami gyakorlatilag a cukorig tart a hozzávalók listájában – kibővítem még néhány jó kis hozzávalóval. Jogos a kérdés, hogy ez után ezt mennyire hívhatjuk Anzacnak… egy kicsit… ;)

Anzac

A sütemény pályafutása onnan indult, hogy az I. világháborúban, az ausztrál és az új-zélandi katonák ezt vitték magukkal bevetésre. Fontos szempont volt, hogy nem tört össze, sok benne a tápanyag, csillapítja az éhséget, és nincs benne tojás, amitől akkoriban, mikor majdnem minden farmer a háborúban segédkezett, nagyon tartottak az emberek. Reméljük ez az aspektusa örökre történelem marad, és már csak azért válasszuk ezt a süteményt, mert annyira egyszerű az elkészítése, hogy szinte bármilyen fáradtan is gond nélkül kivitelezhető, vagy bármennyire is járatlanok vagyunk a konyhában, ezzel a sütivel fix a sikerélmény. Két helyen ronthatjuk el, az egyik, hogy elfelejtjük kivenni a sütőből és odaég, a másik, hogy korán le szeretnénk venni a sütőlapról, mikor még nagyon puha és könnyen szétesik.
Szerintem életem első alkotása is ez a süti volt, és már akkor is jól sikerült. A süti a maga nemében nagyon finom, de nem ez az, amit vendégvárónak szánnék. Ez az, amit el lehet pakolni a munkahelyre, suliba, uzsinak, vagy amit reggel egy gyümölcsös joghurt és tea mellé lehet majszolni. Ajánlom még túrákra, síelésre, utazásra, torna előtt, mint egy energiát adó snack, vagy szélsőségesebb esetben, mint túlélő falat. :)

Anzac

Continue reading

Túrafalatok – juhtúrós krém és csokis keksz

Kicsit túrázunk, kicsit eszünk, kicsit muzsikálunk

Mivel strandidő nincs, és úgy tűnik egy darabig nem is lesz, vigasztaljon minket, hogy legalább egy jó kis túrára alkalmas az időjárás, így nekieshetünk a környező hegyeknek.

Tatra hami3

A srácok kitalálták, hogy megint megmásznak valamit. Értek ez alatt egy nagy hegyet valahol itt Európában. De ahhoz kevés a konditerem és a jelen pillanatban a havi egy futás, hogy ez sikeresen teljesíthető legyen, így annyira adta magát, hogy edzésnek el kell menni túrázni, mondhatni tisztítókúrázni. Most a Magas Tátrára esett a választás, és még ők úgy készültek, hogy két napig online voltak, hogy a Téry menedékháztól még melyik túravonalon mennek följebb és onnan hogyan lehet visszajutni a felfelé egyirányú úton vagy a menedékházig, ahol mi gyenge nők várakozni fogunk, vagy a kiindulópontig.  Addig én elmentem futni, és azon gondolkodtam, hogy milyen kiflit csináljak, és azt mivel töltögessem meg. Aztán le lettem állítva, hogy nem piknikezni megyünk, hanem TÚRÁZNI. Valóban, de enni azért kell.

Tatra4

Hogy miket, vagy mi az, ami nagyon fontos, arra alább az útmutatás:

  • Víz, víz, víz, és víz. Mindenkinél annyi amennyit elbír, de legalább egy liter. És ha autóval megyünk lenn a kocsiban még néhány adag. Mi mindig így csináljuk, csak most nem. Meg is lett az eredménye.
  •  Ha nem víz, vagy inkább nem csak víz, akkor is limonádé azaz valami nem ragacsosan édes üdítő, hanem tényleg olyan ital ami képes a szomjat oltani. Esetleg valami izotóniás ital, ha hűvösebb van és van jól záródó termoszunk akkor enyhén cukros tea. Ja! És előfordulhat egy pálinka is, hisz minél magasabban vagyunk, többnyire annál hidegebb van. De csak óvatosan, szédelegve nem lehet leérni a hegyről.
  • Szendvicsek. A hegyen is jól jönnek az ízek, így vajas zsömlét felvágottal és zöldséggel kombót modernizálni lehet valami kencével, például pestoval, vagy általunk ízesített sajtkrémmel.
  • Úti-csoki és csúcs-csoki. A hegyen fogyunk és erősödünk a mozgástól, kitisztítjuk a tüdőnket, legyen elég ennyi. Az ételeket itt nem praktikus egy fogyókúra miatt megvonni, sőt ez inkább veszélyes lehet. Valami energiaszelet, müzliszelet, CSOKI!!! tényleg kell. Sok esetben van egy holtpont, vagy fogy az energiánk, ez teljesen természetes. Ilyenkor három perc pihenés és egy szelet csoki csodákra képes. Illetve  mikor kifáradva megérkezünk a mi saját csúcsunkra (ami sok esetben nem a hegyé) igazán megérdemlünk egy kis csokit.
  • Pénz. A klasszikus túrahelyeken jellemzően van menedékház. Hütte. Annak függvényében, hogy milyen az idő, jól esik egy meleg tea, forralt bor, vagy egy tartalmasabb leves. Illetve pihenés, ücsörgés közben jó közösen elmajszolni egy adag sültkrumplit is. Szóval hiába a finom szendvics, jól esik egy kevés főtt étel. Itthon egy kis tejfölös lángos, Ausztriában szinte kihagyhatatlan a germknödel azaz a gőzgombóc, számomra nem a vajas, hanem a vaníliás mákos verzióban és/vagy a kaisersmarni. Itt a Tátrában gőzgombócnak inkább édes knédligombóc volt, de ezt nem bántuk, szintén nagyon finom volt.
  • A gyümölcs egy kicsit necces. Lédús, maszatol, bebarnul, többnyire savat csinál és éhesek leszünk tőle. Mi ritkán viszünk, annak ellenére, hogy nekem hiányozni szokott a rost. De túrán ezt inkább zöldségekkel próbálom kezelni, esetleg olyan gyümivel amit nem olyan lédús, így nem csöpög, így nem ragadunk tőle. Ugyanakkor igaz, nem piknikezni megyünk, szóval kimaradhat egy-két kevésbé fontos étel.

 Tatra1

Continue reading

Olasz, rumos keksz

Bár az olaszok nem kekszeikről híresek, hanem a leginkább a krémes édességeikről, például fura mód a tiramisuról, ami valójában ott, egy fiatal desszertnek számít, és messze nem jegyzik olyan régóta, mint például a panforte-t. Ilyen és ehhez hasonló süti recept állítólag minden olasz nagymama tarsolyában van. Nem egy bonyolult keksz, sem elkészítésében, sem ízvilágában. Valójában semmi extra tulajdonsága nincsen. Egyszerűen csak finom és gyorsan elkészíthető. És persze igen gyorsan el is fogyasztható. Mi nem tudtuk letesztelni az eltarthatóságát, szerintem mindössze két napig bírta nálunk. Kávéhoz, teához nagyon jó választás.

Rumos keksz

Ugyan a keksz olasz, de díszletnek most mégis keletről választottam. A világ egy távoli pontján fedeztem fel a japán Kokeshi babák ihlette Kimmidoll-okat, de ha valaki hasonlóan beléjük szeret, már nem kell messze utazni. Illetve én támogatom a világlátást, de csak e köré építeni egy utat már felesleges. ;)

Rumos keksz

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítési idő: 15 perc előkészítés és kb. 15-20 perc sütés
Mennyiség: kb. 20 db.

Hozzávalók:

  • 2 tojás sárgája
  • 2-3 evőkanál rum
  • 120g kristálycukor
  • 150g sima fehér liszt
  • Egy csipet só
  • 100g nagyon puha vaj*

1. lépés
A tojás sárgáját robotgéppel verjük habosra a cukorral, addig amíg krémes, halványsárga állaga nem lesz. Ez kb. 6-8 perc. Közben két részletben hozzáadjuk a rumot.

 2. lépés
A lisztet átszitáljuk, hozzáadjuk a sót, és fokozatosan hozzáadjuk a kikevert tojáskrémhez. Ha elvegyült, akkor több részletben hozzáadjuk a puha (de nem felolvasztott) vajat, és addig keverjük míg homogén állaga nem lesz. Mivel a tészta állaga nagyon lágy, hűtőbe tesszük 10-15 percre.

3. lépés
A sütiket két féle képen süthetjük:

  • Az eredeti módszer, hogy kivajazunk két tepsit, és kb. pingpong labdányi, vagy annál egy kicsit kisebb méretű golyókat készítünk. Elhelyezzük a tepsin, egymástól távol, mert sütéskor nem tartják meg a formájukat, ki fognak lapulni.
  • A másik módszer szerint, (ahogyan én csináltam) kekszformákba, ha az nincs muffin formákba helyezzük a szintén kb. pingpong labdányi adagot. Itt is kilapul a süti, de kb. kisujjnyi magas lesz.

180 fokon kb. 15 percig süssük.

rumos keksz

Megjegyzések:

  • A rum mellett citromhéjjal is nagyon finom a süti, de ez elveszi a rum ízét, és a citrom dominál benne.
  • A cukor mennyisége szerintem reális, nem érezzük túl cukrozottnak. De ha valaki egy kicsit soványabbra szeretné, a cukor mennyiségével lemehet 100-110 grammig.
  • *Ha nem készítettük elő a vajat, vagy nincs türelmünk megvárni, míg puha nem lesz, a legalacsonyabb fokozaton, egy rövid időre betehetjük mikróba. Ne hagyjuk megolvadni, épp csak addig maradjon még puha lesz. Ha nem elég puha és krémes a vaj, akkor nem, vagy csak nagyon nehezen keveredik el a tésztában.
  • Légmentesen, vagy legalább egy jól záródó dobozban kb. egy hétig eltartható.
  • A keksz Anna Del Conte receptje.

olasz rumos keksz

Kimmidoll

Karácsonyi csokis keksz

Bár a bejegyzést egyértelműen karácsonyinak szánom, de tény, így le kell írnom, hogy ez egy orvosság. Elsősorban kóros csokoládé hiányra javallott, de tesztek bizonyítják, ha a patikában kapható gyógyszereknek nem elég hatékonyak ahhoz, hogy teljesen elmulasszák a fejfájást, ez mint kiegészítő kezelés a fájdalmak utolsó 10%-t is meglepően rövid időn belül, maradéktalanul felemészti. Kit érdekel ez a kis kalória ha egyszer az ember végre jól érezheti magát!!!????

Karácsonyi csokis keksz

Ez a keksz sajnos nem az én fejemből pattant ki, nem én kísérleteztem ki az alapreceptet, nem az én hátam mögött áll a sok „elrontott” sütike. Akár könyvekben, akár neten rengeteg ilyen és hasonló receptet találunk. Ugyan első körben Nigella útmutatásaiból indultam ki, de ahhoz megfizethetetlen mennyiségű csoki majd, fitnessbérlet kell, így még nézelődtem, variáltam és ennél kötöttem ki. Annyival tettem egy kicsit egyedivé, hogy karácsonyi ruhába öltöztettem, gondolok itt arra, hogy karácsonyi hangulatban fűszereztem. Persze a csoki magában is finom, de most a fahéj és szegfűszeg adott egy kellemes kis pikantériát. Szerintünk igen finom lett.  A tészta nem is keksz, szinte puding állagú ami olvad szánkban, csak a dió ad némi ropogósságot.

Ui.: Megfázásra sajnos nem jó. De…. lehet közben enni.

Nehézségi fok: egyszerű
Elkészítési idő: kb. 25 perc + 8-12 perc sütés
Mennyiség: kb. 24 darab

Hozzávalók:

 Az alaptészta:

  • 2 tojás
  • 100g barnacukor (melaszos ha van)
  • 35-40g fehér cukor
  • 200 keserű csoki olvasztva
  • 60g keserű csoki feldarabolva
  • 80g tejcsoki feldarabolva
  • 50g vaj
  • 60g liszt
  • Egy csipet só
  • Késhegynyi sütőpor
  • 1tk vanília kivonat

 A karácsonyi kiegészítés:

  • 60g pirított dió*
  • 2 evőkanál reszelt narancshéj
  • 3tk fahéj
  • 2tk frissen őrölt szegfűszeg
  • 1tk gyömbérpor
  • Fél teáskanál szerecsendió
  • Egy- két evőkanál rum, vagy narancslikőr (elhagyható)

Díszítés:

  • 1 csomag M&M cukorka, a karácsonyi verzióhoz csak a pirosak és zöldek

karácsonyi csokis keksz

  1. Daraboljunk fel 200g feketecsokit és vízgőz fölött lassú tűzön melegítsük össze a vajjal. Ha használunk, a legvégén keverjük hozzá az alkoholt.* Nagyjából hűtsük ki, Közben vágjuk fel kisebb darabokra a többi csokit és tegyük félre.
  2. Száraz serpenyőben bő 5 perc alatt pirítsuk meg a negyedekre vágott diót.
  3. A tojásokat tegyük egy tálba a cukorral és verjük addig habverővel míg ki nem fehéredik (azaz a barna cukor miatt világosbarna nem lesz) és krémes enyhén habos állagot nem kap. Ez kb. 8 perc.
  4. Ha készen van, adjuk hozzá a karácsonyi fűszereket (kivéve a diót), szitáljuk hozzá a lisztet, sót, sütőport, keverjük el, majd a végén öntsük rá a csokit, és keverjük hozzá a diót és és a feldarabolt csokoládét.
  5. Tegyük hűtőbe 10 percre, majd helyezzük kekszformába vagy sütőpapirra pingponglabdányi falatokat és 170 fokon süssük 8-10 percig.

Megjegyzések:

  • A vízgőz feletti olvasztáshoz egy lábasba tegyünk egy kis vizet, és abba egy másik tálat úgy, hogy ne érjen a vízbe. Alacsony lángon olvasszuk a csokit a vajjal, és mielőtt teljegyen megolvadna, azaz már lágyulnak a csokidarabok vegyük le a gázról és keverjük el. Azaz vigyázzunk meg ne égjen a csoki.

karácsonyi csokis keksz2