Az elmúlt évek sztár-citrusa kétségtelenül a meyer citrom volt. A pomelo vagy a sweetie alig érdemelt biteket vagy nyomdafestéket a blogok vagy a szakácskönyvek világában, annak ellenére, hogy ezek legalább hoznak egy kis frissességet az évtizedek alatt változatlan narancs-mandarin-grapefruit trilógiába, sőt még annak ellenére se nagyon esett róluk szó, hogy ezeket a gyümölcsöket a maguk valójában, minden átalakítás nélkül meg tudnánk enni, vagy valamibe be tudnánk kombinálni. Ahogy itt a sütőtök mellé. Nem úgy, mint a meyer citromot, ami a citromhoz hasonlóan leginkább ízesítésre alkalmas. A meyer citrom beszerzése igényel némi kihívást, és jó megfigyelési képességet. Vagy ritkán lehet kapni, olyannyira, hogy tavaly sehol nem tudtam beszerezni (ahol tudtam volna odáig eszem ágában nem volt eltúrázni érte), vagy simán lehet kapni, csak épp nincs kiírva a keresztneve csak annyi, hogy citrom. Pont mintha egyre menne, hogy golden almát vagy gránátalmát veszek.
Idén megláttam, és azonnal megvettem, de ekkor már csak halvány elképzelésem volt, hogy mit akartam belőle olyan nagyon nem egész egy évvel ezelőtt. Aztán a sors vagy nem a legtökéletesebb rend, pont a legjobb szakácskönyvemet sodorta a kezembe, és lett ez a pohárkrém, a maradékból pedig egy kis üdítőt csináltam.
A konklúzió: A meyer citrom valóban más, mint a „normál” citrom, tényleg van ízbeli különbség, ahogy zöld (lime) és a sárga citrom között is van különbség. Az, hogy bizonyos ételekben ez a különbség kijön, és más eredményt kapunk a kétfélé citrommal, az is igaz. Mondjuk abban nem vagyok biztos, hogy konkrétan e desszert tekintetében egy vakteszten ordítana, hogy melyik változathoz melyik citrusfélét használtuk, de azért lehet érezni egy kis különbséget. Ebből következik, hogy ezt a desszertet simán meg lehet csinálni normál citrommal, sőt naranccsal is, és az én fejemben is járkál egy új verzió egy kis ázsiai beütéssel. De ha ragaszkodunk a meyer citrom íz világhoz, viszont nem jutunk hozzá, akkor a citromlé egy részét cseréljük narancslére*. Nem lesz pont olyan, de hasonlítani fog.
A képeken helyes kis befőttes üvegekbe pakoltam az anyagot. E helyett nagyon jól működik a szokásos kerámia ramekin forma, vagy egyedi szilikon is, amit az pl. az IKEA-ban lehet kapni kevésbé elegáns formában, ámde nagyon vidám színekben. Pusztán e miatt üveget nem vennék. Nem néztem utána az aktuális álláspontnak, de mikor tanultam erről akkor még az volt a mondás, hogy nem tudják megmondani, hogy az üveg mennyi idő alatt bomlik le. Bármi is legyen az aktuális kutatások eredménye, ez azért erősen jelzi azt, hogy sajnos igen sokára. (Hacsak nem soha…) Így ha valamit hasonló üvegcsékben veszünk (pl. mustár, szószok, krémek, joghurtok) ne dobjuk ki azonnal az üveget, hanem ezzel a módszerrel felhasználhatjuk csinos tálalásra, vagy ezekben hordozhatóvá és ajándékozhatóvá válik a desszert. És nem utolsó sorban legalább egy cseppet tettünk azért, hogy minél később váljon az üveg hulladékká így egy kicsit segítsünk a környezetünkön.
Hozzávalók a desszerthez:
Esélyes, hogy egy meyer citrom is elég lesz, de nem tudhatjuk mennyire lédús, így a biztonság kedvéért vegyünk kettőt. A maradékból csinálhatunk pl. egy finom limonádét.
- 70g cukor (natúr-fehér nádcukrot használtam)
- 1 meyer citrom héja
- 60-70 ml meyer citrom leve*
- 50g mandula liszt (vagy általunk finomra darált mandula vagy kesudió)*
- 4 tojás
- 250ml zsírdús joghurt (görög joghurt)
- 250ml kókusztej (nem édesített)
- 1 kiskanál vanília aroma
Díszítésnek, egy kevés (kb. 20-30g) kókuszpehely, mandulapehely vagy egész mandula. De közvetlen fogyasztás előtt apróra szeletelt szezonális gyümölccsel is díszíthetjük.
- lépés
Keverjük a cukorba a meyer citrom héját, és kissé morzsoljuk el az ujjaink között, hogy jobban kiengedje az olajokat, majd keverjük hozzá az enyhén felvert tojásokat. Ezt követően a mandulalisztet, kókusztejet, joghurtot, citromlevet és a vaníliát. - lépés
Osszuk el a krémet kis üvegekben, vagy ramekin formákban (kb. 220-250ml), az üvegeket tegyük sütőtálba, és öntsünk annyi forró vizet a sütőtálba, ami kb. félig ellepi az üvegcséket. 160 fokon 30-35 percig süssük.
A limonádé:
Kb. fél liter vízbe facsarjuk a meyer citrom levét, adjuk hozzá 1-2 kardamom kiszedett magjait egy kissé megtörve, és ízlés szerint, de kb. 1 evőkanál mézzel édesíthetjük.
A kardamom a naranccsal és citrommal is kiválóan működik.
Megjegyzések:
- Ha nincs meyer citrom akkor kb. 40 ml citrom és 30 ml narancslével készítsük. Hasonló arányban használhatjuk a citrusok héját is.
- A recept egy gluténmentes ételeket tartalmazó könyvben szerepel, elsősorban ezért használ mandulalisztet. Én is így tettem, de ez az ízén nem érződik. Így szerintem helyettesíthetjük rizsliszttel vagy sima liszttel is. Illetve mandula helyett darálhatunk kesudiót is.
- Ha lett volna itthon friss, vagy így télidőben fagyasztott bogyós gyümölcs (leginkább málna, áfonya, esetleg szeder, vagy ezek keveréke) akkor egy evőkanálnyit tettem volna a tálkák aljára. Esetleg egy kis banánnal vagy kevés reszelt csokival is finom.
- Forrás: Aran Goyoaga / Small Plates & Sweet Treats alapján.
https://www.facebook.com/HomeBisztro/
Home Bisztro 