Mi az a superfood, azon felül, hogy egy remek marketingelem, amivel elég sok ételt el lehet adni? A nagyjából hivatalos formula szerint, azok az élelmiszerek, melyeknek kiváló élettani hatásuk van, magas tápértékkel és vitamintartalommal bírnak, ezen felül nem túl hizlalóak.
És ezt követően jön a szerintem. Az elején leszögezném, kevés dologtól kapok akkora frászt, mint az összeesküvés-elméletektől. De szinte már úgy érzem, hogy az egészséges étkezés kezd a valláshoz hasonlítani. Ha egészségesen szeretnénk étkezni, lassan nem tudunk mit tenni, mint hinni abban, hogy az a módszer, az az étel, az az alapanyag, és az az eljárás, amit választunk, az jó. Ha eddig valamiről azt tudtuk (nem hittük, nem gondoltuk, hanem tudtuk), hogy jó, mert tele vitaminnal és hasznos ásványi anyaggal, azokról kiderül, hogy esetleg mégse. A fokhagymáról és a gyömbérről mindenki tudja, hogy szuper-egészségesek, rengeteg jótékony hatással büszkélkedhetnek, de nemrég belefutottam olyan cikkbe, mely friss kutatásokra hivatkozva azt közölte le, hogy gyakorlatilag nincs bennük semmi különös. Megvolt a pontos magyarázata annak, hogy az extra-szűz olívaolaj miért nem bírja a magas hőfokot, ennek okán miért nem érdemes sütésre-főzésre használni. Most kijött, hogy valójában állati jól bírja. A szójáról az aktuális álláspont nem tudom mi, de volt már egészséges, és káros is. A vajat leváltottuk a margarinra, mert az növényi, kevesebb zsírt tartalmaz így sokkal egészségesebb. Manapság margarint használni ciki, mert sokak szerint az egész egy egészségtelen műanyag. Jó pár éve mindenki azt hirdette, hogy az egészségünk megőrzése érdekében néha kell a böjt, a koplalás, a tisztítás, manapság pedig azt halljuk sok helyen – itt is – hogy ha csináljuk, akkor ésszel, azaz ne dőljünk be minden tudományos alapot nélkülöző böjtelméletnek, és óva intenek attól, hogy sanyargassuk és gyengítsük magunkat. Röviden, összefoglalva ezt a bekezdést, mindenről állítanak valamit, aztán rövidebb-hosszabb idő elteltével annak az ellenkezőjét. Ember legyen a talpán aki eldönti, hol az igazság.
Én, aki az élet sok területén igen toleráns vagyok, úgy érzem az elmúlt években megtaláltam az ingerküszöböm. Régebben mindig védelmembe vettem a vegetáriánusokat, hogy miért baj az, ha valaki nem eszik húst, és máshogy étkezik, mint a nagy tömeg. Aztán jött, hogy de a vegánok (már ha tudták a különbséget a vegetáriánus és a vegán között…) még például tojást se. És akkor mi van, én meg gombát nem eszem, a másik pedig a májat nem hajlandó lenyelni. Ahogy egy Blogbarátnő mondta egyszer, mitől rosszabb vegaként étkezni, mint folyamatosan egészségtelen, előre gyártott nyolc-percre-bedobom-a-mikróba ételeken élni. Én pedig nem értettem miért vált ki ekkora indulatokat a húsmentes étkezés. De akkoriban más még nem volt. Vagy ettünk húst, vagy nem. Na jó, ezt egy kicsit tipizálták tejtermékkel, hallal, stb., de lényegében ennyi. Manapság pedig sorra jönnek a különböző diéták, étkezési trendek, nem csak a fogyás, hanem a szuperegészség és sokszor a bármiből kigyógyulás ígéretével. Viszont, ami az egyik étkezési trend szerint egészséges és nélkülözhetetlen, a másik pont azt tartja károsnak. (Ld. makrobiotika szerint a gabona az étkezés egyik alapja, és nem engedi a húst, a paleo szerint pont a gabonákhoz nem tudott alkalmazkodni a szervezetünk, és rengeteg hús szerepel az étrendben.) Ezeknek a diétáknak az alapjait, elméleteit, rengeteg neves szaklap kutatásokra alapozva cáfolta, ennek ellenére mit se vesztettek népszerűségükből. Hisz fogyni akár még lehet is tőlük, hisz a fogyás alapja a kevés kalóriabevitel, (és/vagy a több kalória felhasználás). Ugyanakkor tény, hogy ezek a rendszerek adnak egy mankót az embereknek, tudatosan kiiktatnak olyan élelmiszereket (pl. cukor, liszt) melyek fogyasztását ha túlzásba visszük, valóban kigömbölyödünk. Nem találomra étkezünk, hanem megadják, hogy nagyjából miből mennyit lehet enni egy nap, ami jellemzően kevesebb, és tudatosabban (kalóriaszegényebben) összeválogatott, mint amit eddig fogyasztottunk. Ezt viszont minden mögöttes ideológia nélkül is megtehetnénk. Pláne, hogy ettől történik a fogyás nem pedig attól, hogy elhagytuk mondjuk a padlizsánt és a paradicsomot, mert pont a mi vércsoportunknak – kizárólag a fogyókúrát feltalálója szerint – e két egyébként egészséges zöldség ártalmas, és mindent felborít. Akik ezeket a trendeket követik, azért fogynak, mert kevesebb kalóriát visznek be, és nem pedig azért, mert például a vércsoportjuk bizonyos ételeket jobban tolerál, bizonyosakat pedig kevésbé. Tartotta, sőt tartja magát az az elmélet, hogy este 6-7 óra után már ne együnk, pláne ha le szeretnénk adni a súlyunkból. E mögött az is ott van, hogy este 6-7 után a nélkül, hogy egy örült partyra indulnának, az emberek nagy része még mozgolódik, megy haza a munkából, találkozik ismerőssel, intézi a dolgát, ne adj isten még sportol is, szóval szó szerint mozog, ami ledolgoz némi kalóriát. De este 9 után többnyire már tesszük el magunkat következő napra, így ha közvetlen lefekvés előtt eszünk, és nincsenek éjszakánként visszatérő lázálmaink, a szervezetünk nem dolgoz le semmit az imént megevett ételből. Így valóban hízunk, hisz a nyugodt alvás közben nem túl aktív a zsírégetés. Bármennyire is életszerűen hangzik ez az elmélet, már ide is kezd betörni a VB6 kúra, azaz eat vegan before six, magyarul étkezz vegánul (könnyed ételeket) este hatig. Aztán 6 után pedig mehet a csülök, a sonka, és minden hasonlóan nehéz étel, no meg ha már műkajához nyúlunk, annak is ekkor jöhet el az ideje. Majd ha ezeket felfaltuk, jöhet a pihentető alvás. (Az mindig kérdés, hogy mit értünk műkaja alatt. Én valami olyasmit, ami A-tól Z-ig fel van dolgozva, és mielőtt nyolc perc alatt fogyasztásra készre sütjük a mikróban megnyugodva tapasztaljuk, hogy még vagy három év múlva is megehetnénk. Persze mesterségesen feldolgozott egy bolti joghurt, túrórudi, fagyi, némely péksütemény, stb.. És némi tartósítás nélkül is nehezebb lenne az életünk. Ilyen ételek közül szinte minden nap veszünk/eszünk valamit, és lássuk be nem is áll szándékunkban elhagyni a bolti csokit, vajat, tejszínhabot, sajtokat és felvágottat. Ahogy ezt A Blogkolléganővel kiveséztük nem tudjuk ezeket kiiktatni, elkerülni, és azért nem is lesz tragédia ha fogyasszuk őket, hisz ezek nem mérgek. Csak meg kell válogatni, hogy ezekből mit, azaz milyen minőségűt veszünk, és mit milyen arányban iktatunk az étkezésünkbe. Az, hogy minden nap mi sütjük a kenyeret bio lisztből, és szinte közvetlen a tehénből isszuk a tejet, vagy abból csináljuk a reggeli joghurtot és sajtot, minden városlakó zöldséget termeszt és 10 órás munkanap után cserélgeti a szomszéddal vagy a haverral, lássuk be kevésbé reális mint egy tündérmese.)
Szóval fel van adva a lecke. Manapság kitárult előttünk a világ. Utazunk, olvasunk újságot, netet, számtalan TV csatorna között válogathatunk, minden elérhetővé vált, rengeteg információ közül kell szűrnünk. És a szűrés nem csak azt jelenti, hogy választunk, mely téma érdekel minket, hanem azt is, hogy a tengernyi – sokszor egymásnak ellentmondó – információ közül kéne kiszűrnünk mely források az autentikusak, megbízhatóak. És ez nagyon nehéz.
Akkor ezek után most mit akarunk a superfooddal? Hát ebből is enni. Hisz bármennyire is volt egy negatív, vagy reményt vesztett vonulata a fentieknek, azért nem minden átvágás, és mert valami itt új, berobbant, és nem megszokott, még lehet jó is. Számomra a superfood azokat az élelmiszereket jelenti, melyek jelenlegi tudásunk, és tapasztalatunk alapján tényleg egészségesek. Nem kell azonnal megjegyezhetetlen nevű újdonságokra gondolni. Ilyenek lehetnek az átlag zöldségek, melyeket akár kistermelőktől veszünk, hisz paradicsom és paradicsom között is van különbség. Lehetnek magvak, amik persze hizlalnak, de rengeteg jótékony hatásuk is van, nem beszélve a gyümölcsökről. Aztán jönnek a gabonafélék, és igen egyéb, nálunk még újdonságnak számító élelmiszerek is. Ilyen pl. a quinoa, a chia mag, goji bogyó, melyek most trendi alapanyagoknak számítanak, és egyenlőre úgy tűnik, semmi rossz nem derült ki róluk. Quinoa híres magas fehérjetartalmáról, ami a vegetáriánusoknak jó hír. Ezen kívül gazdag még vasban illetve egyéb ásványi anyagokban, C, B, E vitaminban, béta-karotinban, és nem tartalmaz glutént, így liszt-érzékenyek is bátran fogyaszthatják. A chia magot fogyókúrázóknak ajánlják, például mert sok vizet képes magába szívni, így sokak szerint eltelíti a gyomrot, kevésbé leszünk éhesek, (én ezt saját tapasztalatok alapján azért fenntartással kezelem) és csökkenti a puffadást. Jó hatással van a szív és érrendszerre, a jó koleszterinre (mert abból se minden rossz), erős omega 3 zsírsavban, és magas a rost, vitamin és ásványi anyag tartalma. Ami pedig sokunknak fontos nyár előtt, mindkét élelmiszernek alacsony a kalóriatartalma. A goji bogyó már csak azért is jó lehet, mert a kuala-lumpuri piacon a kínai patikában (ahol a füvektől kezdve a szárított békáig minden volt) az aszalt mandarin, és egy fura lé mellett goji bogyóval tömtek minket. Ez állítólag extra mennyiségű vasat tartalmaz, szintén tele ásványi anyagokkal, rosttal és bődületes mennyiségű vitaminnal. Híres immunerősítő, javítja az erőnlétet és feltölt energiával.
Ugyanakkor, ahogy a többi egészséges étel se, ezek se csodaszerek. Nem leszünk tőlük örök életűek, és nem nyújtanak biztosítékot semmire. Bárki bármit mond vagy ígér egy ételről, vagy étkezési trendről, nem biztosított, hogy ha ezeket esszük, vagy a megadott szabályokat követjük, akkor elkerüljük a rákot, az infarktust, az érrendszeri megbetegedéseket, a fertőzéseket, bármiből kigyógyulunk, száz évesen is élesen fog vágni az eszünk, és lefutjuk a fél-maratont. Ahogy egy másik kedves Blogbarátnő mesélte, hallott olyan kutatási eredményekről, melyek szerint nem lettek sokkal jobb eredményei azoknak az embereknek, akik éveken át superfoodon éltek. De akkor mégis minek? Szerintem attól, hogy nem száz százalék, hogy elkerüljük a rákot, és egyéb betegségeket, az egészséges étkezés még fontos. Ad egy jobb közérzetet, életminőséget, egészségesebbek lehetünk, kevésbé betegesek, és ha mégis elér minket a kór, nagyobb az esélyünk arra, hogy sikeresebben átvészeljük. Nem kell kizárólag superfoodon és salátákon élni, de azt gondolom érdemes beiktatni ezeket is az étkezésbe.
A következő bejegyzések egy részében ilyen ételeket, nyalánkságokat fogok hozni, és alakul egy új (superfood) látványelem a fejlécben, amire kattintva lassan szűrni lehet ezekre az ételekre, italokra.
De addig is néhány régi recept:
Árpagyöngy édesköménygumóval
Quinoa leves
Spárga pesto
Quinoa reggeli
Mandulatej
Spárgával töltött paprika
Csicsóka köret
Csicseriborsós karfiol curry
Karfiolvariációk
Quinoa egytálétel
Gyümölcsös desszert cukor nélkül
Gyors quinoa ebéd
És a másik véglet: Már egyben volt az egész bejegyzés, a képek is készen voltak, csak reggel nem volt időm (kedvem se, energiám se) bekapcsolni a gépet és publikálni. Szóval jön egy kiegészítés. Az index.hu-n a mai nap megjelent egy cikk, ami elgondolkodtató. Részben az embernek lehet egy olyan érzése, hogy abba az irányba tolja a gondolatainkat, hogy attól, hogy valami mesterséges, az teljesen jó. Szerintem inkább arról szól a cikk, hogy az egészséges életmód oltárán ne dőljünk be minden végletnek, divatos összeesküvés elméletnek és ne gondoljuk, hogy ami nem 100% -ig természetes, az már biztos káros. Ne utasítsuk el a tudományt, a szakmaiasságot olyan dolgokkal szemben, ami nincs alátámasztva, bizonyítva, csak épp valaki kitalálta, és túl egyszerűen, túl közérthetően megfogalmazta.
http://index.hu/tudomany/altudomany/2015/05/04/vegyulet_mereg_halal/
Home Bisztro 